Az élet ketrec-ajtaját
tanuld meg szélesre tárni,
s mint ködben piruló harmat
merjél hát két lábra állni
a lét-fűszálak élein
s a napsugárt várni. Várni
sötét összeesküvések
vad gyümölcstermeléseit,
ahogy megcsókolnak téged
és szádból a szót kiveszik
az első bántó sugarak,
s tested a földön szétesik.
És a lelked overallja
száműzetésre illan el,
s harmatos gyep a tüske spray
hát bizony neked menni kell
itt hagyni rügy-harangokat:
- megérint majd az égi jel.