Főoldal »

Bencze Attila: Arcvonások festik meg a festőt

Arcvonások festik meg a festőt
s ajak-görbe szépségén a vásznak
csók-ízekként ízlelik e szép nőt,
és rám csókolt rúzs-szín éjszakáknak
mikor éppen képpé festem én őt
adva képnek, ámulatnak s vágynak.

Ilyen lett az első festmény rólad
s plakát-csókod hímvesszőm körül
s test-tetszésnyi aktodat leróttad
a művésznek ki boldog és örül.
S festmény-tisztaságodat a holnap
arany-kerettel veszi majd körül.

Most még a máglyára-dobó szavak
tűz-táncát látom szép tested körül,
de tudom lelked tiszta és szabad
és múlttá egyesül majd legbelül,
hol tiszta szívből s szeretve - magad
adtad nekem s csak penna írt fölül.
Címkék: , , , , , ,
Oszd meg és csatlakozz facebook oldalunkhoz!