Igazi erdélyi hangulat, vendégszeretet, mintegy hetven rendkívül színes kulturális, irodal-mi, szórakoztató non-stop program, gasztronómiai finomságok, játékok, látványosságok, jóté-konysági gyűjtés, jókedv és derű - mindez  sok ezer érdekes ember részvételével a világ minden részéből. Ez várja a résztvevőket július 2-4. között, az immár negyedik alkalommal, megrende-zendő „Erdélyország az én hazám” világtalálkozón, amelynek zászlaja a fenséges fekvésű Duna-kanyarban, Verőcén a hat hektáros Csattogó-völgyben fog lobogni, ahol az Erdélyből elszár-mazottak, s azok leszármazottai, valamint az Erdély sorsát szívén viselők találkozhatnak egy-mással a világ minden tájáról. Mindez részletesen is kiderül a rendezvény alkalmából, Erdély-ország címmel megjelent, 32 oldalas színes fesztiválújságból.

A programok mindegyike köthető Erdélyhez, s több fedett helyszínen zajlanak az események, akár egyszerre is. A Nagy Színpadon neves, ismert előadók, zenészek lépnek fel, mint például az Ismerős Arcok, Kovács Nóri és a Motiva zenekar, a sepsiszentgyörgyi Dancs Annamari énekesnő, Petrás Mária és Döbrentei Kornél, Rokka és a Déva zenekarok, a H-599 rockzenekar.

A Kis Színpadon ismert történészek, szociológusok, közéleti személyiségek elevenítik fel Erdéllyel kapcsolatosan a múltat, jelent és a jövendőt. Megemlékezünk Trianonról, 1990 márciusának esemé-nyeiről. A Kós Károly Kultúrterem ad otthont a július 3-án megtartandó Műszaki, Gazdasági- és Természettudományi Konferenciának. Július 4-én ugyanitt műhely-beszélgetésekre kerül sor írókkal, civil egyesületek vezetőivel.

Esténként néptánc, népzene várja a kultúrházban és a Kis Színpadon a szórakozni vágyókat. Az Ifjúsági- és kézműves sátor ad otthont az Erdélyből érkező kézműveseinknek, kik szülőföldjük, közös származási helyünk népművészeti termékeinek megszületésébe engednek  bepillantást.

A közeli erdő hűs környezetében cserkelés, íjászat, ifjúsági vetélkedők, ügyességi versenye-ket szervezünk. Hajnalban és késő délután mód lesz a horgásztó gazdag halállományából kiemelni egy-egy kapitális méretű példányt. Változatos lehetőség nyílik sokfajta sportág kipróbálására: foci, kézi-labda, kosárlabda, tenisz, tollaslabda. Magunkba fordulásra, lélektisztulásra a táboron belüli egyházi sá-toron kívül a fenséges Börzsöny erdeje, vagy a csodás Duna-part ad tág teret.

Külön kiemeljük a programok közül a július 4-én vasárnap délelőtt felszentelésre kerülő „Erdélyi Vándorok” faragott emlékmű avató ünnepségét, valamint július 3-án szombaton és július 4-én vasárnap az „Erdélyi vándorok” elnevezésű  díjkiosztó gála műsort.

A Csattogó-völgyben, a táborban 325 személynek van biztosítva faházas, illetve jurtás elhelyezés teljes ellátással, s közel 600 fő sátorozhat a füves gyepen. Bőven van szálláshely Verőcén és környékén is, amiről szintén a fesztivál honlapján adunk tájékoztatást. A vonattal érkező vendégeinket a verőcei vasútállomástól külön mikrobuszokkal szállítjuk ki a csattogó-völgyi táborba, majd vissza a vasútállo-másra. Parkolás a táboron belül és kívül egyaránt biztosított.

A felnőtt napi jegy ára 2.000 Ft, három napra 4.000 Ft. Diák (12 éves kor felett), nyugdíjas napi jegy ára 1.000 Ft, a nagycsaládosok pedig 50%-os kedvezményben részesülnek. 

További részletek: www.erdelyhon.hu

Olvass tovább…

A Doboz helynév eredete vitatott, valószínűleg magyar névadással, személynévből keletkezett. Az ásatások során több Árpád-kori település és földvár nyomára bukkantak a régészek. A lakosság a vízjárta terület adottságait kihasználva sokáig halászatból, pákászásból, vadászatból és főként pásztorkodásból élt. Az idő múlásával a doboziak rátértek a gyümölcstermesztésre és egy 1138-ból származó oklevél szerint a méhészkedésre is. 

1403-ban Zsigmond király Maróthi János macsói bánnak ajándékozta a települést, ami a család kihalása után visszaszállt a koronára, rövid időre, mert Mátyás király odaadományozta fiának, Corvin Jánosnak. 1403-tól 1566-ig a gyulai uradalomhoz tartozott Doboz. 1566-ban, Gyula eleste után a község nem szűnt meg, sőt, néhány jobbágy olyan vagyonra tett szert, hogy képes volt megváltani magát. A törökvész idején az erdők és vizek jó búvóhelyül szolgáltak. A török hódoltság végét jelentő felszabadító háború ideje alatt Doboz is elpusztult, és a település rövid időre elnéptelenedett. Az Árpád-kori lakosság vér szerinti továbbélése azonban a későbbi adókimutatások névanyagából valószínűsíthető. A törökök kiűzése után, 1720-ban Harruckern báró lett a település földesura. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A jobbágyság felszabadítása után, 1848-ban, a településnek mindössze negyed része lett a falu népéé, a többi maradt a Wenckheim család birtokában.

