Főoldalra » magyar
Országos Hírajánló: >
Belföld >
Külföld >
Sport >
Gazdaság >
Kultúra >
Nők és Bulvár >
Tv Műsor >
Piactér
 |  |  |  |
Egy újabb népdal szöveggel
Ablakomba, ablakomba besütött a holdvilág.
Aki kettőt, hármat szeret, sosincs arra jó világ.
Lám, én csak egyet szeretek, még is de sokat szenvedek.
Az az álnok béres legény csalta meg a szívemet.
Szeged felől, Szeged felől jön egy fekete felhő.
Szaladj kislány, szaladj kislány, mert megver a nagy eső.
Nem szaladok olyan nagyon, fáj a szívem, sajog nagyon.
Most tudom már, miért sajog: elhagyott a galambom
Juhászlegény a határon furulyál,
Szőke kislány sétál a nyája után.
Szőke kislány fordítsd meg a nyájamat,
Megszolgálom érte fáradságodat.
Betyárgyerek bújdosik az erdőben,
De nem tudja mikor ér ki belőle,
Nyárfalevél derékalja párnája,
Gyöngyharmat a takaródzó subája.
Hagyományélő-, Honismereti-, Kézműves- és Életmód Tábor
2010. augusztus 14. és 22. között a Csillagvirág Hagyomány Műhely Hagyományélő-, Honismereti-, Kézműves- és Életmód Tábort szervez Bárándon, több helyszínen is, melyen sor kerül a Tölgyfa - Tan Természetes és szerves nevelési program gyakorlati bemutatójára a Nők és Anyák a Gyermekekért Egyesülés ajánlásával.
A tervezett programok keretében vetélkedő során lehetőség nyílik Báránd helytörténetének megismerésére. A Sárrét bárándi határ részeinek, kunhalmának ( Báránd-halom ) bejárására lovas szekérrel, gyalogtúrával. Illetve virrasztásra.
A kézműves műhelyekben: fafaragás, kemenceépítés, méhészet, seprűkészítés, agyagozás, gyöngyözés, batikolás, nemezelés, hímzés-, varrás-, kötés-, horgolás, mennyezeti kazettaminták festése, jurtaállítás esetleg építés és még sok más alkotásra nyílik lehetőség mesterek segítségével. Amennyiben te tudnál vagy szeretnél valamit tanítani kérjük jelezd.
Sportjátékok, közös játékok, citerazene, éneklés, zenélés, néptánc, mulatság – férfijátékok, lányjátékok, íjászat, ostorozás, stb.
Sárréti hagyományos ételek és ősi ételek közös elkészítése.
Gyógynövényismeret, népi gyógyászat ( fitoterápia, aromaterápia, balzsamok, krémek, elixírek készítése ), természetgyógyászat, masszázsok. Minden este tűzgyújtás, beszélgetések, naplemente – napfelkelte nézés.
Rítusokhoz kapcsolt tevékenységek:
Nagyboldogasszony nap - hamuba sült pogácsa / Szent Ilona nap - mézesbáb készítés / Szent István nap – kalácssütés / Alkalmi viseletek, eszközök készítése / Szalonnasütés, bográcsolás.
Egy szó mint száz. Színes és tartalmas programok színhelye lesz Báránd.
Részletes programok és további információk a www.ti-mi.hu oldalon.
Magna Cum Laude - Szinezd ujra
Egy kis elektronikus újjászínezés, addig, amíg nekifognátok elolvasni a videó alatti Tábori programot. Legalábbis azt a részét, amit ezidáig sikerült tisztáznom a fellépőkkel.
Olvass tovább…
Szentmihályi Szabó Péter: Trianon sebei
Trianon sebeit az idő bekötözte,
de a vér átüt még mindig a sebeken.
Idegenek özönlöttek be a földre,
ki fegyverrel érkezett, ki fegyvertelen.
Aki fegyverrel jött, azt fogta a fegyver,
aki fegyvertelenül, azt befogadtuk,
fedéllel, földdel, szeretettel,
nem néztük, ki volt az anyjuk, az apjuk.
