Főoldalra » könyvbemutatók
Országos Hírajánló: >
Belföld >
Külföld >
Sport >
Gazdaság >
Kultúra >
Nők és Bulvár >
Tv Műsor >
Piactér
 |  |  |  |
Irodalmi est a Nagykanizsai Református Templomban
"Nagyúr! Vétekkel, igaz, megrakódtunk,
gőgösek közt, bizony elsők voltunk,
de most a házunk hamva van fejünkön
s a bűnbánat megtépte köntösünket,
Isten! Istenes szerelemmel
bocsásd meg a mi vétkeinket…!"
gőgösek közt, bizony elsők voltunk,
de most a házunk hamva van fejünkön
s a bűnbánat megtépte köntösünket,
Isten! Istenes szerelemmel
bocsásd meg a mi vétkeinket…!"
(Magyar Miatyánk 1919-ben)
Tisztelettel meghívjuk, Önt és kedves családját, 2012. augusztus 19-én, 18 órai kezdettel, Lélek Sándorné Ekpafat: "A lélek útja" című könyvének bemutatójára, a Nagykanizsai Református Egyházközség termébe, (Nagykanizsa, Kálvin tér 1 szám).
A rendezvényt megnyitja: Hella Ferenc református lelkipásztor.
A könyvet bemutatja: Bencze Attila író, költő, a könyv kiadója, és a Neo-transzilvanista Irodalmi Páholy elnöke.
Ezt követően megismerhetik Bencze Attila elnök úr, munkásságát, műveit, és az Erdélyi Irodalmi Páholy életébe is betekintést nyerhetnek a kedves vendégek.
A rendezvényt megnyitja: Hella Ferenc református lelkipásztor.
A könyvet bemutatja: Bencze Attila író, költő, a könyv kiadója, és a Neo-transzilvanista Irodalmi Páholy elnöke.
Ezt követően megismerhetik Bencze Attila elnök úr, munkásságát, műveit, és az Erdélyi Irodalmi Páholy életébe is betekintést nyerhetnek a kedves vendégek.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt.
Lakó Péterfi Tünde könyvbemutatója Marosvásárhelyen
2012. július 23. hétfő 18 órakor Lakó Péterfi Tünde és Bencze Attila tart irodalmi estet Marosvásárhelyen, a Bach Borpincében (Forradalom avagy a volt Lenin utca 4 szám alatt), ahol bemutatásra kerül Lakó Péterfi Tünde "Tündi-Bündi Szösszenetek" című novelláskötete.
Az irodalmi est fényét növeli, hogy a szerző könyvéből felolvas Kárp György érdemes színművész.
Az irodalmi est fényét növeli, hogy a szerző könyvéből felolvas Kárp György érdemes színművész.
Könyvheti Dedikálások a Babilon Antikváriumnál
2012. június 7. és 11. között a Kálvin tér 1 szám alatt található Babilon Antikváriumnál is könyvheti dedikálásokra került sor, ahol többek között Bencze Attila, Várnay Orsolya, Sikli László, Balogh Sándor, Csépányi Balázs, Maksa Hun Balázs, Dályai Bíró Lajos, Szalkári István, Murányi Edina, Radnó György és Farkas Gábor szignózta könyveit az érdeklődőknek.
Kereszténydemokrata közéleti szalon Komádiban
 |
| Fotók: Cserép Imre |
2012. május 17-én, a komádi könyvtár adott otthont annak a közéleti szalonnak, amit az egy éve alakult komádi KDNP szervezett. A közéleti szalon vendége Farkas Gábor költő volt, aki a frissen megjelent „Törzsét tartó ág” című könyve kacsán Bencze Attilával beszélgetett, irodalomról, zenéről, kultúráról. A rendezvényen közéleti kérdéseket is feszegettek, amelyen központi helyett kapott a felnövekvő generáció esélyeinek és lehetőségeinek boncolgatása.
