Főoldalra » Arhívum 2010. 12. 01.
Országos Hírajánló: >
Belföld >
Külföld >
Sport >
Gazdaság >
Kultúra >
Nők és Bulvár >
Tv Műsor >
Piactér
 |  |  |  |
Akit érdekel a 2011-es naptáram az írjon emailt a benczeattila@yahoo.com email címre és ingyen küldök neki egy ajándék példányt.
Szilveszterkor Tankcsapda
Debrecenben a Tankcsapda zárja az idei évet. A közönség Lukács Lászlóval, a zenekar frontemberével számolhat vissza éjfélig. Így Magyarország első számú rockegyüttesével léphetnek át az új évbe a Kossuth térre ellátogatók.
A koncert megvalósítása komoly kihívást jelent, hiszen a zenekarral több tízezer ember tombolja végig a szilvesztert és lép át az újévbe. Hogy mindenki jól lássa és hallja a zenekart a főtértől a Kossuth utcáig, több helyen lesznek kivetítők és hangfalak, valamint a színpad előtt a közönséget is igyekeznek majd kordában tartani. Ez több lesz, mint egy koncert, igazi nagy bulira várják a szórakozni vágyó, óévbúcsúztató embereket - nyilatkozta Lukács.
Bencze Attila: Nem akarom
Nem akarom, hogy itt maradj
s a reggeli kávét nélküled.
Nem akarom a csókodat
s üresen álljon az épület.
Nem akarom, hogy akarjál,
de akarlak akarni téged.
Szeretném, hogyha tagadnál
amikor a nevemet véded.
Nem akarom a testedet
s melegét tőlem messze szállni.
Azt sem akarom elfeledd,
hogy nem ismertelek, vagy bármi.
Nem akarom az ajkaid,
s hogy harapj most belém kérlek.
S főleg a sors darabjait,
amik már rólad nem beszélnek.
Bencze Attila: Ha velem leszel
Farkas-ordító hidegben hiányod
a lelkem mélyéről remélem kiásod.
Leszek szemedbe a meglepett semmi
minek érdemes lesz utánamenni.
Használtan, sérülten, égetve, bántva
társaddá fogadsz, mindent megbocsájtva.
S bevallva azt, hogy mindenem érdekel
kiállsz mellettem, bármidet veszted el.
S itt lesz velem műalkotásnyi arcod
amíg a hajad ágként körülcsapkod.
S csapzott ébredésem - édes hangjaid
megnyugtatják testem fáradt tagjait.
S ha nevetésed olykor ragályosan
a földre teper engem szabályosan:
- megtudhatod, milyen imádva lenni
és karjaimban magad kipihenni.
Karácsonyi Üdvözlet
Kattints a képre a teljes üdvözlőlapért.
Olvass tovább…
Bencze Attila: Karácsonyra
Karácsonyra békét kérek.
Egy maroknyi állóképet
szeretetből, nyugalomból
- kivetkőzve a vagyonból.
Földön járó égi csendet
ne keljen pénzért megvenned.
És a kínos, fájó testet
ne lássa senki, hogy reszket.
Karácsonyra annyit kérek:
viruljanak angyal bércek
és szerelmem hangja szála
zengjen e békés szobába.
És az édes füled éjjel
megtölthessem szent beszéddel,
s szeresselek, ahogy tudok:
mint a földi kis Krisztusok.
Karácsonyra arra kérlek
titeket ti lányregények,
hogy a Jézus lelke által
kibéküljek a világgal.
Szépirodalmi Figyelő 2010/6
Tartalmas kikapcsolódást kínál a Szépirodalmi Figyelő 2010/6. száma.
A szemlében Ébert Tibor: Pozsonyi utcák, Győri László: Dióverés, Láng Orsolya: Magánvetítés, Balázs F. Attila: Isten elfelejtett kertje, Villányi László: Dávid atya, Necz Dániel: Ruhatár, Gerőcs Péter: Valójában Juli és Szolcsányi Ákos: A liliomtipró című írásai olvashatóak, amit az irodalmi lapok hasábjairól gyűjtött össze a szerkesztőség.
