Főoldalra » Arhívum 2010. 06. 01.
Országos Hírajánló: >
Belföld >
Külföld >
Sport >
Gazdaság >
Kultúra >
Nők és Bulvár >
Tv Műsor >
Piactér
 |  |  |  |
Receptek: Madártej
Hozzávalók:
- 1,2 l tej
- 4 tojás
- 1 púpozott evőkanál finomliszt
- 15 dkg kristálycukor
-1 rúd vanília vagy 2 csomag vaníliás cukor
Elkészítés: A tojások fehérjéből kemény habot verünk, 5 dkg cukrot belekeverünk. 7 dl tejet felforralunk, és az édes habot apránként beleszaggatjuk.
A tojások sárgáját a cukorral, a liszttel, a vaníliás cukorral vagy a rúd vanília kikapart belsejével habosra verjük, a maradék tejjel felengedjük, azt az átszűrt tejet is beleöntjük, amiben a habgaluskát kifőztük. Habverővel keverve, gőz fölött krémmé főzzük,majd ha kihűlt, mély tálba öntjük. A közben kihűlt galuskát a teejére fektetjük, és jégbe hűtve kínáljuk.
Ha gazdagon akarjuk kínálni a madártejet, a galuskákat teletűzdelhetjük mandulaszeletekkel, vagy karamellt csorgathatunk rá.
Minden magyar Író - Olvasó Tábora
A Sárrét Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület, a Neo-transzilvanista Irodalmi Páholy valamint a Magyarok Szövetsége 2010. augusztus 25. és 30-a között Író - Olvasó Tábort szervez a Hajdú-Bihar megyei Bárándon.
A táborba olyan irodalmi, kulturális portálok illetve kiadványok mutatkoznak be mint: a www.poet.hu, www.7torony.hu, a www.litera.hu, a www.kultura.hu, a Nagyítás folyóirat, az Irodalmi Jelen, a Várad folyóirat, a Kortárs folyóirat, a Bárka, az Alföld, a Polisz, a Szkholion, a Holnap Magazin, az Irodalmi rádió stb.
Az irodalmi lapok bemutatkozása mellett sor kerül könyvbemutatókra, előadásokra, filmvetítésre, koncertekre, irodalmi stílusgyakorlatok elsajátítására, versenyekre, kirándulásra stb. Az előadások tekintetében megemlíteném Dr. Cs. Tóth János, a Méliusz Juhász Péter Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatójának előadását, aki „A magyar könyvkiadás utóbbi három évtizede” címmel tart előadást. Papp Für János a www.poet.hu művészeti vezetője és a Magyar Írószövetség által alapított Hajdúsági Irodalmi Kör elnöke tart előadást. Szakmai szinten ő képviseli a Poet. hu irodalmi portált, és nem kevésbé a Hajdúsági Irodalmi Kör-t is. A Dél Alföldi Művészeti Kör részéről Jagos István Róbert tart előadást. De ugyanakkor a Nagyváradi Várad Irodalmi folyóirat főszerkesztője is vendége lesz táborunknak. Erdei Márta a Debreceni Medgyesi Ferenc Emlékmúzeumtól tart előadást a transzilvanizmus, illetve a transzcendens témakörökben, Reményik Sándor életútját végigkövetve. Dr. Vitéz Ferenc a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola docense és a debreceni kulturális élet egyik prominens személyisége, előadásával egybekötve mutatja be a Néző Pont című egyszemélyes folyóiratát. Előadást hallgathatnak még az Országos Könyvtárellátó működéséről és strukturális felépítéséről, a könyvkiadókkal való megállapodások veszélyeiről és lehetőségeiről, az elektronikus irodalom lehetőségeiről esetlegesen veszélyeiről, az irodalmi műalkotások idegen nyelvre fordításának lehetőségeiről, a magyar irodalom évszázadairól, az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar irodalom egymást keresztező pontjairól, illetve a könyvbemutatás szakmai hátteréről.
Könyvbemutatót tart: Komor Zoltán, Vági Ilona, Tamás István, Bencze Attila, Jagos István Róbert, Papp Für János, Tamás István, Bencze Attila, Áfra János és Korpa Tamás.
A programok egyeztetése folyamatban van, így a teljesség igénye nélkül tudjuk közölni az adatokat.
Minden amatőr és hivatásos szerző jelentkezhet táborunkba, ahol résztvevőknek alkalmuk nyílik irodalmi érdeklődésű embertársaikkal való személyes beszélgetésekre, illetve különböző irodalmi stílusok gyakorlatban ültetésének elsajátítására. Ennek keretében kerül sor referencia anyagok készítésére, amely kötetlen programként szerepel a tábor napirendjében. Az irodalmi táborban való részvételre jelentkezni lehet a +3630/406-8169-es mobilszámon és a benczeattila@yahoo.com e-mail címen.
Megjelent Olasz Anikó kötete
A napokban látott napvilágot egy verseskötet. Egy olyan verseskötet, amely egy rajongóm tollából került nyomdai gondozás alá. Olasz Anikót valamikor a tavalyi év folyamán ismerhettem meg, amikor a Sajószögedi könyvtár meghívott, hogy bemutassam könyveimet. A virtuális ismeretség viszont sokkal előbb el kezdett gyümölcsözni. Még akkoriban, amikor a Háló Rádió éterében pörgettem a korongot és vezettem a műsort. Anikóval folyamatos levelezgetésbe kezdtünk, és ekkor határozta el magát, hogy el kezd verseket írni.