Az esemény kapcsán Holló János, a komádi KDNP elnöke kijelentette: „Fontosnak tartom a hasonló közéleti szalonok szervezését, Komádiban is, hiszen az embereknek igényük van arra, hogy naprakészek legyenek a kereszténydemokrata értékrendszer mentén zajló politikai és kulturális kérdésekben,”
Az eseményen egyik meghívott vendége, Farkas Gábor hozzátette: „Fontos, hogy a fel növekvő nemzedék egyformán ismerje és olvassa a klasszikus, valamint a kortárs irodalmat. Ez nemcsak a tanárok, de az írók felelőssége is.”
A fent elhangzottakra, Bencze Attila író, költő a következőképpen reagált: „Nagyon fontos számunkra, hogy egy keresztény Európában, egyre több ilyen rendezvényre kerüljön sor. Nagy lépéseket tett meg ez ügyben Magyarország, hiszen egy közel fél évszázados ateista, kommunista uralom után, most iskolapéldával jár az Európai Unióban is. Mi lettünk Európa lelkiismerete.”
Az esemény kapcsán Holló János, a komádi KDNP elnöke kijelentette: „Fontosnak tartom a hasonló közéleti szalonok szervezését, Komádiban is, hiszen az embereknek igényük van arra, hogy naprakészek legyenek a kereszténydemokrata értékrendszer mentén zajló politikai és kulturális kérdésekben,”
Az eseményen egyik meghívott vendége, Farkas Gábor hozzátette: „Fontos, hogy a fel növekvő nemzedék egyformán ismerje és olvassa a klasszikus, valamint a kortárs irodalmat. Ez nemcsak a tanárok, de az írók felelőssége is.”
A fent elhangzottakra, Bencze Attila író, költő a következőképpen reagált: „Nagyon fontos számunkra, hogy egy keresztény Európában, egyre több ilyen rendezvényre kerüljön sor. Nagy lépéseket tett meg ez ügyben Magyarország, hiszen egy közel fél évszázados ateista, kommunista uralom után, most iskolapéldával jár az Európai Unióban is. Mi lettünk Európa lelkiismerete.”
Betűsztrájk (Háttéranyag a Bocskai István Lövészdandártól)
A címet Bencze Attila: Körbetartozás verseskötetéből kölcsönöztem. Szűk, családias körben megismertünk egy rendkívül sokoldalú embert, egy költőt, írót, felelősszerkesztőt, portál és blog üzemeltetőt, kiadót, politológust.
1981-ben született Székelyudvarhelyen. Politológia és újsaágírás szakon szerzett oklevelet.
Beszélgettünk a versekről, költészetről, költészet napja értelméről, kedvenc klasszikus és mai modern költőkről, online versekről, azok létjogosultságáról, olvasói fogadtatásáról. Szóba kerültek olyan témák is, mint az olvasás- és irodalomszeretet, könyvkiadás nehézségei, online vagy nyomtatott irodalom népszerűsége. Érdekes felvetés volt, szükséges-e egy költőnek fejből tudnia az összes saját versét, egyáltalán tudják-e? Hallhattunk néhány szót a versek születéséről, hogy a versírás gyötrelem vagy könnyed szórakozás. Beszélgettünk a marketing szerepéről, lehetőségeiről az irodalom, a versek népszerűsítésében.
A költőnek eddig 3 verseskötete jelent meg:
- A fogadott fiú
- A lélek-inga-járata
- Körbetartozás
Szerzője volt "Az és hazám" "A magyar szép" köteteknek, illetve könyvkiadóként tehetséges kortásrs költőket karol fel, és jelneteti meg műveiket nyomtatásban.
Vendégünk jóvoltából könyvtárunk néhány kortárs költő verseskötetével egy antológia és egy tanulmánykötettel gyarapodott.
