Bencze Attila - A kortársakhoz (részlet)

(A következő verset a kortársaknak szántam, de nyomdafestéket nem tűrő két utolsó szakaszát nem szeretném erre a lelkiséggel teletömött oldalra feltenni.)

Nem vagyok költő csak azért,
hogy szonátát zengjek farkamért.
Engem érzelem lángja fűt,
így leszek nektek örökös debüt.

S olvassa versem sok bige,
ő dönti el, hogy ízlik-e
a bókcsokor, a vers gyanánt,
mit írok én a szív, ha bánt.

Nem mondom, pirulok kicsit,
hogy verseink között most licit,
táguló szervek eposza
s az ahogy tarol orgia.