Agónia glória fólia fekszik át
a diskurzus kurzus úton
s profán fán függő fóbiát
túlsúlyos hangként húz a húron
fehérlő égi dal gyanánt,
ha bánt Kant
Rimbaud, Rousseau,Villon
s átbuktat majd az égi csíkon,
csikós vagy csiklós élvezettel
s pátosz köntöse megkeresztel,
Faust előtt majd falfehéren
(Megértem!)

S akár egy pontos óra-szerkezet
vedlik át a szervezet szervezet
szervezett anyaggá
s raggá gyúr gyár-
kémények fás Füst - foga
(- Milán melankólia).

Melankólia a líra húron:
herén haránt, ha ránt
hideg ideg sejtet
s sejtet sejtett dogma dúrt
az Ária-fólia fóbia
a mindig új és szebb iránt,
mint Iránt ostromló Háfiz
ha fűz szűz rózsa lét vért
körém, korán korán
a korán kelt kelt kelta
kenyér sütő legény
a mindig új regény terén
jobb okhoz fokoz ma fel.

A líra húr melankólia
fél elem félelem elem
mi tölt s őrt költ körém
mint karám arám,
ha külön körön szövöm
önön sekély fekély éjdalom
alom ölén s fölém rém
képeket képezett a gépezet
magány vagány szaván
szó szóló s(ó)how szóró legény.

(Miskolc, Sas Páholy - 2012 október 24.)

Olvass tovább…

Keresztbe szőtt szálas szótagok
mint összegyűrt ágytakaró álmok
mély sötétté festik az ablakot
ahol az alvás-igényem ma áldott
álommá gyűri fenn a térzenét
míg ritmikámban egy gyereksírás
ír nehéz, hosszú-kétely rőt igét
s ontológiám (1) csak Urbanitás (2).

Ki volt előbb tyúk vagy a tojás
ez most itt a lényeges szempont,
de szerény állapot a formalitás
s meghódítom a gyermeki "Cantont" (3),
hol sütve főt és főve sült
angolna (4), lord kebelbe szállt
akár egy át-át szivárgó türk
kezétől megszült ide-ART (5).

Ez itt az élet esés esély
akár egy ember(ért) elem
gyerekszív-morze ágy s fehér
gyerek-száj által szív't kezem,
hol szótagok a szó-tag(j)át
gyerekké nemzik, s itten én
nevelem, mert a "lordig" (6) art
kezemmel tőle érek én.

(1) ontológia - görög eredetű szó - a létről, a lét legáltalánosabb törvényeiről szóló filozófiai tanítás

(2) urbanitás -  városiasság; finom modor

(3) Canton - állam az angol nyelvterületben (Anglia) 

(4) angolna - (Anguilla anguilla) Nyugat- és Közép-Európa északi részén őshonos halfaj, telepítés révén azonban már Európa szinte minden országában jelen van.

(5)  art - a művészet nemzetközi megnevezése
(6) lord - angol (részlegesen nemzetközi) eredetű szó - jelentése "nemes"

Olvass tovább…

játszok most az agytörzsem hegyén
s mint felhőbe tört görgő kör nyaláb
a tiltókényszer eszköze körém
buborék bábként nem állhat tovább

nap-kényszeremtől most a visszasüllyedt
egó atom ma újra heg(be)forrt,
egy halom papír marad csupán az ünnep
mert nem volt más csak "Salvus et Detort".

"Salvus et Detort" - tiszteletbe tartott és félremagyarázott

Olvass tovább…

csillaggyümölcs-magot szedtem én
hűvös újaimmal, az ég viaszos bőrén
s göncöl függő ágyának szekerén
ott várt Vénusz kívánatosan, pőrén

s mint félkagylónyi zenit félhomály
lettem a csillag hínár arany pépje
egy továbbfűtött medence dagály.
Beleszerettem Vénusz köntösébe.

Olvass tovább…

A betegség mely éget mint a tűz
mint hidegrázás úgy kelti a vágyat.
Édeskés s egy kissé igazságos,
de mint savanyúság, elkapja a szádat.

Szörnyekké válnak az emberi arcok,
s nyomorrá érik ott a szülés.
Hadakozni kívánsz minden ellen,
ami benned már csak ciszta züllés.

S a szerelem lesz mindenre az ürügy,
hogy gyűlölni tudj bárkit bármikor.
Támadod a nagyok fény-hatalmát,
de reméled, hogy benned is kiforr.