A bejáróban Zsolnay György: Árkokon-bokrokon túl, Thimár Attila: Segíts magadon, Isten is megsegít, Kozák Ignác Tibor: Újrahasznosított terület: kisebb magyar irodalom és Pápay György: Megkésettség és fragmentáltság című hosszabb lélegzetvételű alkotásaikat vehetik górcső alá az olvasók.
F. Birkus Ilona: Apokalipszis most című írását olvashatjuk a világvége hangulat apropóján de látószögbe kerül Kárpáti Kamil: A menyasszony vetkőztetése, Rózsássy Barbara: Isten ujjbegyének érintése, Esterházy Péter: Estije, Mészáros Márton: „Ez nem a mű, ez maga a kitérő”-je, Kaffka Margit: A lélek stációi (Kaffka Margit válogatott levelezéséből) és Ekler Andrea: „Örökkön a mérlegen” című esszéje is.
A Szépirodalmi Figyelő ezúton fő aspektusként Vörös István: Ördögszáj, Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege, Winston Churchill: Savrola, Marafkó László: Egyszervoltak, Pósfai György: Tull úr intenzív élete, Kiss Anna: Szélörvények vonulnak, Kollár Árpád: Nem Szarajevóban, Lázár Bence András: A teraszról nézni végig, Győri Katalin: Bojti és Bajnai Nóra Katalin: Ön-zene című írásait elemzi.
A kulturális Figyelő rovatban Vámos Miklós: Kedves Kollégák I-II., Csoma Mózes: Magyarok Koreában, Timothy Brook: Vermeer kalapja, Szerencsének elegyes forgása, Gyáni Gábor: Az elveszíthető múlt, David Aaronovitch: Vudu-történelem, Jacques Ranciére: Esztétika és politika, Weissmahr Béla: A szellem valósága és Szombath Attila: A feltétlen és a véges című műveket elemzi.
A legvégén pedig olvashatunk Jernyei Kiss János: Barokk mennyországáról, Lakatos István: Lencsilányáról, majd a Szépirodalmi bibliográfia zárja a kiadványt.
Karácsonyi rege
Kedves ismerőseim, barátaim, rokonaim, olvasóim! Azok, akikkel felnőttem és azok, akik költőként ismertek meg. Csendesedjetek le egy kicsit és szánjatok pár percet ennek a kedves kis videónak. Engedjétek, hogy a lelketek magába szálljon egy pillanatra. Ady Endre Karácsonyi rege című versével kívánok nektek sok szeretetet, Békés Boldog Karácsonyi Ünnepeket, megértő családot, nyugalmas napokat, bőséggel mért tisztességet, hitet, erényt, emberséget.
30 év, 300 vers
Jövőbe töltöm be 30. életévemet. Ott hever a fiókba rengeteg vers, amit még nem sikerült kiadnom. Anyagi okok miatt. Ebből az alkalomból jelenik meg a könyvem "30 év" címmel. Akiket érdekel azok írjanak levelet a benczeattila@yahoo.com email címre. Az ára a 300 oldalas kötetnek 2.000 forint lesz. Előrendelés esetén csak 1500.
Az első 1000 megrendelőnek CD melléklettel:
Bencze Attila: Talán holnap
Légy a testem melege éjszaka.
Vacsorára megkérlek érj haza.
Te légy a tudás mellemre hajlón
s a ruhád szerte-szálljon a padlón.
Kapaszkodj belém és légy a társam
s aurád bennem, akár az áram
fusson át lábon, gyomron és szíven,
és mint az álmod úgy szeress szívem.
Leheletedtől paplanom alatt
forró testemmel melegítsd magad.
S engedd, hogy védő karjaim között
legyen még hozzám valami közöd.
Mert írni bizony nehéz a verset,
mikor a szívem miattad erjed
s mikor a lángját miattad égi,
hogy holnap hozzám, reám fogsz érni.
