Béke-Nobel-díjat Böjte Csabának

Kedves Olvasó!
Alfred Nobel szándéka szerint a békedíj tulajdonosa „legyen az a személy, aki a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért.”

Ha mélyen a lelkünkbe nézünk, és elgondolkodunk azon az áldozatos munkán, amit Böjte Csaba tesz azért, hogy a család nélkül maradt gyerekek, fajra való tekintet nélkül, megtalálják a helyes utat, akkor azt mondom, hogy a magyarságnak igenis van, lehet olyan jelöltje, akit méltán emelhetnénk a Béke Nobel-díjasok sorába.
Igaz nem tehetünk sokat. De talán az önérzetünknek, az erkölcsös emberi mivoltunknak, és a rohanó hétköznapok pillanatnyi szeretettöredékeinek "lájk és tetszik" szikrái, elindítanak valami szépet, valami nemeset, valami jót.
Ahhoz, hogy elinduljon valami, nem kell mást tennünk, csak megosztani ezt a hírt az ismerősökkel, barátokkal és rokonokkal, vagy éppen ismeretlenekkel. S talán az emberi öntudat, a szeretet és az Isteni igazságosság, megnyitja az utat Európa fele. És talán eljut ez a hír Stockholmba is, a Svéd Királyi Tudományos Akadémiához.
S ha van bennük egy kis emberi önérzet, egy aprócska szeretetet-szikra, akkor értékelik majd azt, hogy létezik egy ember, aki mindenét odaadja azért, hogy gyerekek százainak otthont teremtsen, ételt adjon a szájukba, iskoláztassa és embert - méghozzá igaz, tiszta szívű embert neveljen belőlük. Méghozzá olyan embereket, akik egyenként is megállják a helyüket: a béke megteremtése terén is.

Továbbá, várjuk azon személyek jelentkezését, akik szívesen segítenének egy világ szinten megszervezett adománygyűjtésben, amit nyáron juttatunk el a Dévai Nagy Ferenc Alapítványhoz. Arra kérem Önöket, hogy juttassák el ezt a hírt, a világ minden szegletébe.