Feledd el, jó magyar, jobb, ha feleded
hófödte hegyeid, kincses városaid -
még a fejfákról is letörölték a neved,
templomaidban más nyelven szólal a hit.
Mint gazda, kit ősi házából kivetettek,
s megjelennek a rablók, fosztogatók,
gyorsan leverik a címert s a keresztet,
s a magyarnak bottal osztanak útravalót,
szomorú szemmel néz vissza a gazda,
letérdel, megcsókolja ősei földjét,
aztán csak porát szívja, sarát dagasztja,
néhány régi írás, fakult kép az örökség.
Trianon sebeit az idő bekötözte,
de a vér átüt még mindig a sebeken.
Régi gazdaként lépek a magyar földre,
és szent szavait sohasem feledem.
József Attila: Nem, nem, soha!
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
90 év tőmondatokban
Kilencven éve félrevert harangok fogadták a trianoni "békediktátum" aláírását. Az azóta eltelt évtizedek alatt sokféleképpen próbáltak viszonyulni az országot megcsonkító diktatórikus és egyhangú szerződéshez. A Horthy-rendszer törekvéseinek háborúba sodródás volt az ára, a Kádár-rendszer elítélte, de nem tudta kezelni a Trianon-problémát, ezért inkább hallgatott róla. Június 4-e emléknappá nyilvánításával mától hivatalosan a magyar emlékezetpolitika részévé vált a trianoni békeszerződés.
A nemzetgyilkosság feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjét kívánták biztosítani. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva - teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920. májusban adták át, ezek olvastán az eredeti küldöttség lemondott, így a szerződést magyar részről Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és megbízott miniszter írta alá 1920. június 4-én. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden szerződésben helyet kapott. A szerződés kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen. A haderő létszámát 35 ezer főben maximálta, megtiltotta az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzetet, s korlátozta a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.
A szerződés kimondta: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 293 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország Szepes és Árva megyékből kapott területeket. Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A szerződés az etnikai helyzetet, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada az új határokon túlra került, felük összefüggő tömbben a határ mentén. A békeszerződés tartalmazott a kisebbségek jogaira vonatkozó előírásokat is, eszerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, s 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, Északon Somoskő és környéke (kivéve a Somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.
A döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közti években az ország meghatározó külpolitikai célja Trianon revíziója lett. Magyarország 1938-ban az első bécsi döntéssel visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, majd 1939-ben Kárpátalja fennmaradó részét, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. 1941-ben Jugoszlávia német megszállása után visszakerült a Délvidék is. Akkorra Magyarország Trianonban megállapított területe közel kétszeresére nőtt, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került - de ennek ára a háborús részvétel volt a fasiszta Németország oldalán. Az 1947. február 10-én aláírt, a II. világháborút lezáró párizsi béke lényegében a trianoni határt állította vissza, semmisnek nyilvánítva a bécsi döntéseket, sőt Csehszlovákia megkapott három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.
2004. december 5-én a munkásőrök pártját jelentő MSZMP-ből kivált és folyamatosan újjáalakuló, magát a demokrácia alap pillérei fölé helyező, de ugyanakkor azzal azonosuló megtévesztő MSZP, hazugsághadjáratával, a magyar társadalom jelentős részét arra sarkallta, hogy a határon kívül rekedt nemzettestvéreik ellen szavazzon.
2010. május 31-én az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Sólyom László köztársasági elnök tegnap írta alá a törvényt, amely így ma lép hatályba.
