Amíg újabb szivarra gyújtok
beletúrva rútul arcomba,
önmagam feslek fel, mint undok
szemérmetlen és egy goromba
mindig pörgő lelkiismeret
és álmom is életből szövi
az élést melyben a kegyelet
a létezésem gyerekét öli.
S pozitív értékrendszert jelent,
ha mellbe vághat a nikotin
s a tüdő negatívat szellent,
s felfortyanva vánkosán a kín.
Így leszel önpusztító állat,
egy másfél maréknyi butaság.
Odahagysz szerelmet s házat,
hogy egy percig élvezhess tovább.