Főoldal »

Katiriáda 1

Mint összezúzott amulett
minden porcikám hamu lett
s kergetnek árkon-bokron át
nem igaz, kreált kritikák.
Kergetnek tiszta asszonyok,
múzsa csókúak s piszkosok,
kiknek a mosolyát látom
átlépni a gésa vásznon,
s akiktől én megtarthatok
néhány verset, míg a napok
felélesztik, ahogy enyém
lettek ők a versrúd hegyén:
párnán, előszoba földön;
ágyon, míg a fürdő kölkön
izgultunk, kilép-e addig,
míg anyu rajtam vonaglik.
Címkék: , ,
Oszd meg és csatlakozz facebook oldalunkhoz!