Bencze Attila - MTI
Állampolgársági álom
Ott álltam a nemzet templomában, és mint egy igazságtalanul fogva tartott ember, aki a felmentő bírói könyörületbe reménykedve lázasan lép be a tárgyalóterembe – úgy léptem be eme templom csodálatosan gyönyörűvé kreált szentélyének jobboldali páholyába. Egy fenséges érzés kerített hatalmába. És mint kisgyerek, aki karácsony táján minden percben várja az égi csodát, a szívemet az agyamban éreztem dobogni. A lélegzetem egyre jobban felgyorsult, mert tudtam, éreztem, hogy nem egy mindennapi csodának lehetek tanúja, hanem egy olyan történelmi pillantnak, amire kilencven keserves éven keresztül vártunk. Vártam én és vártak azok az ősök, akiknek valamikor még magyar szív dobogott mellkasukba, és akik, az után, hogy vérüket adták a magyar nemzetért, a magyar hazáért és egyáltalán a magyar életükért: megalázott és kirekesztett emberként kellett éljék idegennek átkeresztelt, és immár félve kiejthető magyar világuk hétköznapjait.
Ott álltam a nemzet templomába és a döntésre vártam. A döntésre, amely talán feloldja a határon kívül rekesztett magyar nemzettestvérek ellen elkövetett népszavazásként elhíresült katasztrófából fakadó sérelmek kötelékét. A nemzet templomának szentélyében, valami eddig még nem érzékelhető csend uralkodott. A parlamenti képviselők valami kegyelet teljes némasággal foglalták el helyeiket és mindnyájuk szemében ott tükröződött 90 év keserűsége és bánata. 90 kegyetlen évnek minden egyes megalázó pillanat. És szívük lázadásával, lelkükben érzett fájdalommal, arcukról leolvasható elhatározottsággal sugallták, hogy elérkezett a pillant. Elérkezett a pillanat, amikor végre pontot tehetnek egy sötét, degenerált és igazságtalan korszak végére.
Ahogy végigpásztáztam az elhatározottságod sugárzó arcokon, a szemem megtelt az új magyar ébredés hajnali harmatával. A testem remegni kezdett és már alig tudtam uralkodni érzéseimen, hogy belekiálthassam a csendbe a magyarság, az otthon hagyott székelység jelenének és múltjának fájdalmát. Egy pillanatra akartam belekiáltani ebbe a díszes térbe Nagy Józsi bácsi üzenettét, aki halála előtt a kezemet megfogva a magyar jövő reménységével búcsúzott el tőlem. Bele akartam kiáltani Erzsi néni bánatát, aki valamikor még magyar világba született. És bele akartam kiáltani sok-sok székely ember fájdalmát, keserűségét és gyászát, amit egy olyan hiányosság okozott, aminek pótlására gyűlt össze ez a sok jó lelkű ünneplőbe öltözött ember.
Ahogy a gondolatok és sok székely, felvidéki, délvidéki illetve kárpátaljai testvérem arca cikázott előttem a szemem homályán keresztül egy történelmi jelentőségű szavazás pillanatait követtem. És ahogy tekintetem a kijelzőre emeltem és megpillantottam azt a valami emberfölötti összefogást, amiről nem sokszor tehettek tanúbizonyságot eme szentély falai, zokogni kezdtem. Felnőtt emberként zokogni kezdtem. A zokogásom teljesen kivette az erőt a lábamból. A fejemet a kezemre fektettem, és olyan érzésem zokogtam, zokogtam, zokogtam. Olyan érzés kerített hatalmába, mintha velem remegne az egész páholy, az egész parlament. És csak hulltak a könnyeim. Igazi kövér, sok-sok év keserűségétől és bánatától megszabadító örömkönnyek és belesóhajtottam az újjászületett világ friss levegőjébe. A határon kívül rekedt magyarság állampolgársági álmának meg-fogantatásának levegőjébe, hogy végre, valahára 90 keserves év után, 9 hónap vajúdással megszületik az új magyar értékrend.
Rádióműsor-felvétel a Pesti szalonban
Téged is sok szeretettel várunk az Irodalmi Rádió következő Pesti Szalon című összejövetelére és nyilvános rádióműsor-felvételére!
Helyszín: Bp., XV. ker., Eötvös u. 64-66. - Csokonai Művelődési Központ
Időpont: 2010. június 5., szombat, 15:00
(A zökkenőmentes kezdés érdekében kéretik 14:45 körül megérkezni!)
