Tömegrendezvények kapcsolata a mozgásos rekreációhoz a sport-egészség-életmód kiállítás tekintetében

A szabadidő-eltöltés kultúrája

A szabadidő-eltöltés az ember felfrissülését, munkavégző képességének újrateremtését, az igényesen megélt minőségi élet megteremtését szolgálja, azon egyéni és társadalmi érdekeket kielégítő magatartás-formákkal, amelyek az ember jó fizikai - szellemi-szociális közérzetének megteremtésére, a kreatív cselekvő- és az optimális teljesítőképesség megteremtésére - újrateremtésére-megújítására irányulnak.

A sporttal kapcsolatos tömegrendezvények rekreációs célja az egészség megszilárdítása, egészség megújítása, a genetikai határok figyelembe vételével történő egészségfejlesztés, harmonikus életvitel kialakítása, pozitív hatások átélése, a rekreációs élmény (felüdülés, felfrissülés, jó közérzet, jól-érzés, jól-lét).

Szellemi rekreáció

Az társadalom jelentős hányada fontosnak tartja az egészségének megőrzését. Éppen ebből kifolyólag a egy a sport-egészség-életmód kategóriában megszervezett expó illetve kiállítás tekintetében, mindenképpen érdemes arra reflektálni, hogy különböző kommunikációs csatornákon felhívjuk a latens figyelmét az egészséges életmódra.

A szellemi rekreáció sikeresebb lebonyolításához érdemes tömegpszichológiai eszközöket is igénybe venni, mint például egy elismert sportoló meghívása illetve fővédnöki tisztségének kinevezése az adott sport-egészség-életmód kiállítást illetve expót illetően.

Mozgásos rekreáció

A mozgásra motivációs ok egy sport-egészség-életmód kiállítás, mivel a kiállítást össze lehet kötni olyan sporteseményekkel, amelyeken részvevő személyek ki tudják venni részüket a nem kényszerből végzett tömegsport rendezvényeken. Az általam modellezett sport-egészség-életmód kiállítást összhangba lehet hozni, akár a tömegfutással, akár más tömegben végezhető sportrendezvénnyel, minifoci bajnoksággal, kézilabda bajnoksággal, kosárlabda bajnoksággal stb.

Hogy a mozgásos rekreáció még sikeresebb legyen, a fent említett rendezvény anyagi hátteret biztosíthat ahhoz, hogy a tömegsport rendezvény díjazásai által a mozgásos rekreációt még sikeresebbé tegyük.

Egy a sport-egészség-életmód kiállítás egy tömegsport eseménnyel egybekötve képes megmozgatni a társadalom minden szegmensét: a fiataloktól az idősekig, a betegektől ez egészségesekig.

Tömegreflexiós eredménykimutatás

Egy sport-egészség-életmód kiállítás eredményeként a tömegreflexiós eredménykimutatás nagyon sikeres lehet hiszen több szempontból is konklúziókat tudunk leszűrni arra vonatkozóan, hogy ki milyen indokkal vette igénybe a rekreációs rendezvényünket.

Mérni tudjuk azokat a szemszögeket, hogy a rendezvényen részt vevő egyének milyen szempontok miatt vették igénybe az általunk szervezett eseményen történő részvétel lehetőségét. Több szemszögből is vizsgálhatjuk az eseményünk, rendezvényünk rekreációs folyamatát. Itt olyan jelentős szempontok kerülnek előtérbe, mint a sportolás az egészségért, egészséges-életmód valamint a sport mint életmód fogalmának koncepciói.

Egy esetleges kérdőív bevezetésével részletes tömegreflexiós eredménykutatást tudunk végezni, amelyet egy a későbbiekben megszervezésre kerülő tömegsport rendezvényen szellemi rekreációs termékként tudunk felhasználni, egy még sikeresebb sportösszejövetel kivitelezésére.

A rendezvényszervezés statikus megszervezése

Az illetékes közigazgatási vagy magán szervekkel történő egyeztetés után, a rendezvény helyszínének biztosítása (szerződéssel). Az általam választott modellben (amely a tömegfutás lesz), a rendezvény helyszínei között egy olyan városrészi helyszínt is meg kell határozni, ahol a rendőrségi, közigazgatási és egészségügyi szervek bevonásával meg tudjuk valósítani a tömegsporthoz köthető elképzeléseinket. A tömegfutás kiinduló pontjául és céljául érdemes a sport-egészség-életmód kiállítás helyszínét választani.