- Jagos István Róbert: Made in az idők hajnalán
- Dudás Mihály Károly: A szomorú bohóc
- Maksa Hun Balázs: Hontalan
- Bencze Attila: Körbetartozás
- Az én hazám
- Elárvult szabadság
Bencze Attilka köszönjük.
És most következik a címet adó vers:
Mától a betűk sztrájkba lépnek,
mert nem ismnerik őket el.
Sorsuk egy posztmodern SMS,
jelentéktelen semmi: "Jel"
Mától a betűk sztrájkba lépnek,
s beszögezik a vers-kaput.
Csak az léphet a falon túlra
ki tudja merre van az út.
Mától a betűk sztrájba lépnek,
háborús táncra hívnak el,
ahol már a költői multat
ismerni, élni, tudni kell.
Mától a betűk sztrájkba lépnek,
s csak annak adnak, aki mer
szembesülni a könyvhegyekkel
s a bennük élő bármivel.
Mától a betűk sztrájkba lépnek,
mert bombázó és fosztogató
akadt az elmúlt néhány évben,
aki azt hitte az a jó.
Mától a betűk sztrájkba lépnek,
s csak annak adnak észt, erőt,
aki használni nem szégyenli
a tiszta, nyelvre érkezőt.
Forrás: http://www.bocskai-konyvtar.hu
Bencze Attila a debreceni Bocskai István Lövészdandárnál
2012. április 20-án, Pénteken, költészet napja alkalmából játékos vetélkedőre, szülő gyermek programra várja az érdeklődőket a debreceni Debreceni Bocskai István Lövészdandár könyvtára, a Füredi út 59-63 szám alatt rendezvénytermében.
Program:
9.00-10.30:
Játékos vetélkedő irodalmi paródiák és travesztiák, Karinthy Frigyes, Varró Dániel műveiből, keresztrejtvény Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka meghatározásai segítségével.
Verses beszélgetés Bencze Attila költővel
10.30-12.00:
Szülő-gyermek program: mesesarok, verssarok, rajzsarok a könyvtárban
A programon résztvevők mentesülnek a munkavégzés alól!
Minden kedves érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!
Támogatók:
Turcsány Péter a Benedek Elek Könyvtárban
Turcsány Péter írót, a Wass Albert sorozatot kiadó Kráter Műhely Egyesület elnökét látta vendégül a Benedek Elek Könyvtár csütörtökön. A PoLiSz folyóirat főszerkesztője könyvbemutató keretében Bencze Attila íróval és költővel, a Neo-transzilvanista Irodalmi Páholy elnökével beszélgetett. A rendezvényen az érdeklődők is feltehették kérdéseiket a művészek felé s aktívan bekapcsolódhattak a diskurzusba, továbbá megvásárolhatták Turcsány Péter könyveit.
Bencze Attila a Latinovitsban
A kávézó névadója Latinovits Zoltán 1931. szeptember 9-én született Budapesten. Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyikeként tartják számon, s sokan úgy ís nevezik: „a színészkirály”.
1956-ban mégis szerződtetik Debrecenbe segédszínésznek, és már Márkus László mellett dolgozhat. A Csokonai Színházban Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című darabjával kezdi munkásságát.
Fővédnökünk Somogyi Béla kulturális, szociális és oktatási ügyekért felelős alpolgármester Úr tartja a Kávéház ünnepélyes megnyitóját, melyet 18:30 órától Bencze Attila könyvbemutatója követ.
A könyvét bemutató költő 1981. november 17-én született Székelyudvarhelyen. 2008. és 2010. között lakik Bárándon, amikor is megírja a Lélek-inga-járata, Leamputált csókok és Körbetartozás köteteinek anyagát. 2010. október óta Debrecenben él.
Megjelenésére számítunk és kérjük a 0630/437-1770 telefonszámon jelezze részvételét.