Belépődíj: 1000
Bemutatkoznak, szerepelnek és felolvasnak: Benkő Gabriella, Bocsó Imre, Pável István, Boross Teréz, Selmeci György Ferenc, Fazekas Imre Pál, Gyenis Éda, Szabó Aida, Mester Györgyi, Szabó Katalin Zsófia, Kamarás Klára, Kiss Mária Katalin, Nyitrai Klári, Tóth Enikő, Steinsits Róbert, Horváth Piroska, Pintér Lilla.
(A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!)Üdvözlettel
az IR szerkesztősége
Irodalmi Szemle: Szépirodalmi Figyelő 2010/2
Szemle. Kun Árpád: Katedrális (Mûút, 2010/1. [2010017]), Juhász Ferenc: Kosztolányi-kegyelem (Tiszatáj, 2010/3.), Esterházy Péter: „Esti Kornél”. Ezen a földön, (Élet és Irodalom, 2010. március 5.), Beszédes István: Lábuk rövid (Bárka, 2010/1.), Jász Attila: Azesetleges (Napút, 2010/1.), Tompa Andrea: A költõ (Székelyföld, 2010/3.), Szauer Ágoston: Költözés után (Magyar Napló, 2010/3.), Szántó T. Gábor: Szentivánéj (2000, 2010/3.)Bejáró. Zsolnai György: Szezon és fazon,
Apropó. Buda Attila: Ami felejthetõ, és ami nem
Látószög. Csoóri Sándor: Föld, nyitott sebem, ..... Alföldy Jenõ: A tragikus költõ, Schein Gábor: Egy angyal önéletrajzai, ..... Vincze Ferenc: Egy angyal autobiografikus klaviatúrája, G. Fodor Gábor – Lánczi András (szerk.): A dolgok természete, ..... Pápay György: A politika természete.
Látószög. Csoóri Sándor: Föld, nyitott sebem, ..... Alföldy Jenõ: A tragikus költõ, Schein Gábor: Egy angyal önéletrajzai, ..... Vincze Ferenc: Egy angyal autobiografikus klaviatúrája, G. Fodor Gábor – Lánczi András (szerk.): A dolgok természete, ..... Pápay György: A politika természete.
Szépirodalom. Szécsi Noémi: Utolsó kentaur (Paár Tamás), Lipcsey Emõke: Ördöghinta (Szabó Dóra), Krasznahorkai László: Az utolsó farkas (Thimár Attila), Jonas Hassen Khemiri: Montecore (Csepregi János), Imma Monsó: Inkább ne meséld el (Tárnok Attila), Villányi László: mondja édesanyám (Zsurzsán Anita), Lesi Zoltán: Daphnis ketskéi (Boldogh Dezsõ), Rések az idõn (Kelemen Lajos), Beszámított veszteség; Hús és sakk (Képes Gábor), Zsubori Ervin – Tenke István: Állati Állati Ábécé (Láng Eszter).
Kultúra. Paolo Santarcangeli: Labirintusok könyve (Udvarhelyi Erzsébet), P. Müller Péter: Test és teatralitás (Benkõ Krisztián), Császtvay Tünde: Éjjeli lepkevadászat (Géczi János), Csiffáry Gabriella: Rejtett arcok (Szelke László), Várkonyi Gábor: Ünnepek és hétköznapok (Tulok Péter), G. Etényi Nóra: Pamflet és politika (Tulok Péter), Képes György: Buchinger Manó (Szentpály-Juhász Miklós), Õze Sándor: Nemzettudat és historiográfia (Szelke László).
