Olvass tovább…

Olvass tovább…

Sokan tették fel a kérdést, hogy író, költő ember miért is vállal közösséget egy politikai párttal? És sokan inkább úgy tették fel a kérdést, hogy miért pont a FIDESZ-el. A választ talán a Nokia Dobozok átvitt értelmében vett pénzek kitalicskázásánál kell megragadni, ugyanis nemcsak a BKV vagy ehhez hasonló nagybetűs szervezet tolta ki (esetenként tolta el) a pénzeket tehetséges szerzők, írók, költők, népművészek, zenészek stb. elől. Gondoljanak csak bele, hogy évente hány milliárdnyi forintot gyűjtött be az ARTIST JUSS és kik azok, akik ezeket a pénzeket támogatásként osztották szét.

Nos hát magyarázkodás ide vagy oda. Félre vagy kimagyarázás amoda. A lényeg, hogy nekünk fiatal tehetségeknek van egy kétharmados többségre szükségünk, hogy megszoríthassuk azoknak a mogyoróját, akik ez idáig úgy megszokták, az évi több millió forintos alkotói ösztöndíjakat, hogy már el sem tudják képzelni az életüket nélküle.

Ami a legdrasztikusabb, hogy ezeknek az embereknek a könyveit adott esetekben kötelező olvasmányként ömlesztette az oktatási tárca minden diák nyakába. Akár kellett neki, akár nem. A kedves szerző, aki felvette az állami támogatás mellett a jogdíjat is, a markába mosolygott, hogy megint sikerült az oktatási szférára erőszakolni valami trágyafélét.

Én pedig, aki a lábamat is térdig jártam, hogy eladjam pár könyvemet csak szerényen, de harcolok a feleslegesen és jogtalanul támogatott szerzők ellen. Nem dicsérem a szerzeményeimet. Hadd dicsérje meg az olvasóközönség. Nem akarom, hogy könyveim úgy járjanak, mint ama több 10.000 példányszámban kinyomtatott Nobel díjjal megerőszakolt sikerkönyv, amiből akár 100-at is összeszedhettem volna egy-egy középiskolák előtti kukákból. De azaz egy is sokk volt. Mert, mintha olvastam volna Tamási Ábel trilógiáját.

De vannak itt a kultúra területén szemétkupacok, amiket sem acélbetétes bakanccsal, sem gárda egyenruhában, sem rasszista szemléletmóddal, sem liberális szemléletmóddal nem lehet kiseperni a közéletünkből.  Csak megfontolt és józan politizálással és cselekvéssel. Hát ezért a FIDESZ és nem valami más.

Olvass tovább…

Olvass tovább…

Olvass tovább…

Talán vihar lesz Vasárnap

mert borzasztóan nagy a csönd.

De kell a sok aljasságnak

egy leheletnyi vízözön.

Esőbe és térdig sárban

kimenekülni gázolok

sok mocsokból, amit láttam

s amitől csúnyán köhögök.

Ennyi volt, s egy mozdulattal

törlöm múltam, depresszióm,

mert e feszes lélekhúrral

jövőm magamnak átadom.

Helyettem ne faragjanak

faragott képet belőlem.

Tegyél jót te is magadnak

viharban vagy jégesőben.

Vasárnap majd eső zuhog

vagy szikrát hánynak a kövek,

s remélem, hogy azt is tudod

- lehetsz most hazádért követ.

Olvass tovább…

Olvass tovább…

Kedves fiatal és második fiatal korukba lépett barátaim. Nagy szükségét látom annak, hogy április 11-én, Vasárnap, tiszta gondolatokkal, felelősségteljesen, keresztényi kötelességből, nemzeti identitástudattal és a változás reményével menjenek el szavazni. Szavazni azért, hogy felelős embereket küldjünk a parlamentbe. Szavazni azért, hogy számon kérhessük a nemzet nyakán élősködök bűneit. Szavazni azért, hogy egy biztonságosabb jövőben élhessünk és élhessenek gyerekeink. Szavazni azért, hogy a munkanélküliség helyett a munkalehetőség csillogjon hazánk ege alatt. Szavazni az egészségügyért. Szavazni azért, hogy a megcsonkított gazdaságot mozgásba tudjuk hozni. Szavazni azért, hogy a család szentsége és nyugalma végre már egy mindenek fölött álló értékrendszer legyen. Szavazni a hazáért.

És ne a megtévesztések áldozataiként menjenek el szavazni. Ne azért, hogy a gyerekeiket egy belső polgárháborúba csábítsák bele. Ne azért, hogy megmondhassák önöknek, mit vehetnek meg és mit nem. Ne azért, mert utópisztikus politikusok, akik nem váltak be egy pártba, most kígyót békát köpködnek másokra. Ne azért menjünk el szavazni, hogy a velünk egy elvet nem vallók holnap még az úton se köszönjenek. Ne azért menjünk el szavazni, hogy a forradalom szellemiségével teletűzdelt emberek majd parancsra vigyenek bele a törvénytelenségbe. Ne azért menjünk el szavazni, hogy bűnözőket csináljanak belőlünk amazok.

Menjünk el azért, mert felelősséggel tartozunk hazánknak, gyerekeinknek, szüleinknek, barátainknak, de legfőképp önmagunknak. Menjünk el szavazni a nemzet nevében. És ne menjünk el szavazni a nép nevében. Mert akik eddig voltak, azok néppé tették a nemzetet.

Senkit nem akarok meggyőzni esetleg befolyásolni, csak annyit mondok. Hallgass a szívedre.

Tisztelettel:

Bencze Attila

költő, író, újságíró, a Neo-transzilvanista Irodalmi Páholy elnöke, a Határ Menti Kulturális Civil Polgári Kör ügyvezető alelnöke 

  Hallgass a szívedre s szavazz a FIDESZRE  

Olvass tovább…

Olvass tovább…

Olvass tovább…

Csupán órák s percek villanása

s haladhatunk a nemes cél felé,

tolvajokat látni térden állva

s lelkünk röptetni szabad ég felé.

Csupán órák s percek villanása,

- „Itt az idő” mondom elég legyen -,

hogy a bőrünk húzzák kaptafára

kiktől bennünk szeretet nem terem.

Csupán órák s percek villanása

- nyugtat a tudat s jobban a jövő -,

lelket kapunk testünk vályogába

és agyunk lágya lassanként benő.

Csupán órák s percek villanása,

hogy ne legyünk többé a fogalom

mint a lábnyom sima homokágyba

- ez közös célunk, nagyon rég tudom.

„Itt az idő” most! Vagy soha többé

nem lesz reményünk magyar ég alatt.

„Itt az idő” most és mindörökké

döntsük le az új berlini falat.

Olvass tovább…

Olvass tovább…

Olvass tovább…