Főoldalra » Arhívum 2010. 10. 01.
Országos Hírajánló: >
Belföld >
Külföld >
Sport >
Gazdaság >
Kultúra >
Nők és Bulvár >
Tv Műsor >
Piactér
 |  |  |  |
Képernyőn a VersFesztivál
A televízió a szem rágógumija. De mi az amivel a szemüket koptatva, agyunk szürkeállományára frissítő hatást generálhatunk? Véleményem szerint egyáltalán nem a szubkultúra prognosztikus követése.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az elmúlt napok azon tapasztalata, hogy igenis igény van a magasabb kulturális szegmenstúrára. Igény van ennek, a médiumokban történő megfogalmazására. És hajlandóság arra, hogy ennek teret engedjenek. Nemzetközi ősbemutatók, egyszer látható előadások, műfajteremtő zenekarok koncertjei, mainstream és underground. A 12 éves múltra visszatekintő Kaleidoszkóp VersFesztivál pécsi programjairól több tévéműsor készült, ezek közül elsőként az ATV tűzi képernyőre a fesztivált bemutató filmek első részét, október 31-én vasárnap (holnap) 16.05-kor.
A Kaleidoszkóp VersFesztivál színpadain ismert és népszerű művészek mellett hazai és határon túli, a színházi szakma által nagyra becsült alkotók, és művészi hivatást választó fiatal tehetségek is bemutatkoztak: 30 versszínházi előadás, 10 vers- és világzenei koncert, versfilmek és klasszikus- és kortárs versmondás várta az érdeklődőket.
A versszínházi kategóriában előkelő helyet foglaltak el a kortársszerzők művei: Turczi István mellett Kiss Judit Ágnes, Karafiáth Orsolya, Varró Dániel, Lackfi János, Tolnai Ottó és Tasnádi István.
Radnóti Miklós életének teljesen más feldolgozását láthatják a nézők a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a budapesti Holdvilág Kamaraszínház bemutatójában. A lélek hossza című nyíregyházi produkciót a költő naplójegyzetei, levelei és versei alapján Olt Tamás rendező szerkesztette estbe, és részben önállóan írta meg a jeleneteket. A haláltáborban eclogát író, halott ikertestvérét vizionáló, élettel-halállal konokul szembenéző költő verssorai a néző tudatában Bori notesszé állnak össze.Megjelenik a műsorban Faludy György költészete is: Gerendás Péter Őszi sanzon című, kifejezetten a VersFesztiválra összeállított estjén és a Holdvilág Kamaraszínház fekete humorral átszőtt performanszában.
Arany János Toldiját az Első Magyar Versszínház és a Forrás Színház 21. századi vizualitással, a versformát kiemelve, a Ghymes ehhez írt zenéjével és Demcsák Ottó Harangozó-díjas táncművész mozgásszínházi elemeivel állította színpadra.
A filmben a Firkin zenekar koncertje mellett a nézők rövid visszatekintést kapnak a Kaleidoszkóp történetéről is.
Palya Bea - Tchiki tchiki (Transylvania)
A népzene pajzánsága is megüti a művészi alaphangok hat oktávos fantáziát bizsergető szintjét: http://eloirodalom.blogol.hu/?tag_id=139
XXXIX. Debereceni Irodalmi Napok
2010. november 30. és december 3-a között, immáron 39. alkalommal kerül megszervezésre a Debreceni Irodalmi Napok programsorozat. Az 1971 óta rendszeresen megrendezésre kerülő rendezvény újra lehetőséget kínál a kortárs magyar irodalom képviselőinek a bemutatkozáshoz. Az idei rendezvény fő témája az irodalom és informatika kapcsolata. Az irodalmi találkozó célja
Az irodalmi közélet legrangosabb szakmai eseményének és a köré épített programoknak a célja, hogy a kortársalkotókat és alkotásaikat megmutassa az irodalomkedvelő közönségnek. A gyakrabban könyvet ragadó műértőkön kívül, a szélesebb körű közönség igényeit is a lehető legnagyobb palettán kívánják kiszolgálni, így bemutatásra kerülnek ifjúságnak szóló regények, krimik, sci-fik vagy akár elektronikus írások is.
A Debreceni Irodalmi Napok több napos találkozóján egymás mellett jelennek meg a különféle irodalmi felfogások, világnézetek, különféle ízléseket tükröző gondolatok, művek és személyiségek. A rendezvény tudományos tanácskozásán számítanak az írók érdeklődésére, a város értelmiségeire valamint az irodalomkedvelő közönségre és a még tanuló ifjúságra.
A Kölcsey Központban megrendezendő esemény köré társművészeteket is bevonó programokat szerveznek.
Egy időben a Debreceni Könyvszemle
A Debreceni Irodalmi Napok eseményei mellett a 2008-as évben első alkalommal egy időben rendezték meg a Debreceni Könyvszemlét is, amely az idei évben is valószínűleg így kerül megrendezésre. Így ugyanis a két esemény erősítheti egymást. A Debreceni Könyvszemle kiállítása és vására a hazai és a határon túli könyvkiadók, könyvkereskedők legfrissebb és legérdekesebb kiadványait mutatja be. Az eseményt előadások, dedikálások, felolvasások, könyvbemutatók és más egyéb kulturális programok kísérik.
A rendezvényről bővebb információt itt olvashatnak.