A higiéniai elvárásoknak megfelelően a szintén aktuális közigazgatási szervekkel történő egyeztetés utáni megteremteni, azokat a feltételeket, ahol a tömegsportban és a rendezvényen résztvevő személyek kielégíthetik higiéniai szükségleteiket. Ilyen eszközök lehetnek például a mobil wc-k, kézmosók, tusolók.

Egy a tömeg biztonságát jelentő, az egészségügyi szervekkel kötött egyeztetés után, felállítani azokat az egészségpontokat, ahol orvosok esetlegesen mentők állnak a mozogni vágyók rendelkezésére.

A rendezvény kellékeit biztosító gazdasági érdekeltséggel történő szerződéskötés után, meg kell teremteni azt a helyszínt, ahol helyet biztosítunk úgy a gazdasági hátteret megteremtő kiállítók érvényesülésének mint a rendezvényünkön résztvevő és meghívott vendégek érvényesülési szinten történő kibontakozására is.

A rendezvényünknek helyszínt adó gazdasági egységnek rendelkeznie kell standokkal, színpaddal, székekkel, asztalokkal stb. Amennyiben a helyszínt biztosító gazdasági vagy közigazgatási egységnek ez nem áll módjában, akkor meg kell keresnünk az vállalkozást, amely mindezeket a feltételeket megteremti számunkra.

Ahhoz, hogy rendezvényünk sport-rekreációs szempontból is sikeres legyen első körben egyeztetni kell, azzal a prominens sportolóval, aki jó példával jár a széles közönség számára, a tekintetben, hogy vállalja a rendezvényünkön történő közszereplés, esetlegesen fővédnökségi tisztséget.

Kommunikációs háló kiépítése

De ahhoz, hogy egy rendezvény sikeres legyen, a legfontosabb dolog a tömegkommunikációs eszközökkel történő együttműködés, a tömegkommunikációs eszközök használata, amelyeket több szempontok szerint is igénybe vehetünk..

Első és talán legköltséghatékonyabb szempont a kommunikációs csatornákkal történő bartell-szerződések megkötése, amely a kölcsönös reklámstratégiát foglalja magába. Ennek értelmében, egy esetleges rádióreklám, újságcikk, TV vagy internethirdetés fejében kihelyezzük honlapunkra, szórólapjainkra és plakátjainkra a velünk bartell-szerződést kötött kommunikációs csatornák logóit.

Ezen felül a tömegkommunikációra érdemes bevetni a szórólapok, plakátok és egyéb szóróanyagok bevetését is. Például egy ingyenes expó-újság piacra dobása.

A tömegkommunikáció egyik legnagyobb eszköze az internet. Éppen ezért a sikeres rekreációs program lebonyolításához érdemes igénybe venni a közösségi hálók által nyújtotta lehetőségeket, valamint az internetes médiumokban történő hirdetési lehetőséget. De jó eszköz lehetne számunkra az úgynevezett suttogó propaganda is.

De mielőtt nekilátnánk a kommunikációnak alaposan tervezzük meg annak lebonyolítását. A leghatásosabb módszer az úgynevezett beetető kommunikáció. Ez azt jelenti, hogy először csak apró hírekkel, hirdetésekkel keressük fel a médiát. Majd folyamatában bontjuk a ki a rendezvény le bonyolításának körülményeit. A kommunikáció végső stádiumában, egy az általunk felkért köztiszteletben álló sportolóval történő interjú elkészítése lehet, az általunk szervezett rekreációs programmal egybekötve. De használhatjuk egy az általunk választott, rendezvényünkkel kapcsolatos tömegsportot népszerűsítő piárcikket is.

A rendezvény előkészületeinek folyamatai

Mielőtt nekikezdenénk a rendezvény lebonyolításának, mindenképpen mérjük fel a rendezvény helyszínének statikai állapotát. A felelősöktől kérjük számon azokat az általunk elvárt egészségügyi, biztonsági és helyszín biztosítási intervenciókat, kivitelezéseket, amelyekről előzőleg megállapodtunk.

Tekintsük át a rendezvény helyszínéül kitűzött útvonalak akadálymentesítését és az akadálymentesítés fenntartásának biztosítását egy biztonsági cég illetve a rendőrség bevonásával. Ugyanakkor figyeljünk azt egészségügyi és higiéniás állapotok megteremtettségére is.

A rendezvény helyszínül szolgáló vagy helyszínét képező kellékek felállításával kapcsolatban mindenek előtt egyeztessünk a megbízott céggel vagy közigazgatási szervezettel.