A XIX. század végén, Wenckheim Rudolf megbízásából a gyulai Cziegler Antal tervezte és építette a vadászkastélyt, amelyben jelenleg általános iskola, bolt és kávézó működik. Mellette az Ybl Miklós tervei alapján 1854-ben, romantikus stílusban épült egykori lovarda található, mely a többszöri átépítések miatt elvesztette eredeti külsejét (jelenleg harisnyagyárként működik).

A kastélypark legmagasabb pontján építtette gróf Wenckheim Dénes 1902-ben a neoromán stílusú Szent Kereszt kápolnát és kriptát, az építőmester a bécsi Viktor Siedek volt. A templom és a kripta kupoláját velencei arany mozaik díszíti belülről. A rendkívüli szépségű, süttői mészkőből készült szószék bécsi mester munkája, egykor egy világkiállítás nagydíját nyerte el. A főoltáron, a fehér carrarai márványból készült feszület Fadrusz János alkotása. E két épület mögött a Vésztői út túloldalán áll Ybl Miklós kiemelkedő alkotása, az 1863-ban épült romantikus stílusú, háromszintes silótornyos magtárépület, mely agrártörténeti emlék.

A volt kastély mögött a Holt–Körös ágától körülölelve, egykor 6, jelenleg 3.7 hektár területű kastélypark fekszik, mely vadgesztenyék, hársak, különböző fenyők és más fák mellett 180 éves hatalmas, sajnos már egyre pusztuló kocsányos tölgyeket is őriz. A park 1979 óta természetvédelmi terület. A park 1979 óta természetvédelmi terület.

A település központjában kellemes kis park fogadja az idelátogató turistákat. Közepén a Millennium tiszteletére, a Millennium, évében, Doboz Nagyközség Önkormányzata által emeltetett köztéri szobor a "Furulyázó Pásztor" áll, mely az ősi település lakosainak életmódjára utal. A szobor Mészáros Attila szobrászművész alkotása. A település központjában továbbsétálva tűnik fel az 1794-1798 között késő barokk stílusban épült Református templom. A templom kézi faragású tölgyfa berendezése különösen értékes, az orgonája 1912-ben készült szintén műemléki védelem alatt áll.

A Református templom szomszédságában található a település I. és II. világháborús áldozatainak emlékműve.

Ezen ősi községben élt, és gyűjtött népdalokat 1904 és1906 között Bartók Béla. Ennek a gyűjtő munkának emlékét őrzi a Községháza falán elhelyezett emléktábla.

A település központjától mintegy 4 km-re van a közigazgatásilag Dobozhoz tartozó szanazugi üdülőterület. Szanazug a Fehér és Fekete Körös összefolyásánál, a Kettős- Körös két partján fekszik. Jelenleg több mint 300 üdülő, egy 250 főt befogadni képes ifjúsági tábor valamint a Körös bal partján kemping várja a pihenni, üdülni vágyókat.

A két part között személyszállító komp biztosítja az átkelést. Az üdülőterületet a szezon idején autóbuszjáratok kötik össze a település központjával és a megyeszékhellyel.

Doboz a halak és a horgászat kedvelőinek örömére bővelkedik élővizekben. A legnagyobb vízfelület a Kettős-Körös, nagyobb állóvíz a körtöltésen kívül a Békéscsabára vezető út melletti, két, együttesen mintegy 2, 8 hektáros horgásztó. A település bel és külterületén mintegy 30 km. hosszan halad át a Holt Fekete – Körös.

A vadászatot kedvelőknek is nagy lehetőséget nyújtanak a települést körül vevő erdőségek, melyek nagysága megközelítőleg a közigazgatási terület 20 %-át teszi ki. A Kettős- Körös hídjától 150 m-re fekvő Marói erdőben lévő Vadász Panzió és környéke adott otthont 2006-ig minden év szeptemberében az Országos Vadásznapok Békés megyei rendezvényének.

Képeket a településről itt talál, amelyekre rákatintva akár le is tölthet

Étkezési lehetőségek, Szálláshelyek:

Éden Kertbüfé Doboz, Vörös Hadsereg u.

GYIA Tábor Doboz-Szanazug, Körös-jobbpart 63. (május 1-szept. 30-ig) Tel:/66/268-520

Hársfa Panzió Doboz, Faluhelyi u. 23/a. Tel: 66/269-174

Kastély Kávézó, Ajándékbolt és Vendégház Doboz, Kossuth tér 14.

Nádas Kemping Doboz-Szanazug 045 hrsz. (május 1-szept.30-ig) Tel: 66/461-139.

Napközis Konyha Doboz, Kossuth tér 5. T:66/268-542

Öcsi Kisvendéglő Doboz, Kossuth tér 23. Tel: 66/268-322

Szamos Kisvendéglő Doboz-Szanazug, Kárász u. 1.

Vadász Panzió Doboz, Körös-balpart 36. T:66/268-775

Olvass tovább…