Bencze Attila: Pillanatképek árnyékországból I.
Talán tett le szép emberi szónál
valaki többet lélek-asztalok
tárnyéjára? Talán magad volnál
az a félig élő angyal-halott.
Csak kiszakítani részt a részből
a célod, mindegy melyik oldalon:
mély sötét földből vagy fényes égből
- legyen liberális vagy jobb fazon.
Szavazatok egy-főre esése
beszédedben az alaphang csomag,
míg a hogyismondjákok zenéje
azt súgja, nem vagyok szabad.
Utószó:
Pofáját a kérkedő fogja be,
mert érdek-szó szagú bűzös szája,
s látszat-utak csavargó embere,
képmutatás csalfa rigolyája.
Címkék:
Bencze Attila,
Bencze Attila versei,
irodalom,
vers
Oszd meg és
csatlakozz facebook oldalunkhoz!