Stefka István: A magyar szép

Az ellopott alappillér

Magyarország még létezik, népe az első honfoglalástól számítva több mint másfél évezrede közös nyelven, magyarul beszél, érintkezik. A Kárpát-medencei magyarságot a nyelven kívül összeköti történelme, népi hagyományai, szokásai, agrárkultúrája és a generációkon áthagyományozott ősi gyökerei. Ezt a kultúrkincset, az őseink által ránk bízott értékvilágot, a magyar történelmet és irodalmat akarja a balliberális oldal immár hatvan éve, de különösen az elmúlt húsz évben szisztematikusan szétverni, megsemmisíteni. Európa egyik legrégebbi keresztény állama veszélybe került, ezért minden magyarul gondolkodó, magát magyarnak érző ember kötelessége menteni a hazáját.

Az Új államalapítás című könyv legfőbb értéke: a szerzők a saját szakterületükön nemzeti leltárt készítettek a mai helyzetről, és keresik, megmutatják a mély válságból a kiutat. A "leltárbiztos", a könyv kiadója és egyik szerkesztője a Kecskeméten élő Mészáros László. Hihetetlen ügybuzgalommal hozta össze – az Elárvult szabadság és a Kiáltás című kötetek után immár harmadszor – a felelős szellemi élet kiválóságait, hogy kifejtsék gondolataikat a jelen állapotról, és megoldást is találjanak a nemzeti erők győzelme esetén a szétlopott, offshore cégekbe széthordott ország feltámasztásához.

Mészáros László a legnagyobb bajnak azt látja, hogy ellopták a demokrácia alappillérét, a sajtószabadságot. Jog szerint ez hiába biztosított, ha a Magyar Távirati Iroda, a közszolgálati rádió, televízió és a legjelentősebb kereskedelmi médiumok többsége az MSZP és az SZDSZ szekerét tolja. Mészáros sajtószabadság-leltára reális és objektív, hiszen a túlsúlyban szereplő balliberális média folyamatosan dezinformál, elhallgatja a tényeket, a balliberális politikusok hazugságait igazságként közvetíti, tudatosan félrevezetve közönségét. Régi bolsevista trükk az elhallgatás és az "átigazított" valóság tényként tálalása. Az agymosás. A konzervatív, jobboldali, polgári erők meghatározó politikusaiban csak lassan, az egymást követő kétszeri választási vereség után tudatosult, hogy a nemzet érdekeit védő, a valóságot közvetítő média nélkül aligha lehet reményük győzelemre.

Az idegen szép – ezt a rendszerváltás után egy eléggé körülhatárolt érdekcsoport lopta be a köztudatba, aminek elfogadása aztán a Tégy a gyűlölet ellen! mozgalommal kötelező érvényűvé lett. Szent István Imre herceghez írott intelmeit is kiforgatták: az idegenek befogadása az országba egyáltalán nem jelentette államalapító királyunk számára, hogy az idegennek ne kelljen megtartania a magyar törvényeket, szokásokat. Sokan nem értettük, miért szép az idegen. Lehet szép is, meg nem is. Én azt mondom: a magyar szép. A magyar táj, az élő magyar népi hagyományok, a magyar zene, a történelmi hőseink a szépek. Az Egyesült Államokban az amerikai a szép – minden, ami amerikai, a zászló, a himnusz, az amerikai haza mindenekfölött, azt kell megbecsülni. Alexa Károly oknyomozó írásában a magyar tudatpusztítást, a kisebbrendűségi érzet kialakulását az 1848–49-es magyar szabadságharc leverésétől számítja. Ami aztán felerősödött Trianonnal, a második világháború után ránk erőszakolt bűntudattal, szégyenérzettel és 1956 leverésével. Az utóbbi két évtized vad liberális akciói okozták a nemzetnek a legnagyobb kárt. Amíg hatalmi jóváhagyással a marginális szabadságjogok képében jelentkező másság mellett kardoskodtak balliberális szabadcsapatok, addig a magyar falvak tönkretételéről, a magyar gazdák kiszolgáltatottságáról, a magyar oktatás és egészségügy tönkretételéről nem esett szó. Pedig ezeknek a védelme is a jogainkhoz tartozik. Alexa figyelmeztet rá: a nemzeti azonosságtudat szisztematikus pusztítása folyik, s ez ellen tenni kell.

Kollaboránsi hálóban

Andrásfalvy Bertalan a magyar kultúra értékei között elsőként a nyelvet említi, amely a világ egyik legegységesebb nyelve, mintegy tizenötmillióan értik, beszélik. Európában a magyar nyelv változott az elmúlt fél évezred során a legkevesebbet. Most éppen azt akarják "eladni" a társadalomnak Spiró Györgyék és szellemi rokonaik, hogy a fiatalok azért nem olvasnak, mert nem értik Jókai Mór nyelvezetét – így a magyar klasszikusokat át kell írni, át kell ültetni mai nyelvre. E szándék a nemzet elleni merénylet, mert ki akarja lúgozni a múltat, üressé akarja tenni a magyar műveltséget, emlékezetet. Nem kevesebb ez, mintha Magyarországot áthelyeznénk az Egyenlítő mellé. Ángyán József professzor a falurombolástól a vidék újraélesztéséig vivő megoldásokat keresi az Új államalapítás című könyvben. Írásában egyértelművé teszi, hogy módosítani kell a földtörvényt, újra kell tárgyalni az agrártámogatási jogszabályt, és a költségvetési törvényben előkelő helyet kell kapnia a helyi gazdaság- és társadalomerősítő forrásoknak, másképpen nem éledhet újjá a falu.