Jelöljünk ki felelősöket a különböző, a rendezvényelemeket tartalmazó kondíciókra, mint például pavilonfelelősök, színpadfelelős, vagy éppen a tömegfutás útvonalát biztosító felelősök. Kérjük tőlük, hogy tervezzék meg a rendezvény lebonyolításának részleteit. Egészségpontok felállítása, a közlekedési pontok kitáblázása stb.

A szervezés koncepciózus kivitelezése

A szervezés kivitelezésével érdemes szerződéskötéssel megbízni, két-három embert, aki a rendezvény időpontja alatt felel egy-egy a rendezvény sikeres lebonyolítását jelentő szociológiai szegmenssé.

Ezek a szociológiai és a társadalom biztonságát jelentő szegmensek a következőek:

Tömegkommunikáció

Ahhoz, hogy a rendezvényünkkel elérjük azokat a tömegsport-rekreációs elképzeléseket, amit célul tűztünk ki magunk elé, első és legfontosabb feladatunk a tömegkommunikációs csatornákkal történő együttműködés megteremtése. Mivel egy rendezvény tekintetében több mindenre kell figyelnünk egyszerre, érdemes leosztani a feladatokat. A tömegkommunikációs eszközökkel történő együttműködésre egy kommunikációs asszisztenst alkalmazzunk.

A rendezvényen résztvevők és a rendezvényszervező közötti kommunikáció

A rendezvényen részt vevő szervezetek (kiállítók) és a rendezvényszervezők közötti kommunikációra is alkalmaznunk kell egy személyt, aki többedmagával szolgálja ki azokat, az igényeket, amiket a kiállítók elvárnak a rendezvény szervezőitől. Ők leginkább a kiállítók kényelmi funkcióit szolgálják ki.

A tömegsport (esetünkben a tömegfutás) tekintetében érdemes olyan sportmúlttal vagy sport szakértelemmel rendelkező személyt megbízni aki többedmagával vállalja a rekreációs program levezetését.

Higiéniai biztosítás felügyelete

A másik fontos szempont a higiéniai biztosítás megteremtése. Erre a posztra is olyan személyt kell alkalmazni, aki teljes mértékben tud felelni a higiéniai szempontok betartásáról. A tömegfutás útvonalán elhelyezett mobil WC-k felállításával érdemes egy céget megbízni.

A szervezés lebonyolítása

A rendezvényt, úgy tervezzük meg, hogy minél nagyobb teret biztosítsunk a rendezvény iránt érdeklődőknek a részletes tájékozódásra, úgy a kiállítás mint az általunk szervezett rekreációs tömegsport tekintetében.

Tömegsport rendezvényünket mindenképpen olyan időpontra időzítjük amikor, előreláthatóan több ember látogatja a kiállítást. Ahhoz, hogy a rekreáció mellett a reflexió is sikeres legyen, már a kiállítás bejáratánál osszunk ki minél több olyan kérdőívet, amely után részletes rekreációs tanulmányt készíthetünk.

A tömegfutás motivációs okaként válasszunk olyan nyereménytárgyakat, amelyeket büszkén vihetnek haza a nyertesek.. De semmiképpen se feledkezzünk meg arról, hogy megajándékozzunk a gyerekeket olyan tárgyakkal (luftballon, levonók stb.) amelyeken a tömegrekreációs tevékenységünket hirdetjük.

A rendezvény erkölcsi pozitív-szaldó mechanizmusának kialakítása

A rendezvény után a médiapartnereinktől rendeljünk olyan marketingcikkeket, amelyek a rekreációs programunk sikeréről számolnak be, esetlegesen a rendezvényről tudósítanak pozitív hangvételben, hogy ez által a későbbiekben azokat az embereket is meg tudjuk szólítani, akik valamilyen elfoglaltság miatt nem tudtak eljönni rendezvényünkre.

Az internetes fórumokra töltsünk fel minél több képet a rendezvényről, de elsődlegesen a tömegfutásról, hogy ez által is közelebb hozzuk az embereket a tömegsporthoz. Ugyancsak az internetes médiumokban és sajtóban közöljük azokat a fotókat, amelyeken átadjuk a rendezvényen sikeresen szereplők díjait.

Kérjük meg a rendezvényen résztvevő partnereinket, akik pozitív élménnyel távoztak az eseményről, hogy írjanak beszámolt, úgy az internetes fórumokon, közösségi médiumokban mint a nyomtatott sajtóban.

Hogy a rendezvényen részt vevő vagy arra el nem látogató közönség pozitív képet kapjon az általunk szervezett eseményről érdemes bevetni a pszichológiai alapokon álló manipulatív technikákat is. Ezt a tartom a sikeres rekreáció elvének.