Anikóról annyit kell még tudni, hogy nagyon sérülékeny lelkületű lány, aki ideje java részét a „csetelés” világában élte és így próbált kirepülni a négy fal közül, ahová tolószékben ragadottsága bekötözte. A magányt talán legszebben a következő versszakával írta le: Mindig magamban beszélek, / szólok egy másik félnek, / Kitől Én nem félek, / mert Én vagyok az. / Kivel megbeszélek / mindent, de mindent.
Minden kedves ismerősöm figyelmébe ajánlom Anikó könyvét, aki azért kezdett el írni, hogy megfeledkezzék a tolószék-magányáról, és versikékbe foglalva levetkőzze bánatát. Mivel a könyv csak limitált példányban jelent meg, így utánrendelésre van csak lehetőség. Akinek felkeltette érdeklődését és kíváncsiságát a könyv felveheti vele a kapcsolatot a +3630/365-5837-es telefonszámon vagy a szimda33@gmail.com e-mail címen
Bencze Attila: Nem vagyok én bozgor
Az Almási barlangnál ültünk és a közel fél méteresre csapó lángokba bámultunk. Egy kicsit melankóliásan és álmosan. S ahogy székelyhez illik, vagy szóltunk, vagy nem. Tette ezt a jó erdélyi szőttes pálinka, s a hely szelleme, melynek nyugalmát a minket körülvevő égbekaroló hegyek őrizték.
Az úgy történt, hogy… Szokta kezdeni Jani komám. S kezdte most is. S ilyenkor elfelejti a körülötte lévő embereket és teljes átéléssel, mintha éppen ebben az áldott szent pillanatba csapna belé Isten tüzes nyila s repíteni vissza abba a meseországba, amiről éppen beszélni szeretne.
Nos. Az úgy történt, hogy éppen besorozták katonának, s a „kolonel” (ez az oláh katonaságnál valami fuss ki, öblítsd ki) úgy határozott, hogy leviszik Bukarest mellé katonának. Na de szegény Jani komámnak nem igazán fűlött hozzá a foga, hogy bevigyék a „Regátba” (A valódi Románia, valahol a Kárpátokon, az ezer éves magyar határon túl), hogy majd az a sok retkes lábú büdös moldvai román, majd „lebozgorozza” (bozgor egy kifejezés a hazátlanra).
Úgy döntött - hogy üsse kutya -, ő akkor se megy, ha nekiadják az egész román kompániát (Romániában katonai hadosztály, a magyar szinonimaszótár szerint pedig: asztaltársaság, banda, galeri, bagázs, bűnszövetkezet, horda, brancs). De akárhogy is kötötte az ebet a karóhoz, csak katonai orvos csak nem akart neki hinni, hogy ilyen meg olyan baja van. Hiába mondta, hogy krónikus tüdőbeteg, kihagy a szíve, amikor fegyvert kell viselni biceg a bal lábára s a kisujjában a törés óta van egy görbeség – a kolonel csak nem engedett a huszonegyből.
Hát úgy történt, hogy besorozták katonának. Meg is tartották a búcsúztatót. Elbúcsúzott a komáitól s Mariskától, a menyasszonyától - akinek hátrahagyta, hogy úgy merjen más legények után kajtatni, ne legyen baj belőle. Mert jól ismertük mi a Jánost s tudtuk azt, hogy igencsak heves hőmérsékletű legény. Szóval megmondta Mariskának, hogy ha netalán valamelyik legény koslatni mer utána, csak annyit mondjon neki: Jani azt üzeni hogy bicska elé s bendő loccs.
Na s ezzel vette a bőröndjét - amibe az anyja szalonnát, kenyeret, hagymát s valami tisztálkodási szereket pakolt -, s a regát felé vette az útját. Még a kapuba megjegyezte: - Mondtam magának édesanyám, hogy ne pakoljon nekem annyi mindent, mert egy hét múlva itthon leszek. S azzal elment.
A vonat egy végeláthatatlan pusztán vitt keresztül, ahol a kutyák szabadon tekeregtek a sínek mentén s disznók a tehén trágyából összeeszkábált házak udvarán, láncra kötve üvöltöttek a kíntól. Egy darabig csodálkozott ezen a neandervölgyi kulturáltságú tájon, majd beleálmosodott a vonat zakatolásába és elaludt.
Azon vette észre magát, hogy egy tagbaszakadt, barna bőrű katonaruhás ember veregeti a vállát, s valamit ugat neki. Nem igazán értette ezt a másik furcsa nyelvet, de azért a jelekből csak ki silabizálta, hogy az út feltehetően eddig tartott. Így hát felkapta a bőröndöt és elindult a sötétképű ember után, aki a vonatból leszállva egy nagyot krákogott és az orrából lehúzva a dudvát, a teljes tartalmat a járdára köpte.