Forrás: www.polusonline.blogspot.com
Összművészeti felvilágosodás a Dürer Kertben
Összművészeti felvilágosodás – kép és hang és fény és szöveg és gondolat és kritika és zene és sütemény. Az első születésnapját ünneplő GonzoPress Magazin 2011. február 3-án a Dürer Kertbe költözik, hogy egy nagyszabású rendezvényen, már-már fikcióba oltva mutassa be napjaink haladó gondolkodású fiatalságának reflexióit… a magyar valóságra?
A regisztrált tehetségpontként működő, alternatív online magazin valami olyasmit valósít meg első születésnapja alkalmából, ami képes lefedni önnön hitvallását, miszerint olykor a legjobb tény maga a fikció. Ennek megfelelően a délután négy órakor kezdődő „összművészeti mulatságon” csaknem két tucat képzőművész – köztük pályájuk elején lévő és már elismert tehetségek – állítanak ki munkáikból egy-egy csokorra valót. A szervezők direkt nem határoztak meg konkrét témát számukra: az egyre csak terebélyesedő posztmodern stílus keretein belül mindannyian azt hoznak és állítanak ki munkásságukból, amit éppen megfelelőnek tartanak e jeles alkalomra.
A kiállító képzőművészek között fellelhető Dömsödi Zsolt, valamint Herencsár András neve is – míg előbbi, friss diplomás grafikusművész többek között a 2009-es londoni George A. Romero pályázat első helyezettje, addig Herencsár András már a 70-es évek óta boncolgatja „aprólékosan monumentális” munkáiban a posztmodern képzőművészet határait.
Eddig a vizuális szellemi táplálék, amely mintegy állandó elmemélyi rágcsálnivalóként fellelhető lesz a Dürer Kert nagytermében – kiegészülve a Fényszórók csapatának progresszív látványtechnikájával.
Hanem ami a verbális gondolatébresztést illeti: a kisteremben 16.30 órai kezdettel szemináriumokat látogathat a nagyérdemű: szó lesz a szubkultúrák és az iskoláskorú fiatalok veszélyeztetettségének összefüggéseiről (Kőszegi Éva Boglárka szociálpedagógus előadásában), majd napjaink képregény- és mozgókép trendjeiről (Szabó Dániel, a PTE filmelmélet és filmtörténet szakos hallgatójának prezentálásában). Végezetül pedig magát a nagybetűs Szólásszabadságot állítjuk élére – mert az ugyan egy dolog, hogy az elmúlt másfél hónapban ezrek vonultak utcára miatta, de vajon tudjuk-e, hogy mit féltünk ennyire? Érettek vagyunk rá? Kellően olvasni és gondolkodni akaró emberek vagyunk ahhoz, hogy betölthesse funkcióját, és valóban hatékony hatalmi kontroll lehessen? A válaszok megtalálásában Molnár Péter, a Közép-Európai Egyetem Médiakutató Központjának szólásszabadság-jogásza, valamint Szigeti Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért médiajogásza lesz a hallgatóság segítségére.
Mindezek mellett a rendezvényen Bencze Attila erdélyi író, költő dedikálja könyveit, valamint a Monit Magazin szerkesztői is tiszteletüket teszik, hogy életre keltsék két rovatukat: jelesül a „Hollandot” és a „Gasztrót”. Lesz holland és fríz nyelvlecke, holland földrajz, történelem és társadalom – no és persze, ha már gasztronómiáról van szó, nem maradhat el a sütievés sem.
Ha pedig már kellőképpen teli a has és a fej, jöhet az önfeledt szórakozás: este 9-től több helyszínen hajnalig tartó elektronikus zenei banzáj veszi kezdetét, melyen az egyenletes és tört ütemek folyamatos gerjesztéséről és fülekbe simításáról többek között az October Mushrooms, az Earwig Crew, Dj Elf, a Mondo Dubz, Arsene Lupin, Gépházkollektíva by PöppFM, a Bacsárdi Bros, Lada, valamint az N.I.L. gondoskodik.
Az egész este zenei programja élőben sugárzásra kerül a PöppFM online rádión!