Olvass tovább…

Egy festmény térdel ágyamhoz ma este.
Egy új szívroham bukik  át a sávon,
ahol veled most a sáros utat járom
belőled én önmagam kikeresve.
S te szobrot hámozol a semmiből:
márvánnyá gyúr az ujjlenyomat örvény
s egy férfit préselsz össze meggyötörvén,
amíg amaz kötözésben hűsöl.
S én félkartotéknyi sorba vésem azt,
hogy összecsuklik szerelmedtől Bencze
s leolvad lassan róla a viasz.
Nem jó az másra csak művészetre.

Olvass tovább…

Találkoztunk egy unalmas este.
Az életkanyarban jött felém
s tizennyolc kilométer óránkénti
sebessége rohantam én.

Felgyúlt arcának Atlantisz kékje
túráztatta fel a motort,
de ott - legbelül -, pálinka béke
hajtási vágya bandukolt.

Emlékszem, hogy a part sötét volt
s nem várt választ semmi roncsra.
Sajnáltam kicsit, hogy belém jött,
sajnáltam őt is, hogy ilyen ronda.

Olvass tovább…

Meg kell ismernem az életet veled,
a hajszárítód feltáratlan titkait
s az illatgyertyák sétáit, és szemed
mely fürdőszobák fényében ellazít
akár egy zöldes középkori rejtély,
amíg forró-fürdőt veszünk suttogva
s illatos gőz-koszorú lesz a kéj
s felkorbácsol az orgazmus sikolya.
De végül csak a vihar teljesül ki
a tisztává érett, megszáradt test után,
majd befordulunk álmot csomagolni
s elpostázni a vágyaink okán.

Olvass tovább…

Néha nekem csak annyi kéne,
hogy szavakat súgjon itt a kő
s szakadt profilom pengeélre
ne vegye senki, hogyha jő
a vihar, mely néha hátba támad
s kiszipolyozza sorsomat.
De ilyen a kor és ilyen a század.
Így tépi sorsom s sorsodat.

Olvass tovább…

A menetelő sereg újrakezdi:
felébreszti az öreg parti fákat
s katonatölgy ezred megereszti,
ágágyúit neki a világnak.
Törzskötések sírásokba málló
nyikorgása lesz itten ma minden
s a rögzítések elszakadnak lassan
lezuhanva sáros csatavízben.
S göcsörtös ágak harci dobját
villámok verik itt ma széjjel.
A csatafüst szelek szekerén
találkozunk az égi rémmel.

Olvass tovább…

Ott, ahol a föld széle fehéren
üldöz épp egy kék mezőjű holdat
hallgatom, hogy a távoli út mente
szilaj színű lópatákba olvad.
És lassan csak halkul a káprázat,
feltörnek a holdi szökőkutak
víz szivárog át az éjszakába
égi lovak esnek kába kútnak
majd nyerítve a stabil ügetőn
végigvonul csillag szeretőm.

Olvass tovább…

Műanyag barátok és törött álmok
között, ahol semmiség a mérték,
kelta papok s druidai álmok
fejtik meg, hogy mi az idő érték.

Illik itt a kozmopolita ködbe
minden kincskereső álpróféta,
lektor, nyelvőr, (ha nem is köcsög) bögre.
De addig amíg meg leszek hatódva.

(Írok mert szeretném, ha sikítanál,
s nyüszítenél, akár a véres állat,
s csattogna szád lírám partjainál.
Hát érdekelne téged a búbánat.)

Olvass tovább…

Egy konjunktív tiltókényszer kéne-
valahová a mondat közepére,
hisz névmásként össze úgy fogunk mi
akár az eke és a traktor.
Az igét majd kitalálják.
Ha elválaszt, mi van akkor?

Olvass tovább…

A lusta víz nyögése mellett
az omladozó vakolattal
málladoznak a lelkek is
s csupán a túlsó part vigasztal,
hogy itt maradnak még valakik
ha szél sír is a monoton vízen
és idegen szabja szánalom a lét
s minden éjjel hallani lehet,
hogy hallgatózik a gyengeség
s titokban fotóz a gyávaság
pedig csak együttérzésről szól
amit beszél a társaság.

Az idő kerék most úgy hat itt,
hogy árvíz erő elébe áll
mely lemosni tér ma erre
a sok színt, mit őriz most a vár.
Az szemléletektől sokarcú
templom harangok közti téren
ezernyi stílus oszlopot
épített itt fel a közös érdem.

Függőlegesbe oldja fel
a vízszintest az elme háza
oldalán megbúvó tisztviselők
régen lelakott sokasága.
Csak pár eltévedt agonizáló
táblába ütközik a lélek,
de keresztek lógnak ég felé:
sok-sok összefont hitélet.