Nemsokára beértek a kaszárnyába, ahol a mutogatásnak köszönhetően János hamar megtalálta a helyét, hogy melyik sorba kell állnia, majd egy istállóhoz hasonló épületbe vezényelték őket. Amikor beléptek a verandára nosztalgikus érzése támadt. Mintha otthon a disznópajta eresze alatt állnának. Kémlelte az alacsony épületet, amikor két furcsa szó ütötte meg a fülét: Nági Jánosz. Körülnézett és odafordult a tagbaszakadt emberhez. Csak akkor vette észre, hogy itt a többsége sötétebb bőrű, mint ahogy az fehér emberhez illik. Egy kicsit elmélázott ezen. Arra kapott észbe ismét, amikor a nevét harsogta a tőle 5 méterre álló monstrum.
- Nági Jánosz.
- Az még rendben van, hogy Jánosz. De Nági az anyád, jegyezte meg – dörmögte az orra alatt Jani.
- Ce spui (Mit mondtál)? – kérdezett vissza a három csillagot viselő ordibáló figura.
- Nu (Nem). – Válaszolta János s azzal úgy tett mintha az előbb csak annyit mondott volna, hogy jó napot.
- Nági Jánosz. Camera 5 (5. szoba).
János nagyon örült annak, hogy legalább ezt a két szót megtanulta és végre elsunnyoghat ez az utálatos és számára kibírhatatlan figura látószögéből. Ahogy benyitott az 5-ös szobába, valami orrfacsaró bűz csapta szembe. Kicsit össze is gyűlt a nyál a szájában és érzett némi késztetést arra, hogy jól kihányja magát, de aztán erőt vett magán és mégsem tette meg. Ahogy körbenézett a szobában csak szétszórt zoknit és ruhákat látott.
(folytatás következik)
Bencze Attila: Gyökértelenül
Gyökértelenül gyökerek között,
addig kergetünk fél illúziókat,
amíg múltunkat a hátunk mögött
fel nem perzseli történelmi holnap.
Megalkudva dőlünk be mindennek
mi a lélek nyugalmával kecsegtet.
És a végén bársonyos ing helyett
molytól elrágott rongyokba temetnek.
Hagyományélő-, Honismereti-, Kézműves- és Életmód Tábor
2010. augusztus 14. és 22. között a Csillagvirág Hagyomány Műhely Hagyományélő-, Honismereti-, Kézműves- és Életmód Tábort szervez Bárándon, több helyszínen is, melyen sor kerül a Tölgyfa - Tan Természetes és szerves nevelési program gyakorlati bemutatójára a Nők és Anyák a Gyermekekért Egyesülés ajánlásával.
A tervezett programok keretében vetélkedő során lehetőség nyílik Báránd helytörténetének megismerésére. A Sárrét bárándi határ részeinek, kunhalmának ( Báránd-halom ) bejárására lovas szekérrel, gyalogtúrával. Illetve virrasztásra.
A kézműves műhelyekben: fafaragás, kemenceépítés, méhészet, seprűkészítés, agyagozás, gyöngyözés, batikolás, nemezelés, hímzés-, varrás-, kötés-, horgolás, mennyezeti kazettaminták festése, jurtaállítás esetleg építés és még sok más alkotásra nyílik lehetőség mesterek segítségével. Amennyiben te tudnál vagy szeretnél valamit tanítani kérjük jelezd.
Sportjátékok, közös játékok, citerazene, éneklés, zenélés, néptánc, mulatság – férfijátékok, lányjátékok, íjászat, ostorozás, stb.
Sárréti hagyományos ételek és ősi ételek közös elkészítése.
Gyógynövényismeret, népi gyógyászat ( fitoterápia, aromaterápia, balzsamok, krémek, elixírek készítése ), természetgyógyászat, masszázsok. Minden este tűzgyújtás, beszélgetések, naplemente – napfelkelte nézés.
Rítusokhoz kapcsolt tevékenységek:
Nagyboldogasszony nap - hamuba sült pogácsa / Szent Ilona nap - mézesbáb készítés / Szent István nap – kalácssütés / Alkalmi viseletek, eszközök készítése / Szalonnasütés, bográcsolás.
Egy szó mint száz. Színes és tartalmas programok színhelye lesz Báránd.
Részletes programok és további információk a www.ti-mi.hu oldalon.
Bencze Attila: Táltos idő
Homlok-csillagod lélek-arany szín,
gyermek-tiszta múlt-Góliát.
Nem vagy norvég, dán, ugor se finn:
égig-érő fád más szó-virág.
Tűzkazal-tánc tűrő-szellem család,
sercegés-időn túlélő-táltos
ős hitét te úgy adod tovább,
hogy eljuss a szent-energiához.
IV. „Erdélyország az én hazám” világtalálkozó
Igazi erdélyi hangulat, vendégszeretet, mintegy hetven rendkívül színes kulturális, irodal-mi, szórakoztató non-stop program, gasztronómiai finomságok, játékok, látványosságok, jóté-konysági gyűjtés, jókedv és derű - mindez sok ezer érdekes ember részvételével a világ minden részéből. Ez várja a résztvevőket július 2-4. között, az immár negyedik alkalommal, megrende-zendő „Erdélyország az én hazám” világtalálkozón, amelynek zászlaja a fenséges fekvésű Duna-kanyarban, Verőcén a hat hektáros Csattogó-völgyben fog lobogni, ahol az Erdélyből elszár-mazottak, s azok leszármazottai, valamint az Erdély sorsát szívén viselők találkozhatnak egy-mással a világ minden tájáról. Mindez részletesen is kiderül a rendezvény alkalmából, Erdély-ország címmel megjelent, 32 oldalas színes fesztiválújságból.