Kövesd az eseményt a Facebookon:
Részletes programot, bannert, mellékeltünk.
Kérem sajtóakkreditációs szándékukat időben jelezzék a sajto@gonzopress.hu címen!
Nyugati emigránsok a Törzsasztalnál
Kasza László, a Szabad Európa Rádió egykori szerkesztője, valamint a Párizsban élő Márton László író, Arthur Koestler életrajzírója lesz csütörtökön, dec. 9-én a Törzsasztal est vendége.
A Szépírók Társasága és a Várad folyóirat együttműködésének köszönhetően folytatódik a Törzsasztal-estek sorozata, ezúttal kivételesen csütörtökön, december 9-én 18 órakor az Ady Líceum dísztermébe várják az érdeklődőket.
Kőrössi P. József első beszélgetőtársa a legendás Szabad Európa Rádió munkatársa, a mindmáig Münchenben élő Kasza László, akinek a hangjára egy-két korosztály bizonyára nálunk is emlékszik még. A Mókusok az angolkertben – ügynökök a Szabad Európa Rádiónál című kötet szerzője először jár Váradon. Az elmúlt években számos dokumentáció és elemzés jelent meg a diktatúra állambiztonságának magyarországi tevékenységéről, de a hírszerzés külföldi munkájáról kevés ismeretünk van. Kasza László dokumentumkötete a Szabad Európa Rádió példáján mutatja be, hogyan küzdött a diktatúra egy olyan intézmény ellen, amely veszélyeztette tájékoztatási monopóliumát. Módszerei közül nem hiányzott a betörés, robbantás, emberrablás, és a belekalkulált gyilkosság terve sem. A szerző konkrét példákon mutatja be az ügynökök beszervezésének módszereit.
Kasza Lászlót 1956. november végén emigrált Németországba, ahol közgazdaságtant és újságírást tanult. Részt vett a német és magyar diákszervezetek munkájában. Két évig a katolikus magyar egyetemi mozgalom, a Pax Romana elnöke volt. 1963-ban került a Szabad Európa Rádióhoz, többek között a Holnap Hullámhosszán, a Gondolatforgató és a Kommentár nélkül című műsorokat szerkesztette. 1994-ben hazatért, négy évig az MTV politikai műsorainak főszerkesztője volt. 1995-2005 között médiatanácsadóként Albániában, Macedóniában, Jugoszláviában dolgozott. Azóta szabadúszó újságíró. 1994-ben jelent meg a rendszerváltókkal készített interjúkötete Metamorphosis Hungariae címmel. Újságírói tevékenységéért a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje kitüntetést és Nagy Imre emlékérmet kapott.
Tarnóczi Tamás kiállítása
Tarnóczi Tamás kiállításának megnyitójára még Október folyamán került sor a Csokonai Vitéz Mihály Szellemi Műhelyért Élet "Fa" Alapítványnál, ahol Ádány Laci bátyám felvezető beszéde után méltattam a művész úr munkáit. A fotókat Andics Árpád fotóművész készítette, aki mostanság házi fotósként sürgölődik körülöttem. Köszönöm neki a kitartó munkát.
Nagyvárad - Lipcsei Márta könyvbemutató
Lipcsei Mártának, a Várad folyóirat egyik alapító szerkesztőjének a legújabb, Hullámszünet című verskötetét november 5-én, pénteken délután 6 órakor mutatja be Ködöböcz Gábor irodalomtörténész és Bertha Zoltán irodalomtörténész, kritikus a nagyváradi Lorántffy központban (Ezredévi emléktér – ma Libertatii tér – 40. szám, az olaszi ref. templom udvarában). A házigazda Barabás Zoltán.
