„Íme én, Pál mondom néktek, hogyha körülmetélkedtek, Krisztus nektek semmit nem használ” (Galatákhoz írt levél 5:2)
Megvetve Krisztusi hitet,
bankjaik megölnek lassan.
Az ember, halálig fizet:
s fizetek azért mert mondtam.
Hívők így lesznek bűnösök,
tisztátalanok a tiszták,
s mártírok az erkölcsösök.
Pokol a föld! Fogság!
Lehet ennél vadabb átok?
Ennél rosszabb világ?
Míg büszkén, hívőként állok:
lelkem megtapodják.
Megfojt minket bankjai keze:
nincs mánk és holnapunk.
Ez itt a vég rút kezdete:
élőkként lassan meghalunk.
(Őrültek közt a jogomat
s a törvényt pusztítják ezek.
Bárha áldozom magamat,
ellopnak mindent e kezek.)