Olvass tovább…

Bevezetés

Mind a pedagógus, mind az edzői szakmának szüksége van arra, hogy a szakemberek, iskolák, szakosztályok és klubok pedagógiai munkáját feltárjuk, mérjük, értékeljük, ezáltal is elősegítve nem csak az egyes sportoló intenzív fejlődését, hanem a klubnak és természetesen magának az adott sportágnak is a sikerét.

Enkulturáció

Az enkulturáció fogalmának meghatározásával kezdeném dolgozatomat, hiszen teljességében a sportpedagógia és úgy általában a pedagógia egyik legnagyobb alappillére. E szerint az emberi létezés alapközege a kultúra, melyben minden ember él.

A kultúra pedagógiai jelentősége abban rejlik, hogy a nevelés a kultúra közegében történik – a nevelés mindig kulturális teljesítmény, vagyis a kultúrát meg kell tanulni. A sportpedagógiát is az enkulturáció kell alávetni. Ennek értelmében csak olyan tanár tud sportpedagógiát oktatni, aki a sportot mint kultúrát el tudja sajátítani.

Szocializáció

A szocializációs (beilleszkedési és személyiségfejlesztési) folyamatok az enkulturáció részfolyamatként értelmezhetőek. Az egyes embernek a társadalmilag létrehozott szociális világba történő beilleszkedése és a személyiség kialakulását és fejlesztését megvalósító, elsődleges (primer) szocializációs fázis (a születéstől 5-6 éves korig) illetve a másodlagos (szekunder) szocializációs fázis (5-6 éves kortól 14-15 éves korig) határozza meg. Viszont ezen fázisokban történő esetleges pszichológiai sérülés esetleges frusztrációhoz vezethet. Azzal viszont, hogy a primer és szekunder fázisban történő fixálódás folyamata kialakul, nem értek egyet, hiszen az egyén szociológiai és társadalmi nyomásra képes új, szintén időszakos fixálódási pontra reflektálni.

Nevelés

Az enkulturáció és a sikeres szocializáció folyamata mellett, a sportpedagógiában a nevelésnek van a legnagyobb szerepe. A nevelési folyamat alapja a felnőtt és felnövekvő ember között megvalósuló interakció, amely lehetővé teszi a folyamatok mikroszociális szintű vizsgálatát (edző-sportoló, sportmenedzser-sportoló, szülő-gyermek, edző-szülő stb. kapcsolatok).

Viszont a sportpedagógiában történő szociálissá alakítás, nem egy feltétlen motivációs vonal egy sportoló egyén számára, hiszen a sport a szociális érzékenységet félretéve a küzdelemre és harcra nevelés. A szociálissá alakítás helyett a sportpedagógiában az egyéni kontroll fogalmát javasolnám, mivel az értékrendek, elvárások, normák, szerepek, szabályok és viselkedésmódok szabályozása egy a pszichikai kontrollra való nevelés által válnak hatékonyabbá.

Tanulás

A nevelés mellett a sportpedagógia egyik fontos tényezője a a tanulás, mint egy a külső tényezők által előhívott és irányított folyamat központi fogalma. A tanulás segítségével értelmezhető az enkulturáció, a szocializáció, a nevelés és a szociális tanulás folyamatai is. A tanulás az egyénben lejátszódó „belső folyamat”, mely külsőleg nyilvánul meg a viselkedés, a cselekvés, a gesztikuláció, a mimika, a nyelv, a művészeti és egyéb készségek, illetve a különböző ismeretek által.

A sportpedagógiában egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a tanulásra, hiszen az utóbbi időben a sportágak az erőnlét mellett a könnyebb technikai kivitelezésre fektetik a legnagyobb hangsúlyt. Manapság, ahhoz hogy sportoló legyen valaki, 20 százalék tehetség, 25 százalék erőnlét és 55 százalék technikai tudás szükségeltetik, amelyet a tanulás által sajátíthat el a sportoló.

Viselkedés és cselekvés

A sportpedagógiai neveléshez illetve tanuláshoz kapcsolható a viselkedés és cselekvés folyamata, amely egy szervezet vagy személy megfigyelhető akciója vagy reakciója, mintegy másik személy által előidézett cselekedet vagy annak abbahagyása, amit akár a társadalmi szintű folyamatok (makroszociális), akár az egyéni interakció (mikroszociális) vagy akár az egyénen belül zajló pszichés (intraperszonális) változások interakciója határoz meg.