A programok mindegyike köthető Erdélyhez, s több fedett helyszínen zajlanak az események, akár egyszerre is. A Nagy Színpadon neves, ismert előadók, zenészek lépnek fel, mint például az Ismerős Arcok, Kovács Nóri és a Motiva zenekar, a sepsiszentgyörgyi Dancs Annamari énekesnő, Petrás Mária és Döbrentei Kornél, Rokka és a Déva zenekarok, a H-599 rockzenekar.
A Kis Színpadon ismert történészek, szociológusok, közéleti személyiségek elevenítik fel Erdéllyel kapcsolatosan a múltat, jelent és a jövendőt. Megemlékezünk Trianonról, 1990 márciusának esemé-nyeiről. A Kós Károly Kultúrterem ad otthont a július 3-án megtartandó Műszaki, Gazdasági- és Természettudományi Konferenciának. Július 4-én ugyanitt műhely-beszélgetésekre kerül sor írókkal, civil egyesületek vezetőivel.
Esténként néptánc, népzene várja a kultúrházban és a Kis Színpadon a szórakozni vágyókat. Az Ifjúsági- és kézműves sátor ad otthont az Erdélyből érkező kézműveseinknek, kik szülőföldjük, közös származási helyünk népművészeti termékeinek megszületésébe engednek bepillantást.
A közeli erdő hűs környezetében cserkelés, íjászat, ifjúsági vetélkedők, ügyességi versenye-ket szervezünk. Hajnalban és késő délután mód lesz a horgásztó gazdag halállományából kiemelni egy-egy kapitális méretű példányt. Változatos lehetőség nyílik sokfajta sportág kipróbálására: foci, kézi-labda, kosárlabda, tenisz, tollaslabda. Magunkba fordulásra, lélektisztulásra a táboron belüli egyházi sá-toron kívül a fenséges Börzsöny erdeje, vagy a csodás Duna-part ad tág teret.
Külön kiemeljük a programok közül a július 4-én vasárnap délelőtt felszentelésre kerülő „Erdélyi Vándorok” faragott emlékmű avató ünnepségét, valamint július 3-án szombaton és július 4-én vasárnap az „Erdélyi vándorok” elnevezésű díjkiosztó gála műsort.
A Csattogó-völgyben, a táborban 325 személynek van biztosítva faházas, illetve jurtás elhelyezés teljes ellátással, s közel 600 fő sátorozhat a füves gyepen. Bőven van szálláshely Verőcén és környékén is, amiről szintén a fesztivál honlapján adunk tájékoztatást. A vonattal érkező vendégeinket a verőcei vasútállomástól külön mikrobuszokkal szállítjuk ki a csattogó-völgyi táborba, majd vissza a vasútállo-másra. Parkolás a táboron belül és kívül egyaránt biztosított.
A felnőtt napi jegy ára 2.000 Ft, három napra 4.000 Ft. Diák (12 éves kor felett), nyugdíjas napi jegy ára 1.000 Ft, a nagycsaládosok pedig 50%-os kedvezményben részesülnek.
További részletek: www.erdelyhon.hu
Nagyvárad: Évzáró Balla Zsófiával
Évzáró estjét tartja pénteken, június 18-án 19 órától, rendhagyó módon a Várad folyóirat szerkesztőségében a Törzsasztal sorozat. A vendég Balla Zsófia költő, író, újságíró, aki Kolozsváron született, 1972–1985 között a Kolozsvári Rádió magyar adásának zenei és irodalmi szerkesztője volt, 1978–1982 között a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetője. 1980 és 1990 között nem hagyhatta el az országot, részleges publikálási tilalommal sújtották. 1993-tól Magyarországon él, a Szépírók Társaságának alapító tagja. 2005–2008 között A Borostyán-estek – A Költő Színháza sorozat házigazdája a Stúdió K-Színházban. Szakmai elismerései közül kiemelést érdemel a József Attila-díj, A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, illetve az idén az Artisjus Irodalmi Nagydíja.
Elsősorban verset, ezenkívül kisesszéket, irodalomkritikát, zenekritikát, gyerekverseket, bábdarabokat jelentetett meg. Tizenkilenc kötete látott eddig napvilágot, többek közt az Apokrif ének (versek, 1971), a Kolozsvári táncok (versek, 1983), az Egy pohár fű (versek, 1993, Jelenkor, Pécs), a Triangulum (három verses bábjelenet, 1997), A harmadik történet (versek, 2002, Jelenkor, Pécs), A nyár barlangja (versek, 2009). Színpadi műve a Rózsa és Ibolya, bábdarab, Arany János meséje nyomán.
