Találkoztunk egy unalmas este.
Az életkanyarban jött felém
s tizennyolc kilométer óránkénti
sebessége rohantam én.
Felgyúlt arcának Atlantisz kékje
túráztatta fel a motort,
de ott - legbelül -, pálinka béke
hajtási vágya bandukolt.
Emlékszem, hogy a part sötét volt
s nem várt választ semmi roncsra.
Sajnáltam kicsit, hogy belém jött,
sajnáltam őt is, hogy ilyen ronda.