Nyugati emigránsok a Törzsasztalnál

A Szépírók Társasága és a Várad folyóirat együttműködésének köszönhetően folytatódik a Törzsasztal-estek sorozata, ezúttal kivételesen csütörtökön, december 9-én 18 órakor az Ady Líceum dísztermébe várják az érdeklődőket.

Kőrössi P. József első beszélgetőtársa a legendás Szabad Európa Rádió munkatársa, a mindmáig Münchenben élő Kasza László, akinek a hangjára egy-két korosztály bizonyára nálunk is emlékszik még. A Mókusok az angolkertben – ügynökök a Szabad Európa Rádiónál című kötet szerzője először jár Váradon. Az elmúlt években számos dokumentáció és elemzés jelent meg a diktatúra állambiztonságának magyarországi tevékenységéről, de a hírszerzés külföldi munkájáról kevés ismeretünk van. Kasza László dokumentumkötete a Szabad Európa Rádió példáján mutatja be, hogyan küzdött a diktatúra egy olyan intézmény ellen, amely veszélyeztette tájékoztatási monopóliumát. Módszerei közül nem hiányzott a betörés, robbantás, emberrablás, és a belekalkulált gyilkosság terve sem. A szerző konkrét példákon mutatja be az ügynökök beszervezésének módszereit.

Kasza Lászlót 1956. november végén emigrált Németországba, ahol közgazdaságtant és újságírást tanult. Részt vett a német és magyar diákszervezetek munkájában. Két évig a katolikus magyar egyetemi mozgalom, a Pax Romana elnöke volt. 1963-ban került a Szabad Európa Rádióhoz, többek között a Holnap Hullámhosszán, a Gondolatforgató és a Kommentár nélkül című műsorokat szerkesztette. 1994-ben hazatért, négy évig az MTV politikai műsorainak főszerkesztője volt. 1995-2005 között médiatanácsadóként Albániában, Macedóniában, Jugoszláviában dolgozott. Azóta szabadúszó újságíró. 1994-ben jelent meg a rendszerváltókkal készített interjúkötete Metamorphosis Hungariae címmel. Újságírói tevékenységéért a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje kitüntetést és Nagy Imre emlékérmet kapott.

A második beszélgetőtárs Márton László író, aki Párizsból érkezik Nagyváradra. Leginkább Artur Koestler-életrajzírójaként tartják számon. Koestler Bartók Béla mellett a legismertebb magyar külföldön, pályájáról mégis keveset tud a hazai olvasóközönség. Életútja a 20. század minden ellentmondását megtestesíti. Fiatal korábban a cionista mozgalomhoz, majd a német kommunista párthoz csatlakozott, szociáldemokratává, majd harcos antikommunistává vált, élete végén konzervatív-liberális elveket hirdetett. Küzdött a halálbüntetés ellen, az 1956 után bebörtönzött magyar írók kiszabadításáért, a kegyes halálért és az angol kutyák jogaiért. Az ugyancsak 56-os emigráns Márton László oxfordi egyetemistaként ismerkedett meg a Sötétség délben szerzőjével. Életrajza végigköveti Koestler kalandjait a budapesti szülőháztól a jeruzsálemi bazárig, a sevillai siralomháztól a francia internálótáborig, a Komitern propagandaosztályáról az angol Királyi Irodalmi Társaságig.