Bencze Attila - Szabad kín (versrészlet)

Úgy karolt az éjben, mint érzelembilincs,
mely ott lóg a lélek börtönében,
ahol a rácsanyag egy felfokozott kincs
s Istenség maga - a teste éppen.

Azt hittem egy nőt így nem lehet szeretni,
és ott a perc csak álomszökevény,
mit a zavart elme rút tekervényei,
úgy álmodnak, hogy ott se vagyok én.