Virág Balázs Mogyoródon lakik. 1985. szeptember 30-án született és talán azt lehet róla elmondani, hogy hivatása, munkája az írás. Verseket, novellákat és egyéb karolatokat ír. Eddig megjelentek írásai a Májusi hajnalórában, a Sirályban, a Szárnyprobálgatók 2008 antológiában.
Általános iskoláját a Neptun Általános Iskolában kezdte majd a Kontyfa Gimnáziumba felvételizett. Érettségi után a Tan Kapuja Buddhista Főiskolába került tanulónak. Mindez természetesen csak egy, a lélek dramaturgiájából származó humoreszk.
Rózsák szemed alatt
Kigombolja kabátját az éjszaka
És véres szemeimre dobja
Pihenj bolond!
Láthatsz holnap is eleget
Megsimogatja a szememet az arcod
Kezemhez simul a melled
Ahogy mögéd bújok
És szerelmemből kovácsolt kulcsomat
Belenyomom végtelenséged
Zárszerkezetébe
Ki keres, megleli párját
És létrejön a reggel egysége
Leszedem az arcodról
Azokat a gyönyörű rózsákat
Amik a szemed alatt nőnek
Gyönyörűségedben gyökereznek
És csak annyit súgok neked:
EGY
Színekbe olvadó ég alja
Színekbe olvadó ég alja
Adja a rámát
A körbe járó idő estéjének
Elfáradt tekintettel
A mindennapok hősei
Most nem azt teszik amit kell
Hanem amit szeretnének
Beszélgetések a konyhaasztalnál
Vacsora után a családdal
A szokás, kávé és cigaretta kettesben
Egymásba kulcsolt kezű
Szeretettel átitatott ülés
Fürdés, olvasás, új film bólogatva nézése
Írás, meditáció, lassú-lassú szeretkezés
Amíg a sötétség lassan beszivárog a világba
Feloltja a lámpákat
És bezárja a biztonsági zárat
Mint fátyol hull alá
A léleknyelő hold
Az égi takarékos égő csak maszatolja a fényt
Az éjszaka vásznán szét
Éjszakai óra
Az éjszakai óra halkan
KIPKOP
Szőrös arcom vonásaiban
a holdfény táncol
De te is benne látszol
Eltöltött boldog idők
Nyomai a ráncok
Kalapban, feketében
Kihalt utcáin a nagyvárosnak
Kéz vagyunk a kézben
Ágyban égő vágyban
Hódol testünk a másiknak
Összhang szavak nélkül
Apró hangokban a szimfóniák
Kibomlanak hajunkból a fények
Amik nagyon is kékek
Csak nekünk szépek
Pillanatnyi valóságos emlékek
Amik még épek
Cigaretta parázs izzó éjszakában
Halk kis szobában
Ülve, fekve és mégis állva
A napra várva
Ketten egyben
Szeretkezés közben
Koppan az idő és elhallgat
Amikor örömmámorban égünk
Ölelésben el.