Sportpedagógiai mérés és értékelés

Ahhoz, hogy a sportpedagógiai folyamatok sikeresek legyenek elődleges szempontként a mérés és értékelés eredményhányadosát kell figyelembe venni. A sport pedagógiai mérés egyik lehetséges eszköze a teszt, feladatsor. Sokféle típusról beszélhetünk, például tudásmérő, intelligencia-, kompetencia-, képesség-, vagy személyiségteszteket használhatunk a nevelő-oktató folyamatokban .

A mérés és értékelés mindenekelőtt objektív, vagyis tárgyilagos, precíz, helytálló, megbízható és érvényes kell legyen.

Sportpedagógiai valóság

A mérések és értékelések mellett, amely nem feltétlenül jelzi pontosan egy-egy egyén állapotát, nagy hangsúlyt kell fektetni a sportpedagógiai valóságra, tapasztalati valóságra. Viszont a konszenzuális valóság (azok a dolgok, melyeket azért tekintünk valóságosnak, mert azt mondták, hogy valóságosak, emellett úgy is tűnik, hogy az emberek többnyire egyetértenek benne) csak egyfajta paradigma. Valóságtartalma megkérdőjelezhető.

A sportpedagógia tudomány struktúrája/modellje

A tudomány hagyományos modellje három fő elemből áll, amelyek: elmélet, operacionalizálás és megfigyelés. E szerint sportpedagógiai valóság, mérés és értékelés képezik a sportpedagógiai tudomány struktúráját. A szerint az operacionalizálás során meghatározzuk azokat a lépéseket és eljárásokat, amelyek segítségével azonosítjuk a mérni kívánt mutatókat – viszont sportpedagógiai szempontból a teljesítményváltozás nagyban befolyásolja ezt a szilárdnak hitt rendszert.

A fenti modell csak a deduktív logikát, illetve deduktív kutatási stratégiát mutatta be viszont kutatási probléma kieszközöléseként érdemes különböző stratégiákat választani.

Elméletalkotás

Deduktív vagy analitikus alapelvek, fogalmak, törvényszerűségekből, történeti tapasztalatokból speciális felvetéseket, azaz hipotéziseket alakítunk ki. A deduktív módon gondolkodó kutató nem információkban gondolkodik, hanem források és dokumentumok alapján, valamint tudományosan megalkotott elméletekben és eszmékben, amely pedagógiai szempontból véleményem szerint egyáltalán nem fedi a tartalom szűrését.

Irodalom

Ángyán, L. (2000): Előterjesztés a sporttudomány értelmezéséről. MTA Sporttudományi Albizottság

Bábosik I. (2004): Neveléselmélet. Nevelés az Európai Unióban. Osiris Kiadó, Budapest.

Bély, M.–Kálmánczhey, Z. (1967): Testneveléselmélet. Tankönyvkiadó, Budapest.

Bíróné Nagy Edit: Sportpedagógia. 2004, Dialóg Campus

Bíróné Nagy Edit (1990): A testnevelő tanár és szakedző tevékenységrendszere. OM pályázati zárójelentés. Kézirat, 250. o.

Bíróné Nagy Edit (1998): Előterjesztés a sporttudomány értelmezéséről. MTA Sporttudományi albizottság. Kézirat.

Bognár József - Pedagógiai és sportpedagógiai ismeretek (Budapest, 2010., Készült az Önkormányzati Minisztérium megbízásából)

Csermely P.; Gergely P.; Koltay, T.; Tóth J. (1999). Kutatás és közlés a természettudományokban. Osiris Kézikönyvek,

Budapest.

Falus I., Ollé J. (2000). Statisztikai módszerek a pedagógusok számára. OKKER, Budapest.

Földesiné Sz. Gy. (2000): Előterjesztés a sporttudomány értelmezéséről. MTA Sporttudományi Albizotság.

Istvánfi Cs. (2000): Előterjesztés a sporttudományról. MTA. Sporttudományi Albizottság. Kézirat, 2001.

Rókusfalvy P. (1985): Tehetségkutatás,-kiválasztás és- gondozás. Testnevelés és Sporttudomány, 1. 16-21.

Szabó T. (2002): Jelen és távlatok. Magyar Edző, 3. 21-22.

Takács, F. (1971, 1989): Adalékok a testnevelés és sporttudományok tudományelméleti kérdéseihez. TF Közlemények, 201–222. o.

Takács, F. (1972): A testkultúra fogalma és néhány tudományelmélet problémája. TF Közlemények, 95–100. o.

Tomcsányi, T. (2002): Mentálhigiénés képzés a Semmelweis Egyetemen. Animula K.

Trzaskoma-Bicsérdy G., Bognár J., Révész L. (2006): Sportágválasztás az általános iskolában. Magyar Sporttudományi Szemle, 1.

21-26.

Olvass tovább…