A 39. Debreceni Irodalmi Napok Időszakát színesíti a Református Kollégium Nagykönyvtárának, azon programja, aminek vendége Kányádi Sándor székelyföldi költő és a Kaláka Együttes lesz.
„... csak az anyanyelv érdekel, ez a haza. Fel kell hurcolkodnunk a világhálóra, és rámentenünk minden szellemi értékünket. Ez ma olyan horderejű feladat a megmaradásunk érdekében, mint 1000 éve a kereszténység felvétele volt. Így megvalósulhat a Haza, a magasban, amiről Illyés Gyula álmodott. Magyarország ugyanis akkora, amekkorára a magyarul beszélők nyújtják” - vallja a 80 esztendős magyar költő.
A Kányádi Sándor által celebrált rendezvényre 2010. november 10-én, Szerdán, 19 órai kezdettel kerül sor, a Debreceni Református Kollégium Dísztermébe.
Teljes átszellemülésben átélhetjük, áthallhatjuk Sanyi bácsi Ars Poétikáját. Nyelvészeti elemekkel és tiszta erdélyi nyelvezettel meghallhatjuk, hogy milyen érzés az, amikor valaki jár a fák hegyén, és átlépve a határt vizuálisan érkezhetünk a Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között található Nagygalambfalvi dombokra, amelyeken csipkebokrok derengnek az alkonyatban.
Mint mesteremet és mint tanítómat, akinek poétikus köntösén nevelkedett irodalmi énem, nagy szeretettel ajánlom, minden kedves ismerősömnek. És az ajánlás mögött, ott honol a szívfájdalom, ami Sütő Andrást siratja. És feltevődik a kérdés. Meddig élhetünk, meddig alkothatunk, és meddig lehet költészetünk, irodalmunk a társadalom és önmagunk ópiuma.
Féltéssel és szeretettel lelkemben borulok le a „nagy öreg” előtt, és hagyom, hogy a líra hasonlatában vállamra hajtsa őszült fejét. És tüskékkel vértezett palástom fölé emelem, hogy védelmet nyújtsak neki a világ zűrzavarában.