„Versei tükrében Lipcsei Márta nemcsak figyelmesen, érzékenyen néző és látó ember, hanem a kozmikus pillantás képességével megáldott költő, aki tanulhatatlan talentumaival teremti újra, és varázsolja elénk a sajátos szemszögből láttatott világ káprázatos ornamentikájú, szivárványos színekben tündöklő szőttesét. A Lipcsei-féle látás- és kifejezésmód egyediségét az adja, hogy a szerző a filmfelvevő optikájának metszően éles objektivitását egyesíti a lírai részvétre hajló emberi szem szeretetteljes szubjektivitásával, és a kétféle nézőpont ötvözésével radikálisan újszerű minőséget hoz létre.” – írja a Nagyváradon élő költő művészetéről Ködöböcz Gábor.
A szerző és a rendező minden érdeklődőt szeretettel vár.
Interjú Selmeczi Kovács Attila Professzor Úrral
A Déri Múzeum Baráti Körének szervezésében Selmeczi Kovács Attila 2010. október 21-én, a Debreceni Benedek Elek Városi Könyvtárban tartotta „Elfeledett magyar mesterséges és népélet” című könyvének bemutatóját. Az előadás után a professzor Urat arról kérdeztem, hogy a jelenkor rideg keretei közt mennyire tudnak érvényesülni az ősiségen kulturális élet, a néphagyományok, illetve az ősi mesterségek értékei. Mennyire lehet ősi kultúránk, az értékteremtés elsődleges eleme. A Debreceni Egyetem Néprajz Szakos professzorával készült beszélgetés legyen hát iskolapélda minden olvasó számára.
- Selmeczi Kovács Attila neve, hogyan vonult, illetve vonul be a népművészet, a népkultúra, valamint a néprajz területére?
- Hogy, miként fog bevonulni, azt már csak az utókor fogja megmondani. Én csupán a magam feladatait végzem. Negyven évi szolgálat alatt – gondolok itt múzeumi szolgálat és az akadémiai szolgálatra – sok mindennel kellett foglalkozni. Egyrészt a magyarság néprajza, az új magyar néprajzkutatásában vettem részt, illetve különböző előadások kapcsán – gondolok itt a rádióelőadásokra is – népszerűsíthettem az ősi magyar kultúrát, illetve a magyar néprajzot.
Az előadásaimnak egyrészt volt egy szűk szakmai vonulata, másrészt pedig, amit fontosnak tartottam, hogy a gyerekek számára egy mindent átfogó ismertető anyagot tudjak nyújtani.
- Az elmúlt időszakban, akadémiai szinten változott-e valamit, a népművészetről, a népkultúráról kialakult szemléletmód.
- A népművészetnek mindig is volt értéke. Volt egy periódus a két világháború között, amit a szakma is úgy érzékelt, hogy Trianon hatására a népi kultúrában egy törés alakult ki. Trianonig minden flottul ment a népi kultúrában. A millennium egy nagy lökést adott a szépművészetnek, a népművészet iránti érdeklődésnek. A kilencvenes évek elején már mindenki gyűjtötte a népi tárgyakat. Nemcsak a Habsburgok vásárolták a Kalotaszegi tárgyakat, bútorokat, viseletet (a Burgban is volt külön egy kalotaszegi szoba). Ha ide visszamegyünk, rádöbbenünk arra, hogy Trianon után egy teljes szétesés következett. Innen kellett újraéleszteni mindent. Ekkor lépett színre Győrfi István, illetve a Gyöngyös Bokréta mozgalom.
A második világháború viszont egy újabb csapást hozott, hiszen az új berendezkedés, a kommunista éra nem kedvezett a népművészetnek. Bizonyos értelemben támogatta népművészetet. A népi iparművészetet is kitalálta. De a nagyközönséghez nem ez jutott el. A nagyközönségnek a kommersz kultúrát adták.
A nagy áttörés, a táncház mozgalommal a hatvanas években indul meg. De ma sem jutottunk el odáig, hogy különösebb értéke és becsülete lenne a hagyományos népművészetnek.