A találkozó első felében bemutatják a Várad folyóirat legújabb számát. Beszélgetőtárs: Kőrössi P. József, a házigazda Szűcs László. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Irodalmi Rádió a kortárs költészetért
"Irodalmi Rádió a kortárs költészetért" felolvasóest
2010. június 22., kedd 18:00 Miskolc, Művészetek Háza, kávézó
2010-ben is a Művészetek Háza kávézójában folytatódik az Irodalmi Rádió havi rendszerességgel megrendezésre kerülő felolvasóest-sorozata. A 2005 szeptemberében indult sorozat fő célja, hogy bemutassa a miskolci közönségnek a tehetséges tollforgatókat. A meghívott vendégek rendszerint az Irodalmi Rádió többszáz fős alkotógárdájából kerülnek ki, de emelett rendszeresen felolvasásra kerülnek a legutóbbi irodalmi pályázatok legjobb alkotásai, valamint sor kerül könyvbemutatókra, dedikálásokra, s az est részeként vagy folytatásaként különleges zenei csemegékkel is szolgálnak a szervezők. A rendezvények folyamán sok szeretettel várja vendégeit a Dallmayr Kávézó is, ahol kávékülönlegességekkel, teákkal, üdítőkkel, jó borokkal vagy egyéb italokkal fűszerezheti a nézőközönség az est hangulatát. A kétórás összejövetelek általában 18:00 órai kezdettel kerülnek megrendezésre havi egy alkalommal. Az aktuális havi felolvasóest pontos dátumáról a Művészetek Háza honlapján, hírlevelében és prospektusain, valamint az Irodalmi Rádió weboldalán tájékozódhatnak az érdeklődők.
Térjen be hozzánk néhány szép vers és egy jó ital erejéig!
"Irodalmi Rádió a kortárs költészetért" felolvasóest
2010. június 22., kedd 18:00 Miskolc, Művészetek Háza, kávézó
Program:
- A májusi pályázatok eredményhirdetése
- Mester Györgyi szerzőnk bemutatkozása
Felolvasnak az Irodalmi Rádió előadói.
A belépés ingyenes.
Thököly Vajk előszava “A közületek való” kötetben
Tisztelt olvasóm, ha ezt a könyvet a kezedbe veszed, akkor legyen ez tükör számodra, tükör a körülötted lévő világról.
A témák, melyeket e versek, gondolatok körül ölelnek, mindenkit érintenek. Ezért is mondom, hogy ím e szavak, „közületek valók”. Hisz mindenki volt szerelmes, mindenki volt bánatos és mindenkinek vannak olyan érzései, emlékei, melyek ha feltörnek a lelkünk legmélyéből, sokszor nem mindennapi képeket festenek meg az életről, mely körül vesz engem és téged, kívülről-belülről. Maga az írás, ha időrendi sorrendbe lenne, akkor egy lassan érlelődő gondolatvilág lenne. Ha a saját véleményem kérdezné valaki e könyvről, akkor azt mondanám, hogy vannak egyszerű hétköznapi versek itt, de vannak olyan versek is, melyekben hatalmas erő, tudat és mondanivaló van, mindenki számára. A kötetet, tíz részre osztottam fel, témák szerint, bár így is nehézséget okozott egy-egy írás bölcsőjét meghatározni. Az első részben, elvontabb gondolatvilág tárul az olvasóm elé.
„Emberi érzések az életről, a halálról, és arról, ami közte van”. Itt az ember olyan jellemein, vagy saját magam jellemein, a születés, a halál közti élet dolgain elmélkedem. A második rész az a „Környezet és a tájleíró költemények” világa. Ebben azokat a pillanatokat, időszakokat írtam le, melyek a mi vidékünkre jellemzők. A Kárpátoktól egészen az Alpok aljáig.
A harmadik részben „A szerelemről és a magányról” szólnak a versek. Emberi érzések, olyan emberi érzések, melyek mindenkiben léteznek és soha, de soha nem fognak eltűnni eme föld színéről.
A negyedik részben „A hazáról és a szabadságról” ostromolnak a gondolatok seregei. Hiszen minden ember szereti a hazáját és büszke a nemzetiségére.
A hatodik rész a „Szójátékok, gyermekversek” már jóval oldottabban szólal meg. Itt könnyen érthető versek, rímek jelennek meg, de vannak szójátékos gondolatok is, melyeken könnyen elbotlik az ember nyelve.
Az hetedik részben „Visszaemlékezések igazakról, álmokról” olyan történeteket írtam le, melyek megtörténtek és valós alapjai vannak. Ezek lehetnek igaz történetek is, de vannak melyek csak álmaiban jelentek meg.
A nyolcadik rész, az a kérdések fejezete. „Válaszokat kutatva, filozofálgatva” arról szól, hogy van sok dolog, amit nem értünk és keressük a választ rá. A vélemény nyilváníts egyik formája, mit vagy elfogadnak mások, vagy nem, de ez is egy vélemény.
A kilencedik részben, már jóval vidámabbak a sorok, „Népiesen szólok”, vagy mondhatnám úgy is, hogy falusi motívumokban beszélek. Az egyszerű falusi népnyelvből és gondolatvilágából merítve az ihletet, születtek meg ezek a versek.
A tízedik és egyben az utolsó részben „Gondolatok, elmélkedések” című fejezetben, már nem verseket olvashatunk. Inkább rövid gondolatokat, véleményemet, különböző témákról, melyek mindenkiben ott feszengnek, még akkor is, ha nem tudatosul bennünk.
Ezért is mondom, hogy ím e szavak, „közületek valók”.