Mai alkotmányunk régóta képtelen eredeti történelmi funkciójának betöltésére, a "nemzettest" megvédésére és gyarapítására, alkalmatlan arra, hogy megóvja nemzetünket a külső erőszakos hatásoktól – ezt már Bogár László egyetemi tanár írja. Fércelt alaptörvényünk utat nyit a birodalmi diktátumokat kollaboráns módon teljesítő végrehajtó hatalomnak. Új alapokra épülő alkotmány kell, mert a mostaniból fakadó tehetetlenség fokozza az instabilitást, a kaotikus viszonyok konzerválását.

A 2002 óta hatalmon lévő MSZP–SZDSZ-érdekszövetség aljas politikai szándékkal egyre intenzívebb módszerekkel hangolja a cigányságot a magyarság ellen. A kormányzó erők a cigányság felemelkedéséért, a munkahelyteremtésért szinte semmit nem tesznek, ám annál többet a folyamatosan szított etnikai konfliktus ébren tartásáért – nem törődve azzal, hogy olykor cigány bűnözőket védelmeznek. Ehhez nyertek szövetséget a cigányság egy vékony, félművelt, de hangos vezető rétegénél, jól fizetett pozíciókkal. A tisztázatlan anyagi háttérrel, kusza múlttal bíró Magyar Gárdát félelemkeltésként is felhasználja a kormányzat politikai hatalmának megtartásáért.

Az ötszáz éve betelepült cigányság mindvégig jól megfért a magyar lakossággal. E tárgyban fontos elemzést adott közre Daróczi Ágnes és Bársony János. Szerintük nemzeti közmegegyezésre, politikai hovatartozástól független nemzeti minimum kimunkálására van szükség az emancipáció ügyében. A roma szakértők úgy látják: egyértelművé kell tenni, hogy a romák a nemzet elidegeníthetetlen részét képezik.

Kulin Ferenc irodalomtörténész a magyarországi rendszerváltás félmegoldásainak egyik okaként a nemzeti, konzervatív, népi, keresztény polgári erők végletes megosztottságát jelölte meg. Az MDF, a rendszerváltoztató párt – Tellér Gyula megfogalmazásában – végig asszisztált a kádári nómenklatúra és utódai hatalomra juttatásánál. Meg kell jegyeznem: ebben tudatosan vagy tudattalanul, de segédkezet nyújtott a másik két rendszerváltoztató párt azzal, hogy folyamatosan támadta az Antall-kormány minden lépését.

Romeltakarítás előtt

Széles Gábor nagyvállalkozó, lapunk és az Echo Tv tulajdonosa gazdasági paradigmaváltásban látja a kiutat. Fontosnak tartja, hogy édesvízkészleteinket megőrizzük, geotermikus energiánkat kiaknázzuk. Szerinte a válságot nem elbocsátásokkal, a munkanélküliek számának növelésével kell kezelni, hanem a munkahelyek megtartásával. Meg kell akadályozni az állam szétzüllését, erős gazdaság- és pénzpolitikát, valódi gazdasági növekedést, kiszámítható adó-, szociális és nyugdíjrendszert kell teremteni – írja Széles Gábor. Hozzáteszi: valós reformokra, szerkezetváltásra a jelenlegi szocialista párti kormány és parlamenti segédcsapatai képtelenek, alkalmatlanok. Új, nemzeti alapon szerveződő kormányra és cselekvésre van tehát szükség.

A vitaindító recenziót néhány következtetéssel zárom. Magyarország felemelkedése nem történhet meg széles társadalmi közmegegyezés nélkül, ami maga után vonhatná a magyar nemzet, a magyar polgárok érdekvédelmét biztosító új alkotmány megalapozását. Végképp meg kell szüntetni, hogy felelős politikusok – erről Fricz Tamás is ír – a hibáik, bűneik, korrupciós ügyeik ellenére kormányzati szerepet vállalhatnak, minden következmény nélkül. A politológus szerint azok az erkölcsi normák, amelyek legfontosabb kötőszövetét adják a jól működő demokráciáknak, Magyarországon romokban hevernek. Hazánk nem lehet tovább következmények nélküli ország. A politikus is vállaljon felelősséget tetteiért. Ne lehessenek a kormány tagjai olyan politikusok, akik törvénytelen eszközökkel gazdagodtak meg, akik szerepet vállaltak stratégiai ágazataink eladásában, tönkretételében, akik természeti és kulturális kincseinket külföldi tulajdonba játszották át. Ne engedjük meg, hogy saját hazánkban páriákká tegyenek bennünket!

A balliberálisok ismét elővették az antiszemita kártyát, a szélsőjobbal való félelemkeltést. Ahogy rohamosan csökken az MSZP–SZDSZ népszerűsége, mind erősebb a fasiszta veszéllyel riogatás. A baloldal régi fogása: itthonról vezényelve bértollnokokkal írat Magyarországot lejárató írásokat külföldi lapokba. Az alaphangot a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Esterházy Péter és Nádas Péter írók adták meg a szélsőjobbveszély minden alapot nélkülöző vádjával. Hazugságokkal teli cikk jelent meg a New York Timesban, a Neue Zürcher Zeitungban és a Die Zeitben. A nemzetet lejárató írások mögül kilóg a lóláb: összemossák a náciveszélyt a hazai ellenzékkel, noha mindenki tudja, a nácizást, gárdázást, fasisztázást maga a baloldal gerjeszti és vezényli. Kérdés, meddig lehet büntetlenül lejáratni az országot, súlyos károkat okozva a magyarságnak. Rajtunk kívül melyik ország engedi ezt meg?

A hét év alatt felgyülemlett szennyet, a romokat és a következő hónapok hordalékát nem lesz könnyű eltakarítani. A károkat fel kell mérni, és alkalmas emberekkel, nemzeti közmegegyezéssel fel kell építeni a harmadik évezred új Magyarországát.