Álltam a folyó parton és arra vártam, hogy elsuhanjon a csónak. Elsuhanjon a csónak amelyen, megpillanthatom testhajlatainak gömbalmáit, amelyet olyan régóta vágyok magamhoz ölelni. Érezni keménységét, beszívni illatát.

Beszívni azt az illatot, ami a kárpátaljai hajnali köd cseppje permetezett bőrére. Beszívni azt az illatot, amit az erdélyi helyek öleléséből kibontakozó vékony-szálú patakóriások a föld bölcsőjéből hoztak magukkal. Az illatot a mesék földjéről. Óriások öléből és törpék szeretetéből.

Illatot, amit úgy hordanak át, ezen az álmos, depresszív rónán, mintha a feltámadás kelyhéből öntöznék szent vízzel ezt a tájat. Talán az ébredésért. Talán azért, hogy végre feltámadjanak az indulatok. Feltámadjanak az érzések. A tájat lakó emberek megismerhessék a szerelem, a szeretet, a barátság és az egymás elismerésének érzését. A szülő szeretetét a fiú iránt és a fiú elismerését a szülővel szemben.

És hozza a folyó a lányt. Hullámok szele az illatot. Hajnali égbolt az ébredést. És viszi szerte a világba. Idegen népek otthonába. Megmutatni nekik azt a fájdalmat, amit senki más nem érezhetett jobban, mint az mint aki magyarnak született. A halálra ítélt nemzet. A világ megalázott és kirekesztett fia. A fiú, aki nem sírt. A fiú, aki nem követelt. A fiú, aki büszkén vállalta fájdalmát.

De most már elég. Érezzétek ti is ezt az illatot. Érezzétek a föld illatát. Érezzétek a vérrel áztatott avar keserédes, áporodott szagát. Érezzétek lerombolt házak porfelhőinek bűzét. A szétválasztott családok, hajnali kínlódásainak bűzét. Érezzétek Trianon szennyel áztatott, áporodott és rohasztó bűzét, és adjatok vissza mindent. Adjatok úgy, ahogy más népeknek is adtatok. Ahogy adtatok, az izraelitáknak, ahogy adtatok a kommunizmus áldozatainak, ahogy adtatok mindenkinek, akitől elvettek valamit. Adjatok hát nekünk is.

Vagy talán nem lehet. Vagy talán nem tudtok. Vagy talán nem akartok.

Érezzétek ezt a fájdalmat Amerikában, Ázsiában, Európában, Afrikában, Ausztráliában. Érezzétek a világ legkisebb szigetétől a legnagyobb államig. Érezzétek át Trianon kínját és keservét. Érezzétek át családtagjaitokon. Barátaitokon. Rokonaitokon és ismerőseiteken. Érezzétek át a magyar nép sorsát.

Olvass tovább…

Trianon sebeit az idő bekötözte,

de a vér átüt még mindig a sebeken.

Idegenek özönlöttek be a földre,

ki fegyverrel érkezett, ki fegyvertelen.

Aki fegyverrel jött, azt fogta a fegyver,

aki fegyvertelenül, azt befogadtuk,

fedéllel, földdel, szeretettel,

nem néztük, ki volt az anyjuk, az apjuk.

Feledd el, jó magyar, jobb, ha feleded

hófödte hegyeid, kincses városaid -

még a fejfákról is letörölték a neved,

templomaidban más nyelven szólal a hit.

Mint gazda, kit ősi házából kivetettek,

s megjelennek a rablók, fosztogatók,

gyorsan leverik a címert s a keresztet,

s a magyarnak bottal osztanak útravalót,

szomorú szemmel néz vissza a gazda,

letérdel, megcsókolja ősei földjét,

aztán csak porát szívja, sarát dagasztja,

néhány régi írás, fakult kép az örökség.

Trianon sebeit az idő bekötözte,

de a vér átüt még mindig a sebeken.

Régi gazdaként lépek a magyar földre,

és szent szavait sohasem feledem.

Olvass tovább…

Olvass tovább…

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,

Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!

Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!

Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,

Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,

Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,

Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,

Vérkeresztet festünk majd a határkőre

És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -

Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,

Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ

Teljes egészében, mint nem is oly régen

És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,

Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!

Felhatol az égig haragos szózatunk:

Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,

Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!

Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:

Nem engedjük soha! soha Árpád honát!

