Tartalmas kikapcsolódást kínál a Szépirodalmi Figyelő 2010/6. száma.
A szemlében Ébert Tibor: Pozsonyi utcák, Győri László: Dióverés, Láng Orsolya: Magánvetítés, Balázs F. Attila: Isten elfelejtett kertje, Villányi László: Dávid atya, Necz Dániel: Ruhatár, Gerőcs Péter: Valójában Juli és Szolcsányi Ákos: A liliomtipró című írásai olvashatóak, amit az irodalmi lapok hasábjairól gyűjtött össze a szerkesztőség.
A bejáróban Zsolnay György: Árkokon-bokrokon túl, Thimár Attila: Segíts magadon, Isten is megsegít, Kozák Ignác Tibor: Újrahasznosított terület: kisebb magyar irodalom és Pápay György: Megkésettség és fragmentáltság című hosszabb lélegzetvételű alkotásaikat vehetik górcső alá az olvasók.
F. Birkus Ilona: Apokalipszis most című írását olvashatjuk a világvége hangulat apropóján de látószögbe kerül Kárpáti Kamil: A menyasszony vetkőztetése, Rózsássy Barbara: Isten ujjbegyének érintése, Esterházy Péter: Estije, Mészáros Márton: „Ez nem a mű, ez maga a kitérő”-je, Kaffka Margit: A lélek stációi (Kaffka Margit válogatott levelezéséből) és Ekler Andrea: „Örökkön a mérlegen” című esszéje is.
A Szépirodalmi Figyelő ezúton fő aspektusként Vörös István: Ördögszáj, Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege, Winston Churchill: Savrola, Marafkó László: Egyszervoltak, Pósfai György: Tull úr intenzív élete, Kiss Anna: Szélörvények vonulnak, Kollár Árpád: Nem Szarajevóban, Lázár Bence András: A teraszról nézni végig, Győri Katalin: Bojti és Bajnai Nóra Katalin: Ön-zene című írásait elemzi.
A kulturális Figyelő rovatban Vámos Miklós: Kedves Kollégák I-II., Csoma Mózes: Magyarok Koreában, Timothy Brook: Vermeer kalapja, Szerencsének elegyes forgása, Gyáni Gábor: Az elveszíthető múlt, David Aaronovitch: Vudu-történelem, Jacques Ranciére: Esztétika és politika, Weissmahr Béla: A szellem valósága és Szombath Attila: A feltétlen és a véges című műveket elemzi.
A legvégén pedig olvashatunk Jernyei Kiss János: Barokk mennyországáról, Lakatos István: Lencsilányáról, majd a Szépirodalmi bibliográfia zárja a kiadványt.