Talán holnap...
Bencze Attila: Halálos paktum
Halálos paktum az állandóság
ha szerződésszegés a valóság.
Korlátozás, betartatás-vétség
nem egy konszenzusra épült épség.
Mert az arcok fölül-vizsgálatba
elszíneződnek egy pillanatra,
s őrületed sem lehet a régi.
Ki átélte, remélem, hogy érti.
Mert a hit, az nem egy kudarc-vallás
melyben ígéretektől a padlás
rogyásig van rakva paktumokkal.
Jól kufárkodjatok szavatokkal.
Csokonai megemlékezés
(A fotókat Andics Árpád fotóművész készítette)
Nyugati emigránsok a Törzsasztalnál
Kasza László, a Szabad Európa Rádió egykori szerkesztője, valamint a Párizsban élő Márton László író, Arthur Koestler életrajzírója lesz csütörtökön, dec. 9-én a Törzsasztal est vendége.
A Szépírók Társasága és a Várad folyóirat együttműködésének köszönhetően folytatódik a Törzsasztal-estek sorozata, ezúttal kivételesen csütörtökön, december 9-én 18 órakor az Ady Líceum dísztermébe várják az érdeklődőket.
Kőrössi P. József első beszélgetőtársa a legendás Szabad Európa Rádió munkatársa, a mindmáig Münchenben élő Kasza László, akinek a hangjára egy-két korosztály bizonyára nálunk is emlékszik még. A Mókusok az angolkertben – ügynökök a Szabad Európa Rádiónál című kötet szerzője először jár Váradon. Az elmúlt években számos dokumentáció és elemzés jelent meg a diktatúra állambiztonságának magyarországi tevékenységéről, de a hírszerzés külföldi munkájáról kevés ismeretünk van. Kasza László dokumentumkötete a Szabad Európa Rádió példáján mutatja be, hogyan küzdött a diktatúra egy olyan intézmény ellen, amely veszélyeztette tájékoztatási monopóliumát. Módszerei közül nem hiányzott a betörés, robbantás, emberrablás, és a belekalkulált gyilkosság terve sem. A szerző konkrét példákon mutatja be az ügynökök beszervezésének módszereit.
Kasza Lászlót 1956. november végén emigrált Németországba, ahol közgazdaságtant és újságírást tanult. Részt vett a német és magyar diákszervezetek munkájában. Két évig a katolikus magyar egyetemi mozgalom, a Pax Romana elnöke volt. 1963-ban került a Szabad Európa Rádióhoz, többek között a Holnap Hullámhosszán, a Gondolatforgató és a Kommentár nélkül című műsorokat szerkesztette. 1994-ben hazatért, négy évig az MTV politikai műsorainak főszerkesztője volt. 1995-2005 között médiatanácsadóként Albániában, Macedóniában, Jugoszláviában dolgozott. Azóta szabadúszó újságíró. 1994-ben jelent meg a rendszerváltókkal készített interjúkötete Metamorphosis Hungariae címmel. Újságírói tevékenységéért a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje kitüntetést és Nagy Imre emlékérmet kapott.
A debreceni Jázsai Mari úton található antikvárium végleg bezárja kapuit. A könyvek ingyen elvihetők 2010. december 10-én Pénteken, 17 órától (Jászai Mari u. 2.). Hozz magaddal elemlámpát, mert az Antikváriumban a villanyt is lekapcsolták.
Sugalló idén utoljára
2010. december 13-án, 19 óra 30 perces kezdettel mindenkit nagy szeretettel vár a Sugalló zenekar fergeteges évzáró táncházába, Debrecenbe, a Domb utca 1. szám alatt található Sikk Music Cafe alagsorába. A mulatság hajnali kettőig tart.
A 2010-es év utolsó Sugallós csángó táncházában vendégei lesznek:
- a Nyíregyházáról érkező művészeti iskolások, akik egy táncos-zenés műsorral kedveskednek nekünk, melynek címe: Barangolás a Kárpát-medencében, majd vonós táncházat muzsikálnak a füstölőben.