Olvass tovább…

Olvass tovább…

Kilencven éve félrevert harangok fogadták a trianoni "békediktátum" aláírását. Az azóta eltelt évtizedek alatt sokféleképpen próbáltak viszonyulni az országot megcsonkító diktatórikus és egyhangú szerződéshez. A Horthy-rendszer törekvéseinek háborúba sodródás volt az ára, a Kádár-rendszer elítélte, de nem tudta kezelni a Trianon-problémát, ezért inkább hallgatott róla. Június 4-e emléknappá nyilvánításával mától hivatalosan a magyar emlékezetpolitika részévé vált a trianoni békeszerződés.

A nemzetgyilkosság feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjét kívánták biztosítani. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva - teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920. májusban adták át, ezek olvastán az eredeti küldöttség lemondott, így a szerződést magyar részről Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és megbízott miniszter írta alá 1920. június 4-én. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.

A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden szerződésben helyet kapott. A szerződés kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen. A haderő létszámát 35 ezer főben maximálta, megtiltotta az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzetet, s korlátozta a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.

A szerződés kimondta: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 293 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország Szepes és Árva megyékből kapott területeket. Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A szerződés az etnikai helyzetet, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada az új határokon túlra került, felük összefüggő tömbben a határ mentén. A békeszerződés tartalmazott a kisebbségek jogaira vonatkozó előírásokat is, eszerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, s 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, Északon Somoskő és környéke (kivéve a Somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.

A döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közti években az ország meghatározó külpolitikai célja Trianon revíziója lett. Magyarország 1938-ban az első bécsi döntéssel visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, majd 1939-ben Kárpátalja fennmaradó részét, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. 1941-ben Jugoszlávia német megszállása után visszakerült a Délvidék is. Akkorra Magyarország Trianonban megállapított területe közel kétszeresére nőtt, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került - de ennek ára a háborús részvétel volt a fasiszta Németország oldalán. Az 1947. február 10-én aláírt, a II. világháborút lezáró párizsi béke lényegében a trianoni határt állította vissza, semmisnek nyilvánítva a bécsi döntéseket, sőt Csehszlovákia megkapott három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.

2004. december 5-én a munkásőrök pártját jelentő MSZMP-ből kivált és folyamatosan újjáalakuló, magát a demokrácia alap pillérei fölé helyező, de ugyanakkor azzal azonosuló megtévesztő MSZP, hazugsághadjáratával, a magyar társadalom jelentős részét arra sarkallta, hogy a határon kívül rekedt nemzettestvéreik ellen szavazzon.

2010. május 31-én az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Sólyom László köztársasági elnök tegnap írta alá a törvényt, amely így ma lép hatályba.

Bencze Attila - MTI

Olvass tovább…

Olvass tovább…

Felhívnám szíves figyelmeteket a közeljövőben Bárándon sorra kerülő, Trianon 90. évfordulójával kapcsolatos eseményekre, megemlékezésekre.

Május 29-én (szombaton) egy 10 napos országjáró túra keretén belül a Trianon-emlékműnél koszorúznak a Szkíta Motorosok. A motorosok várható érkezési ideje: 12:00 -12:30

Június 4-én (pénteken) 16:30-kor zúgni fognak a falu templomainak harangjai. 90 évvel ezelőtt ebben az időpontban íratták alá Magyarországgal a Trianoni békediktátumot.

Még aznap este fáklyás felvonulás lesz a faluban. A Trianon-emlékműtől indulunk, érintjük a Jelkeresztet, ezt követően útba ejtjük a Vörösmarty,Nagy Lajos, Árpád, Rákóczi utakat, utcákat. A végállomás a Községháza lesz. A felvonulás esőben is megtartásra kerül. Gyülekező 19 órakor a Trianon-emlékműnél.

Június 6-án (vasárnap) 9:30-kor Istentisztelet, majd ezt követően a Református Templomban kerül sor a Trianoni emlékműsorra. A műsort követően koszorúzás lesz a Trianon-emlékműnél, majd felavatásra kerül az új Trianon lobogó.

Akinek fáj Trianon, az jöjjön és emlékezzen! Emlékezzünk méltón a magyar nemzet legnagyobb tragédiájának 90. évfordulójáról.

(Az információs Erdős Zsolti barátom juttatta el hozzám, az iwiw rendszeren keresztül.)

Olvass tovább…

Olvass tovább…