Bencze Attila: Fun sorok a versről

Írtam szonettcsokrot
versben idea duált
individuált fáma
kaszt kaszárnya
tövén,
hol önmagamtól alakultam
lénnyé e panel alagútban,
mert volt benned spirál
ami (ami letargikusan bár)
de inspirál,
mint manipulatív áhítat
de átitat.

Nem úgy mint vers sovány futárok
kiket utálok
olvasni néha Théba
kapuinál,
kaftános öregek között
kik teoretikus ködök
körszövevényét kenik a korra,
s mikorra
lecsillapodna bennem béna
sorsom,
a múlt jövőjét
magamba újra oltom:
s építek versbe szőtt csodát.