- Az év békés lezárása képpen és az új esztendőre készülvén részed lehet egy termés- és termékenységvarázsló Lucázásban, melyet a házigazdák adnak elő.
- Az elmaradhatatlan dalos-vakablak és önkiszolgáló zsírosdeszka-pult mellett gyöngyékszer vásár is várja az érdeklődőket!
Addig is kedvcsinálónak itt egy Sugalló dal: http://www.youtube.com/watch?v=zqUWsCl69CM&feature=player_embedded
Az én falum, maga Bágy
Valakinek csak egy kép. Egy elhagyott falú képe. Kidőlt házak, bedőlt oldala. Szürkült fakerítés. Árválkodó székelykapu. És kövek. Kövek mindenütt. Agyagos, szilaj, szikes talaj. Kövekkel küzdő zöld növényzet. Libák az úton s megrepedt vályú. A villanyoszlopok égbe néznek.
De nekem több. Ezernyi tőmondat. Hangya a fűben. Kő a helyén. S a kövön moha. Aprócska csermely. Borostyán illat. Egy pad a ház előtt. S a házba hívnak. Attila!
De nem csupán ennyi. A legelső lépés. Szitok a számon. Mászás kerítésen. Diófa árnyék. Friss szénaillat. Marhacsorda. Esti fejések. És ott a pásztor, kit mamám párszor együttérzésből feltarisznyál. S az utcakanyarban iskola zaj van. Aprócska padban négy osztályt oszt már, az öreg tanító. János a neve.
Emlékszem. Igen. Első betűmre. Kirajzolt sorsom kezdete bár. Emlékszem. Igen. Mamám szavaira. S nagyapámra ki mindig traktál. S emlékszem rájuk. Igen Dezsőre ki gitározott. Istvánra, Évára, Ferire, Zsoltra aki a középső úton lakott. És Máriára, ki a nagy kalapot, lesodorta egy maszkabálra. S a lokálpatrióta Dénes arcát is látom. És látom Kálmánt ki építeni vágyik. S a másik Attilát, kit Benczének hívtak. S látom Borókát, ki a hamuba játszott. És Magort, akit megsirattam, amikor éppen lábát törte. És látom Vencit, Alit és Lackót a szorosból lefutó patakgödörbe. És látom Orsit kiről verset írtam. Otíliát ki a végen lakott. És látom Barát, Bekét s a Jókat. És látom milyen jók voltak azok.
De látok még innen sok-sok embert a múltból felderengeni. S a kutyákat kiket név szerint ismertem. S a Nagy-pusztát hol először labdába rúgott a lábam, mellyel mostanra a világot bejártam. A felkelő napban a Veresagyag, fölül kibújó hajnali sugarak, első csillogása arcunkra vetült, s a Bágyi Vár fölött a hajnal kékje ült. Iskolába indultunk éppen.
És bennem él a Csere. A vályú, mely a strandunk. Bennem a Dimény hegy. S bennem a sziklák melyek a hangunk őrizték, míg vadnyugatot játszottunk. Felosztva rangunk. Bennem a Szénafű és a Kertek alja. Bennem játszik a Bágyi torony, mindeniknél szebben szóló két harangja.
És lelkemben él a templomkert fala, mely mögött játszva, rám a pap vigyáz maga. Igen Székely Miklós, kinek ribizlije édesebb volt, mint a világ bármije. És a templomtorony. És a templom maga.
Ezernyi örömök. Álmok és a csodák. Igen. Ez minden. Az én falum, maga Bágy.
Potyók Tamás kiállítása a Kölcseybe
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. szervezésében 2010. december 10-én 17 órai kezdettel megnyílik Potyók Tamás festményekbe öntött Városi Tájképvilága.
