Európa 2029-ben (Erős idegzetűeknek)

Olvass tovább…

Bencze Attila: Új világrendek

„Íme én, Pál mondom néktek, hogyha körülmetélkedtek, Krisztus nektek semmit nem használ” (Galatákhoz írt levél 5:2)

Megvetve Krisztusi hitet,
bankjaik megölnek lassan.
Az ember, halálig fizet:
s fizetek azért mert mondtam.

Hívők így lesznek bűnösök,
tisztátalanok a tiszták,
s mártírok az erkölcsösök.
Pokol a föld! Fogság!

Lehet ennél vadabb átok?
Ennél rosszabb világ?
Míg büszkén, hívőként állok:
lelkem megtapodják.

Megfojt minket bankjai keze:
nincs mánk és holnapunk.
Ez itt a vég rút kezdete:
élőkként lassan meghalunk.

(Őrültek közt a jogomat
s a törvényt pusztítják ezek.
Bárha áldozom magamat,
ellopnak mindent e kezek.)
Olvass tovább…

Major Zenekar: Randevú

Olvass tovább…

Attila Bencze: Neue Weltordnung

A napokban érkezett postán a "Akzente – Zeitschrift für Literatur" német irodalmi és kulturális folyóirat februári száma, amelynek címoldalán találkoztam az Új világrendek illetve a "Vértestvérekként összeállnak" című verseimmel - méghozzá német fordításban, amit Michael Krürgernek köszönhetek.

Attila Bencze: 
Neue Weltordnung

Unsere Bänke töten uns langsam,
Christlischen Glaube verachtend.
Der Mensch zahlt bis zum Tod,
und zahle ich, denn ich es sagte.

So werden Sünder die Gläubiger,
unrein die Reine
und Märtyrer die Moralische.
Die Erde ist Hölle! Gefangenschaft!

Gibt es ein noch wilderen Flucht?
Ein noch schlechtere Welt?
Ich stehe noch stolz und glaubig,
und wird auf meiner Seele getrampelt.

Die Hände der Bänke erwürgen uns:
wir haben keine Gegenwart und keine Zukunft.
Es ist der Anfang von böse Ende:
wir werden zur lebendigen Tote.

(Sie töten meine Rechte unten Wahnsinnigen
und töten das Gesetz.
Wenn ich mich auch opfere,
nehmen alles diese Hände.)
Olvass tovább…