November végén fog a Népművészeti Múzeumban megnyílni egy élő népművészeti, kortárs népművészeti kiállítás. A kollégák, akik ezzel foglalkoznak, azt mondják, hogy elképesztő az az anyagmennyiség, amivel rendelkeznek. Hihetetlenül gazdag és mutatós anyagot produkálnak. És érdekes módon, a sajtóban sehol nem látjuk nyomát annak, hogy ezt valaki is fölkarolná.
- Nekem szerencsém volt, mert jártam a terepet és találkoztam olyan öreg parasztemberekkel, akik el tudták mesélni, hogy hogyan nyomtattak a szülei, nagyszülei. Illetve el tudták mesélni, hogy hogy mik történtek a kukoricafosztóba. Én ilyenben nem vehettem részt, mert az én gyerekkoromban ilyen még nem volt. Az ember negyven éven keresztül sokat jár terepre, és ami számomra meglepő volt, hogy ez idő alatt mennyit változtak a hagyományok. Milyen gyorsan eltűnt a múlt emléke. Mennyire kommersz-izálódott, mennyire egységesedett a kultúra. Ehhez hozzájárult a szövetkezesítés, a nagyüzem. A tárgyi világ is teljesen megváltozott, mert megszabadultak a régi kacattól. A szemléletmód is változott, mivel a gyerekek, az unokák már leszólták a nagyszülőket, hogy ezt már hagyjad, ez már elavult, ez már unalmas.
- Hagyomány szintjén a tradicionális kultúrát, a tradicionális mesterségeket, illetve a népművészetet fel lehetne-e éleszteni azzal, hogy ebben benne volt a magyar nemzettudat, a magyarság szakrális világa? Hiszen köztudott, hogy ez felsejlik faragott bútorainkban, keptárjainkban (lajbiinkban), kerámiáinkban, varrottasainkban.
- Ehhez teljesen új életszemléletet kellene megvalósítani. Ahhoz, hogy a valamikori szakrális világ visszanyerje súlyát – tiszteljék az idősebbeket, az elavult, leszólt archaikus világot – arra nincs recept és nem is hiszem, hogy ez valaha sikerülni fog. Én csak elemeiben látom ezt visszatérni.
- Pap Gábor, Makoldi Sanyi bácsi, Molnár V. Józsi bácsi, Szelesztey Laci bátyám előadása kapcsán – aminek a Tanítóképző Főiskola ad otthont – azt kell tapasztalnom, hogy a fiatalok részéről a fent említett értékek iránt van kereslet. Az ott jelenlévő, érdeklődő emberek nem fognak tudni visszatérni a gyökerekhez?
- Visszatérhetnek. Természetesen. Hiszen az én lányom is ebben az irányba (néptáncot tanulnak) indultak el. Ahogy azt tapasztalni vélem, hogy egy réteg, aki táncházba jár, és van egy réteg, ami a táncházat választja. Az a nagy kérdés, hogy mikor fog átbillenni ez a dolog, amikor majd a táncház iránt érdeklődők többen lesznek.
Ha ügyes kultúrpolitikát tudunk csinálni és folyamatosan tudjuk propagálni a nemzeti javainkat akkor erre van lehetőség. Most hála Istennek elindult a Hungarikum téma. Ez már egy jó irány arra vonatkozóan, hogy megerősödjön a nemzeti öntudat. De még éveknek és évtizedeknek kell eltelnie ahhoz, hogy büszkék lehessünk magunkra. Ne legyenek olyan politikai periódusok, ahol azt hirdetik, hogy tanuljunk meg kicsiknek lenni. Merjünk magyarok lenni. Európa többi népéhez hasonlóan, a saját nemzeti értékeinkre merjünk büszkék lenni.
És ez nem hivalkodást jelent, hanem csak öntudatot merítünk belőle. És úgy látom, hogy az utóbbi év irányvonala erre fele mutat. Ehhez viszont következetes politikai akarat kell.
(Interjú: Bencze Attila, Fotó: Kántor Béla - kattints a képekre)
Vezető hírek