A Kölcsey Központ Bényi Árpád terme (Debrecen, Hunyadi út 1-3) erre az alkalomra nagy szeretettel várja az érdeklődő közönséget, ahol köszöntőt mond Somogyi Béla alpolgármester Úr. A kiállítást a rendező nyitja meg, Dr. Nagy Márta művészettörténész személyében. Közreműködik a Bordó Sárkány régi-zene együttes.
Épített környezet, ember és épület, tér és táj viszonyait tükrözi ez a kiállítás Debrecen, Róma, Velence és Erdély kontextusában. A művész Úr a tájak személyes élményeken alapuló részleteit mutatja be a dekoratív festészet eszközeivel.
„Fontos számomra a hagyomány. A gyökeret jelenti. Hitem szerint az újító szándék a tradíció ismeretében nyeri el komolyságát. Képeimet igyekszem világosan megfogalmazni és ezt a kézműves műgondjával kivitelezni.” - nyilatkozta Potyók Tamás barátom a kiállítás kapcsán.
A kiállítás 2010. december 10. és 2011. január 11. között, hétfő (és az ünnepnapok) kivételével naponta 10-től 19 óráig megtekinthető.
Kapcsolódó cikk: Interjú Potyók Tamás festőművésszel
Tamás bátyó honlapja: www.potyoktamas.hu
Bencze Attila: Eső kopog
Eső kopog a fák között
ő lett a lelkem árnya ma,
aki titokban megszökött
velem lett végre önmaga
Eső kopog a fák között
s haja arcára rátapad
s legbelül ott,.a könny mögött
úgy érzi ezt már nem szabad.
Eső kopog a fák között,
finom avarba elmerül,
kettőnket egymáshoz kötött:
hallgatjuk, ahogy hegedül.
Eső kopog a fák között
s állunk mint két kis áldozat,
kiket a sorsuk üldözött:
ránk szórva fájó átkokat.
Eső kopog a fák között
s bizony az Isten könnye az.
Egymás karjába nyűgözött,
mert biz az élet így igaz.
Versben a cenzúráról
Az új médiatörvény kapcsán egy vers jutott egyből az eszembe, amit egy videómegosztó portálon hallgattam végig, még a választások előtt, amikor dübörgött az MSZP kormány szekere. De ez a vers csak most lett igazán aktuális, így újból rákerestem. De sajnálatos módon, valamilyen oknál kifolyólag ezt eltávolították az összes videómegosztó portálról. Így marad az írás és az olvasás.
Reményik Sándor: Szól a cenzor
Szól a cenzor: Vétó; megtiltom ezt.
E hasáb üres marad és fehér!
S az üres lapon gyúlnak lángbetűk,
Betűk: mint a tűz, betűk: mint a vér.
Szól a cenzor: Vétó; hatalmam nagy;
A semmiségbe vetlek vissza én!
S a fehér lapról láthatatlan sorokban
Feltámad az elítélt költemény.
Szól a cenzor: Álom, megfojtalak,
Hogy lásd a napfényt: én megtiltom Néked!
S szól az Ige: én öröktől vagyok
S nem érintenek halálok, születések!
Szól a cenzor: Ez férfimunka volt,
Ma nem olvasta senki e lapot!
S szól a fehér lap: tévedsz, jó uram,
Látatlanul mindenki olvasott!
E hasáb üres marad és fehér!
S az üres lapon gyúlnak lángbetűk,
Betűk: mint a tűz, betűk: mint a vér.
Szól a cenzor: Vétó; hatalmam nagy;
A semmiségbe vetlek vissza én!
S a fehér lapról láthatatlan sorokban
Feltámad az elítélt költemény.
Szól a cenzor: Álom, megfojtalak,
Hogy lásd a napfényt: én megtiltom Néked!
S szól az Ige: én öröktől vagyok
S nem érintenek halálok, születések!
Szól a cenzor: Ez férfimunka volt,
Ma nem olvasta senki e lapot!
S szól a fehér lap: tévedsz, jó uram,
Látatlanul mindenki olvasott!
Vezető hírek