Bencze Attila: Ujjam hegyén
Egy vers a Mihaleczki Máriával (www.mihaleczki-maria.blogspot.com) közösen készített kötetünkből
Ujjaim hegyén ért éppen a vágy,
ahogy átkaroltam csiklód ablakát
és megnyaltam, mint mézes anyagot
a naptól érlelt kövér légyrajok.
Ahogy a törvény írja: köptelek,
majd átnyaltam a nyíló völgy felett
mindent mi adta, azt a harmatot
melytől a kéj a vágyba ordított.
S amikor éppen ránk jött a párzás
beszippantott a cuppanó vágás
és az a mélység bőrömet túrta
rágyűrűzve az érzékeny húsra.
A kanapén hol ért éppen a vágy
a lábaid közt gerjesztve csodát
fokozni vágyón nézted arcomat
s szemedben ott volt minden indulat,
hogy alázni és felkarolni vágysz
egy mély gejzíri aktust és csodát,
melyben a meleg harmat hasadon
úgy spriccel szépé, ahogy akarom.
Bemutatjuk az Irodalmi Rádiót
Szerkesztőségünk immár 8 éve áll a kortárs irodalom és kortárs szerzők szolgálatában. Rendszeres irodalmi pályázatokkal, felolvasóestekkel, rádióműsorokkal, antológiákkal, hangoskönyvekkel, net kötetekkel, nyári táborokkal és ez év nyarától már irodalmi TV-vel is színesítjük a magyar kulturális életet.
Folyamatosan várjuk kortárs alkotók jelentkezését! Önt is várjuk szerzőink sorába! Vegyen részt az új jelentkezők számára kiírt pályázatunkon, és sikeres szereplés esetén meghívjuk alkotóink közé! Íróink és költőink legjobb műveit neves színművészek előadásában is megörökítjük. Önkormányzatok, művelődési intézmények figyelmébe: Szerkesztőségünk vállalja ünnepi rendezvények, irodalmi estek, könyvbemutatók összeállítását, megszervezését és lebonyolítását bárhol határainkon innen és túl is. Színpadi műsorainkban élő szóban és dalban is megelevenednek a legszebb kortárs és klasszikus alkotások.
Amivel még foglalkozunk: Korrektúrázás, könyvszerkesztés egészen az alapoktól a nyomdakész állapotig. Hangfelvétel- és mozgókép-készítés bármilyen rendezvényről. Hangoskönyv-készítés korongterv- és borítóterv készítéssel. Fotó és szöveg-digitalizálás, szkennelés.
Minden információ megtalálható honlapunkon: www.irodalmiradio.hu További elérhetőségeink: telefon: 20/544-0372; posta: 3503 Miskolc, Pf:8/P; e-mail: info@irodalmiradio.hu.
Magna Cum Laude - Szinezd ujra
Egy kis elektronikus újjászínezés, addig, amíg nekifognátok elolvasni a videó alatti Tábori programot. Legalábbis azt a részét, amit ezidáig sikerült tisztáznom a fellépőkkel.
Olvass tovább…
Az Író-OlvasóTábor Költsége
A Tábor Hétvégi költsége
- Ezek szerint a Tábor két és fél napos költsége, reggelivel, ebéddel, vacsorával, szállással és minden más kiadvánnyal együtt, 15.000 Forint lesz, amit teljes egészében augusztus 18-ig el kell juttatni a következő bankszámlaszámra.
Sárrét Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület
Kaba és vidéke Takarékszövetkezet
60700050-10002852
A tábor teljes költsége
- 28.000 forint/fő (reggeli, ebéd, vacsora, szállás, 10 db. közös antológia, koncertek, 10 db. népszerűsítő kiadvány, 10 db. Irodalmi Lap)
- A tábor gördülékeny lefolyását tekintetbe véve, 2010. augusztus 18. a 15.000 Ft. foglalót a következő bankszámlaszámra kell küldeni:
Sárrét Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület
Kaba és vidéke Takarékszövetkezet
60700050-10002852
- A további 13.000 forintot, majd a helyszínen: a Bárándi Polgármesteri Hivatal
Információjánál kell befizetni. Ugyanitt vehetők át a kaja illetve a szállásjegyek egyaránt. A településen egy autó majd a megfelelő szálláshelyre szállítja majd az érkező vendégeinket.
Szentmihályi Szabó Péter: Trianon sebei
Trianon sebeit az idő bekötözte,
de a vér átüt még mindig a sebeken.
Idegenek özönlöttek be a földre,
ki fegyverrel érkezett, ki fegyvertelen.
Aki fegyverrel jött, azt fogta a fegyver,
aki fegyvertelenül, azt befogadtuk,
fedéllel, földdel, szeretettel,
nem néztük, ki volt az anyjuk, az apjuk.
Feledd el, jó magyar, jobb, ha feleded
hófödte hegyeid, kincses városaid -
még a fejfákról is letörölték a neved,
templomaidban más nyelven szólal a hit.
Mint gazda, kit ősi házából kivetettek,
s megjelennek a rablók, fosztogatók,
gyorsan leverik a címert s a keresztet,
s a magyarnak bottal osztanak útravalót,
szomorú szemmel néz vissza a gazda,
letérdel, megcsókolja ősei földjét,
aztán csak porát szívja, sarát dagasztja,
néhány régi írás, fakult kép az örökség.
Trianon sebeit az idő bekötözte,
de a vér átüt még mindig a sebeken.
