Főoldal »

Bencze Attila: Miért vagyunk olyanok, milyenek

Hát olyanok vagyunk, amilyenek:
szerencsétlenek és esetlenek.
Kik szeretve csak szívből szeretünk
s ha nincs viszonzás hóhérok leszünk.

És a szégyen rút bőrébe húzzuk
könnyűvérű nőink s csalfa múltjuk,
mert nem hagy élni, meghalni, állni.
Olyan jól esne most falhoz vágni.

Én megtanultam érte száz betűt
s most dalia démonok szele fűt,
mert olyanok vagyunk, amilyenek,
de fáj, hogy a szeretők ilyenek.

Tétlen perceiben ma még kérte,
hogy csípő táncot járjak én érte
s könyörgött, hogy láthassa arcomat
min egy percre az éden átszalad.

Hogy olyanok vagyunk, amilyenek
arról már csak az érzelem tehet,
mert börtönben érzem magam itt,
hol hazugság és szajhaság lakik.
Címkék: , , , ,
Oszd meg és csatlakozz facebook oldalunkhoz!