Április 20-a dandárnap a Bocskai István Lövészdandárnál

1605. április 20-án emelték Magyarország összegyűlt rendjei Bocskai Istvánt fejedelmi rangra. Ez a nap a MH 5. Bocskai István Lövészdandár napja.

BOCSKAI ISTVÁNNAK MAGYARORSZÁG FEJEDELMÉNEK A SZERENCSI ORSZÁGGYŰLÉSEN TETT ESKÜJE

Szerencs 1605. április 20.

Én Bocskay István Kys Mariai, ki ez mai napon Istennek kegyelmességéből és az nemess böcsülletes Magyarországban levő öszvegyűlt uraktól, nemessektul az vármegyéknek nagyobb részétől és szabad várasoktól, ingyen való szabados jó akarattyokból, szeretetekből és régi szabadságoknak módgya szerint való szabad választásokból, választattam az magyarországhi fejedelemséghre. Esküszöm az élő Istenre az ki Atya, fiú és Szent Lélek teljes Szent Háromságh egy bizony igaz Isten, hogy én az én magyarországi híveimeth, kik az én birodalmom alá atták és adgyák ennek utána is ő magokath, urakat, nemeseketh, szabad várasokat, minden rendeketh, boldogokat és szegényeket, hütükben, szabadságokban és törvényeknek minden cikkelyében megtartom, az országhnak közönséges velünk való végezése és akarattya szerinth és az én alattam való híveimmel erőm és tehetségem szerint megtartatom és ugyanezen magyar országbeli híveimmel holtom napjáigh eggyeth akarok értenem, el sem hagyom őkegyelmeket sem jó, sem gonosz szerencséjekben hírek és akarattyok ellen, kikre Isten engem úgy segéllyen.

Forrás: Iratok Bocskai István és kora történetéhez. Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója

VI. Sorozatszerkesztő: Nyakas Miklós; A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Kiadványa, 2005, Debrecen, 154. o.

1605. március 10. körül Bocskai a szerencsi várban ütötte fel főhadiszállását. Innen küldette szét március 29-én meghívóját. A nagy katonai győzelmek mellett rendkívül jelentős politikai sikernek számított, hogy a rendek elfogadták Bocskai meghívását, s 1605. április 17-én a szerencsi református templomban összeült az országgyűlés. Ezzel kibővült a felkelés társadalmi bázisa, hiszen a csapatokban harcoló vitézlő rendek, a hajdúság, a parasztság, és a városok mellett most már a nemesi vármegyék is Bocskai oldalára álltak. Az északkeleti vármegyékből nagy számban érkeztek résztvevők Szerencsre, ahol az országgyűlés megnyitásakor Bocskai magyar nyelvű előterjesztését lelkesen fogadták. A tanácskozáson már nem esett szó a békekötésről, sőt az országgyűlés határozatában a rendek felszólították Bocskait, hogy folytassa a hadakozást, s ne csak a némettel, de a felkelés magyar ellenségeivel is forduljon szembe. Az országgyűlés konkrét hadi feladatokat jelölt ki, s harcok biztosítására megajánlott "minden füst után 2-2 forint" adót, s azt is, hogy a nemesség is hadba vonul. Természetesen a nemesi sérelmekről is szó esett: a rendek mind a császár által elkövetett vallási és alkotmányos jogsértéseket, mind pedig Bocskai seregei által okozott károkat felpanaszolták. Így az országgyűlés határozatai közül nem maradtak ki azok a passzusok sem, amelyek a hajdúk önkényeskedései ellen intézkedtek. Az országgyűlés záró napján 1605. április 20-án Magyarország összegyűlt rendjei Bocskai Istvánt fejedelmi rangra emelték. Ez a politikai támogatás alapozta meg a felkelés későbbi sikerét, hiszen ekkor Bocskai – bár török nyomásra már Erdély fejedelme is volt – még nem bírta az erdélyiek bizalmát. A magyar rendek által nyújtott bizalom adott lehetőséget Bocskainak arra, hogy bebizonyítsa: "…annyi nyavajái után eszére jött vala", s hogy "… nemzetéhez való szeretetiért levetkezé a német lelket".

Forrás: http://www.bocskai-konyvtar.hu