A lusta víz nyögése mellett
az omladozó vakolattal
málladoznak a lelkek is
s csupán a túlsó part vigasztal,
hogy itt maradnak még valakik.

Marosvásárhely, 2012 július 20-23.

Olvass tovább…

ahogy megszűnt a harmadik emelet
két másodpercre bekukkantottál hozzám
s látszott rajtad a kegyelet
míg nyugtattál: "tudod, hogy szopnám"

Olvass tovább…

Szőcs Gézának féltéssel

Visszavonulni:
farkat, fület és állat behúzva,
nem szólni szikkadt, elhallgattatott
lárva felület létéről soha,
mert ha, esetleg, mégis:
valami, valamikor, valakinek
fülébe fülledő förtelem
kába, kúpkép keretből
kitűnő kétes értelem
terem.
Baj rajjal gallyal
át a fán, itt nálunk.
De tudjuk, tudod, tudják,
félnek. A férgek.

Olvass tovább…

Lét ellen-felem leszel te drága
goromba romba dőlő rém rím,
ellen-himnusz s hangszalag szó szabálya
melytől ma Donna ül a mondafára
s égig érő lesz benne az égszín
kék világok kreol bőrű népe:
Ena, Num, Jade, Ji, Attila
és a tenger tajtékozó népe,
napot tartó hajkorona villa
Maui kezében, s a lét határon túlra
így juttatnak őskort búvó képzetek.
S a Kárpátok közt settenkedő dudva
közt írják a történelmemet.




Num a szibériai valamint közép ázsiai gesztákban Istenként, hadvezérként (ha úgy tetszik őrzőként jelenik meg). Enna a mikronéziai őskultuszban a világ első szigete, amely Tagaola Isten segítségével teremtette meg az első otthont. A mondák szerint Enna szigete hódította meg a tengert és adott otthont a Mikronéziai őslakosságnak. Jade vietnami császár is temető, honfoglaló ember volt, aki császári mivoltában, bivallyá változtatta szolgáit, mert azok több fűmagot vetettek el, mint rizst, hogy ez által meg ingassák a Jade császár uralmát. A csillagokkal harcoló Ji mint íjász szintén szakrális erővel bírt a legenda szerint, aki lenyilazta a népét fenyegető csillagot. Ezt követően kerül a sorba Attila (Atilla), mint Isten ostora.
Mindannyian emberi alakok, akiknek Isteni erőt tulajdonítottak, és akik (ha a finnugor elméletet félretesszük) mindannyian egy kontinenshez kötődtek. És talán feltételezhető, hogy egy népcsoportból eredeztették egymást.
Hiszen az előbb felsorolt nemzetek kultuszvilágában még a mai napig rengeteg egyező elemet találunk.

Olvass tovább…

A katedrális szédületben
liturgikusak a hajnalok
s komor keresztek ékességén
imák a félszavas ragok.

Eszmény, erkölcs és etika
a lélek-lokál analízis,
a korhadt keresztkép alatt
kihalt gyök csupán a krízis.

Angyal arcú nagyapáink
őrzői az apokrif tettek
s hangra zendített életüktől
hangosak most a lelki kertek.

Olvass tovább…

Múzsa fakasztott lárva ágyban
álom-érc lidércek kísértenek
s Krisztus keresztet tör a lábam
hogy elfogadjam az ítéletet

mely jön mint láva árva bércre
s testem zsarátnok zöld vidék,
szóbányák piszkos, drága érce
mely élcelődik a semmiért.

Ez itt a sorsom, ez itt a bűnöm.
Ez itt a vándor, vén, vagány
arcom mellyel lyukasra küzdöm
magam a népek off-során.

Olvass tovább…

Egyesülve zárjuk le a csendet

s mint hullám-sztrájk települ le ránk

rosszul kötött szerződések kasztja

s kitölt minket űrlapok gyanánt.

Káprázatos, ugró hitelektől,

mint fényerő tör föl láva-számla

s értelmetlen érzéktelenségből

leszünk egymás hitének profánja.

Hanyatt-homlok omlik minden össze;

torony támasz s alapzat kövek

kóbor égbolthoz nincsenek kötve

- gyenge támasz itt a hit cövek.

Lépcső aljban haldoklik a láng-tánc

vér-labirintus minden út feléd

lövészárok minden ima s a sánc

belém fojtott néma szentbeszéd.

Olvass tovább…