Régi gazdaként lépek a magyar földre,
és szent szavait sohasem feledem.
József Attila: Nem, nem, soha!
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
90 év tőmondatokban
Kilencven éve félrevert harangok fogadták a trianoni "békediktátum" aláírását. Az azóta eltelt évtizedek alatt sokféleképpen próbáltak viszonyulni az országot megcsonkító diktatórikus és egyhangú szerződéshez. A Horthy-rendszer törekvéseinek háborúba sodródás volt az ára, a Kádár-rendszer elítélte, de nem tudta kezelni a Trianon-problémát, ezért inkább hallgatott róla. Június 4-e emléknappá nyilvánításával mától hivatalosan a magyar emlékezetpolitika részévé vált a trianoni békeszerződés.
A nemzetgyilkosság feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjét kívánták biztosítani. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva - teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920. májusban adták át, ezek olvastán az eredeti küldöttség lemondott, így a szerződést magyar részről Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és megbízott miniszter írta alá 1920. június 4-én. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden szerződésben helyet kapott. A szerződés kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen. A haderő létszámát 35 ezer főben maximálta, megtiltotta az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzetet, s korlátozta a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.
A szerződés kimondta: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 293 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország Szepes és Árva megyékből kapott területeket. Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A szerződés az etnikai helyzetet, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada az új határokon túlra került, felük összefüggő tömbben a határ mentén. A békeszerződés tartalmazott a kisebbségek jogaira vonatkozó előírásokat is, eszerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, s 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, Északon Somoskő és környéke (kivéve a Somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.
A döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közti években az ország meghatározó külpolitikai célja Trianon revíziója lett. Magyarország 1938-ban az első bécsi döntéssel visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, majd 1939-ben Kárpátalja fennmaradó részét, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. 1941-ben Jugoszlávia német megszállása után visszakerült a Délvidék is. Akkorra Magyarország Trianonban megállapított területe közel kétszeresére nőtt, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került - de ennek ára a háborús részvétel volt a fasiszta Németország oldalán. Az 1947. február 10-én aláírt, a II. világháborút lezáró párizsi béke lényegében a trianoni határt állította vissza, semmisnek nyilvánítva a bécsi döntéseket, sőt Csehszlovákia megkapott három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.
2004. december 5-én a munkásőrök pártját jelentő MSZMP-ből kivált és folyamatosan újjáalakuló, magát a demokrácia alap pillérei fölé helyező, de ugyanakkor azzal azonosuló megtévesztő MSZP, hazugsághadjáratával, a magyar társadalom jelentős részét arra sarkallta, hogy a határon kívül rekedt nemzettestvéreik ellen szavazzon.
2010. május 31-én az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Sólyom László köztársasági elnök tegnap írta alá a törvényt, amely így ma lép hatályba.
Bencze Attila - MTI
A világban szétszórodott minden erdélyi magyarnak
Az erdelyimagyarok.com közössége közös pályázatot hirdet a verőcei “Erdélyország az én hazám” találkozó szervezőivel.
Várjuk azokat a saját írásokat, amelyek Erdélyhez kötődnek. Bármilyen műfajú lehet, mindössze annyit kérünk, hogy saját írás legyen és 50 mondatnál ne legyen hosszabb.
A legjobb írásokat bemutatjuk a fesztiválon, később pedig szeretnénk is kiadni azokat.
Az írásokat 2010 július 1-ig várjuk. A szerzők közt 10 belépőt sorsolunk ki a verőcei fesztiválra.
Az írásokat tegyék fel blogjukba, és küldjék el email-ben is az erdelyimagyarok@gmail.com címre!
Világtalálkozóvá nőtte ki magát az "Erdélyország az én hazám." elnevezésű rendezvény sorozat, amely négy esztendővel ezelőtt indult útjára, s mostanra nem csak az onnan elszármazottak, hanem Erdély szerelmeseinek is igazi, fesztiválhangulatú nemzetközi találkozójává fejlődött.
Az idén - 2010. július 2-4-e között -, a szokásos helyszínre, a Dunakanyarba, Verőcére, a Csattogó-völgybe már mintegy tízezer zarándokot várnak a szervezők, s az eddigi legszínvonalasabb programsorozatot állították össze, amelyben minden korosztály, gyermekek, Honfiúk és Honleányok megtalálják a kedvüknek megfelelő műsorszámokat - három napon és éjszakán át! S persze, nem csak kiváló programokon vehetnek részt a jelenlévők, hanem megismerkedhetnek és megízlelhetik Erdély konyhájának ízeit, egyedi italait, borait.
- Mi, akik Erdélyországban születtünk, vagy leszármazottként élünk messze származási helyünktől, kiérdemeljük történelmi múltunk, emberi méltóságunk és a magyar nemzethez fűződő szerves hovatartozásunk okából, hogy ránk figyeljenek, jobban megismerjenek, s ne jöttmentként, idegen ország idegen sarjaként tartsanak számon bennünket. És persze ismerjék meg mások is szülőhazánk, Erdélyhon titokzatos színvilágát, kultúráját, szellemiségét, történelmi értékeit, az onnan elszármazottak lelkiségét - fogalmazza meg a rendezvény üzenetét, ars poeticáját Gaál István főszervező, aki szinte csak ennek az eseménynek szenteli életét, szervezi és érte küzd.
A Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál a csodaszép fekvésű 6 hektáros Csattogó-völgyben a nagy cirkuszi sátor alatt 1.500 vendég élvezheti a színpadi pódiumon látottakat és hallottakat. A Kis Színpad és az Ifjúsági Sátor egyaránt fesztiváli sátorlapokkal lesz lefedve, óva a közel 300 - 300 fős lelkes közönséget az időjárási hatásoktól. A Kós Károlyról elnevezett tábori Előadóteremben 250 látogató vehet részt konferencia előadásokon, képzőművészeti tárlaton és irodalmi műsorokon. Több százan lépnek fel a 64 program során! Felsorolni is lehetetlen milyen gazdag a program választék!
Az erdelyimagyarok.com közössége közös pályázatot hirdet a verőcei “Erdélyország az én hazám” találkozó szervezőivel.
Várjuk azokat a saját írásokat, amelyek Erdélyhez kötődnek. Bármilyen műfajú lehet, mindössze annyit kérünk, hogy saját írás legyen és 50 mondatnál ne legyen hosszabb.
A legjobb írásokat bemutatjuk a fesztiválon, később pedig szeretnénk is kiadni azokat.
Az írásokat 2010 július 1-ig várjuk. A szerzők közt 10 belépőt sorsolunk ki a verőcei fesztiválra.
Az írásokat tegyék fel blogjukba, és küldjék el email-ben is az erdelyimagyarok@gmail.com címre!
Tallózás az Irodalmi Jelenből
"Az e-bookok jövőjét tekintve egyértelmű volt a konszenzus, hogy idővel kiszorítja majd a papíralapú könyvállományt, abban azonban már eltértek a vélemények, hogy mennyire kell ezt nyugodt szívvel tudomásul venni. A kérdés legpragmatikusabb szemlélője az Osiris Kiadó részéről Gyurgyák János volt, a legóvatosabb megközelítője pedig a Vince Kiadó. Gál Katalin hangsúlyozta, hogy nem szabad felülni teljes egészében a digitalizáció csábításának, mert a mai magyar helyzet e téren elkeserítő eredményeket is produkál. Az, hogy gyakorlatilag mindent azonnal „felhánynak” az internetre, és a legtöbb könyv tartalma átfésületlenül hozzáférhető még a megjelenése előtt, csak növeli a kiadók szakmai tevékenységének fontosságát." - Laik Eszter tudósítása, Szőcs Tekla fotóival.
„Lehetetlen itt felsorolni mind a 67 jóbarátot, aki elküldte a maga történetét vagy verseit Alexander Brody kérésére.
Brody a novelláik vagy verseik elé írt bevezetőben mutatja be és méltatja őket, meséli el pár mondatban az ismeretség eredetét. Szeretem az ebben megcsillanó bensőségesebb személyességet, a finoman kitapogatható különbségeket a komoly tisztelet, a hódolói elfogódottság, az udvarias főhajtás vagy a kacérkodó lovagiasság között.” – Laik Eszter írása
Az Ábel a rengetegben szókapcsolatai, felütései, Hargitája beivódott, és köszönt vissza később Tersánszky Józsi Jenő regényeiből, Nagy István novelláiból, de mondhatom akár Szilágyi Istvánt a Kő hull-lal, Mózes Attila novelláit, vagy a később megismert Bodor Ádámot. Tamási, aki nagymester volt, az Ábellel benyit számomra egy ablakot, és a nyitott ablakon át olyan hegyi levegő nyomul az olvasószobába, amit úgy neveznek mindösszesen, hogy erdélyi irodalom.
„A kultúrának néha szüksége van egy kis mutációra, akár az emberi szem színének, amely néhány tízezer évvel ezelőtt a kutatók szerint valahol a Kaukázus tájékán tengerkékre váltott, és azóta is őrzi ezt a változatosságot a világ jó néhány homo sapiense. Mr. Bikicsunáj is egy ilyen mutáció, amely színesebbé teszi a könnyűzenei életet, mémként terjed felhasználótól felhasználóig, és lassan önálló szubkultúrát teremt. Nem törődik a zsűri döntésével, amely szerint alkalmatlan megasztárnak, nincs is tudatában saját eredetiségének, de mégis valamiért hiteles a nézők szemében.” – Sultanus Beatus tárcája
Élő közvetítés a 19. századi Magyarországról
Mikszáth Kálmán halálának centenáriuma alkalmából a Szigligeti Társulat és a Várad folyóirat szervezésében emlékelőadásra kerül sor június 2-án, szerdán 19 órától a színház színpadán (belépés a Madách utcai művészbejárón).
Az est vendége Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt főigazgatója, a Mikszáth Társaság elnöke, a balatonfüredi Tempevölgy folyóirat főszerkesztője, akinek személyében biztosított egy hangulatos, szórakoztató és tanulságos összejövetel. Bevezetőt mond Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője, közreműködik Dimény Levente, Hajdu Géza, ifj. Kovács Levente, Körner Anna.
A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak.
A Várad folyóirat honlapját (ami egyébként a Bárándi Irodalmi Táborban is bemutatkozik) megtalálják a http://www.varad.ro/ internetes felületen.
Vezető hírek