Mûvészet. Hans Heinrich Eggebrecht: A Nyugat zenéje (Gergely Noémi), Proeictum Maurits (Láng Eszter)
Szépirodalmi bibliográfia. 2010. február–március (F. Birkus Ilona)
Mûvészet. Hans Heinrich Eggebrecht: A Nyugat zenéje (Gergely Noémi), Proeictum Maurits (Láng Eszter)
Szépirodalmi bibliográfia. 2010. február–március (F. Birkus Ilona)
Magyar állampolgár - kettős állampolgár
Alkalmam volt jelen lenni a Magyar Parlamentben, mikor is egy olyan felemelő érzés keríthetett hatalmába, amit nem mindennapi pillanatként éltem meg, ugyanis egy közel 90 éve hozott igazságtalan döntés ellen a Csonkahoni magyar politikum meghozta a döntést. A kettős állampolgárságról szóló döntést. A döntést, hogy a határon kívül rekedt magyarok a Trianoni, magyar holokauszt fájdalmas évtizedei után végre fellélegezzenek. Hétfői anyagként felkerül majd az oldalra, az a próza, amit jelen pillanatban is, a felocsúdás állapotában, mindig újra és újra írok, mert gondolatok tömkelegével telezsúfolt írásom született a törvény meghozatalát követő éjszakán. Látogassanak tehát vissza a honlapra.
És hogy mit írt a sajtó?
Szerdán az Országgyűlés elfogadta a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket, amelyet nagy taps fogadott az ülésteremben. Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor. Tartózkodott három MSZP-s – Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván – és két LMP-s – Dorosz Dávid és Szabó Tímea – képviselő. Az igen szavazatokat 224 fideszes, 34 KDNP-s, 32 szocialista, 43 jobbikos és 11 LMP-s képviselő adta le. Nem voksolt 21 szocialista frakciótag, köztük Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök. Támogatta szavazatával a javaslatot az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila és a volt házelnök, Szili Katalin.
Az elfogadott törvény szerint nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke.
A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos új szabályok szerint akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhet. Az előterjesztő fideszes és KDNP-s politikusok, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt azt javasolták, hogy a „kettős állampolgárságról” szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lépjen hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kelljen alkalmazni. A törvényjavaslatot eredeti formájában fogadta el az Országgyűlés. A szöveghez csak az ellenzék nyújtott be módosító indítványokat, ezek közül azonban egyet sem támogatott a többség. Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
A zárószavazáson technikai hiba miatt nem voltam jelen, rosszul tájékozódtam, és ennek következményeképpen nem tudtam a zárószavazás konkrét időpontjáról. Egy korábban egyeztetett, a múlt hétről elhalasztott rádiómeghívásnak tettem eleget. Az eset kapcsán szeretnék elnézést kérni mindenkitől, aki hiányolta jelenlétemet – fogalmaz közleményében Vona Gábor.
Trianoni megemlékezések Bárándon
Felhívnám szíves figyelmeteket a közeljövőben Bárándon sorra kerülő, Trianon 90. évfordulójával kapcsolatos eseményekre, megemlékezésekre.
Május 29-én (szombaton) egy 10 napos országjáró túra keretén belül a Trianon-emlékműnél koszorúznak a Szkíta Motorosok. A motorosok várható érkezési ideje: 12:00 -12:30
Június 4-én (pénteken) 16:30-kor zúgni fognak a falu templomainak harangjai. 90 évvel ezelőtt ebben az időpontban íratták alá Magyarországgal a Trianoni békediktátumot.
Még aznap este fáklyás felvonulás lesz a faluban. A Trianon-emlékműtől indulunk, érintjük a Jelkeresztet, ezt követően útba ejtjük a Vörösmarty,Nagy Lajos, Árpád, Rákóczi utakat, utcákat. A végállomás a Községháza lesz. A felvonulás esőben is megtartásra kerül. Gyülekező 19 órakor a Trianon-emlékműnél.
Június 6-án (vasárnap) 9:30-kor Istentisztelet, majd ezt követően a Református Templomban kerül sor a Trianoni emlékműsorra. A műsort követően koszorúzás lesz a Trianon-emlékműnél, majd felavatásra kerül az új Trianon lobogó.
Akinek fáj Trianon, az jöjjön és emlékezzen! Emlékezzünk méltón a magyar nemzet legnagyobb tragédiájának 90. évfordulójáról.
(Az információs Erdős Zsolti barátom juttatta el hozzám, az iwiw rendszeren keresztül.)
Vezető hírek