(Fotó www.litera.hu)
Hármasság: Együtt, Partium és a Bécsi Napló
Három a magyar igazság. És egyből három lap kerül most pellengérre. Három, területi megosztásában nem, de nyelvi és irodalmi vonatkozásában mégis egy irodalmi lap. Ilyenkor nagy dilemmába van az ember, hogy mely irodalmi lapnak adja meg a „primo” (elsődleges) szereplési lehetőséget, mivel kommunikációs pszichológiai szempontokat figyelembe véve, az elsőnek, az élen járónak manipulatív szerepe van. De remélem nem veszi rossz néven a másik két lap szerkesztősége, ha elsősorban a tömbmagyarságban még mindig elizolált Kárpátalja, „Együtt” című kiadványát népszerűsítem.
A Magyar Írószövetség kárpátaljai írócsoportjának „Együtt” című folyóirata, nem új hajtás Homérosz, Theokritosz, Vergilius és Ovidius parnasszusi kertjének fáin. Az S. Benedek András által szerkesztett szamizdatot valamikor a hatvanas években vajúdták szókimondó és bátor szülők. Éppen ez lett a veszte. Betiltották. De nem sokáig tartott a sarc, hiszen nyolc éve újraindulva kápráztatja el az olvasóközönséget. A lap korábbi számaiból szemlézhetnek a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán: http://www.hhrf.org/mekk/egyutt/
Második tételben a Nyírség lapjaként is elkönyvelhető „Partium” folyóirat szellemiségét veszem górcső alá. A Kelet-magyarországi Szabadelvû Protestáns Kör kiadott, Babosi László, Beregszászi Szabó Tibor, Deák József, Felhõs Szabolcs, Kiss Lajos András, Ószabó István és Máté Ottó nevével fémjelzett irodalmi és művészeti folyóirat negyedévente jelenik meg. Az 1992-ben útjára indult szellemi termék Ratkó József szellemében úgy szegélyezi végig az emberek lelkét, mint nyírségi utakat az akácosok. A lap hivatalos honlapja: http://partium.uw.hu/
Legvégén pedig a Bécsi Naplóról essen néhány szó. A Deák Ernő által fő-szerkesztett, havonta megjelenő Bécsi Napló a nyugati magyarság egyik legjobb fórumát jelenti. A szellemi műhely kényesen ügyel arra, hogy az összmagyarságot összefogó irodalom életvizének kelyhe legyen. Amelyből értéket lehet meríteni. Ugyanakkor alkalmunk nyílik tudni azt, ami minden kalandor, művészléleknek megfogja a fantáziáját: miként alakul a művészeti élet Alsó Ausztriában, Bécsben, Burgenlandban, Felső Ausztriában, Karintiában, Salzburgban, Stájer-országban, Tirolban, Vorarlbergben és Párizsban. A Bécsi Napló honlapja: http://www.becsinaplo.eoldal.hu/
Remélem, hogy e három határ, e három kapu az olvasók előtt majd teret nyit a művészet és az irodalom Homéroszi tereire.
Nagyvárad - Lipcsei Márta könyvbemutató
Lipcsei Mártának, a Várad folyóirat egyik alapító szerkesztőjének a legújabb, Hullámszünet című verskötetét november 5-én, pénteken délután 6 órakor mutatja be Ködöböcz Gábor irodalomtörténész és Bertha Zoltán irodalomtörténész, kritikus a nagyváradi Lorántffy központban (Ezredévi emléktér – ma Libertatii tér – 40. szám, az olaszi ref. templom udvarában). A házigazda Barabás Zoltán.
„Versei tükrében Lipcsei Márta nemcsak figyelmesen, érzékenyen néző és látó ember, hanem a kozmikus pillantás képességével megáldott költő, aki tanulhatatlan talentumaival teremti újra, és varázsolja elénk a sajátos szemszögből láttatott világ káprázatos ornamentikájú, szivárványos színekben tündöklő szőttesét. A Lipcsei-féle látás- és kifejezésmód egyediségét az adja, hogy a szerző a filmfelvevő optikájának metszően éles objektivitását egyesíti a lírai részvétre hajló emberi szem szeretetteljes szubjektivitásával, és a kétféle nézőpont ötvözésével radikálisan újszerű minőséget hoz létre.” – írja a Nagyváradon élő költő művészetéről Ködöböcz Gábor.
A szerző és a rendező minden érdeklődőt szeretettel vár.
Juhász Krisztina grafikája
Minden ember egy egyéniség. Minden emberben benne van a tehetség szikrája. De az igazán tehetséges embereket felkutatni csak úgy lehet, ha hagyjuk őket érvényesülni. És ahogy ezt Debrecenben tapasztalni vélem, a oktatási intézmények vezetői igenis alkalmasak a feladatukra.
Juhász Krisztina a Debreceni Református Kollégium és Diákotthon kilencedik osztályos tanulója a fenti képpel örvendeztetett meg bennünket. Érdemes a képre kattintani és azt a maga valós digitális nagyságában megtekinteni.
Mától a betűk sztrájkba lépnek
Mától a betűk sztrájkba lépnek,
mert nem ismerik őket el.
Sorsuk egy posztmodern SMS,
jelentéktelen semmi: „Jel”.
Mától a betűk sztrájkba lépnek,
s beszögezik a vers-kaput.
Csak az léphet a falon túlra
ki tudja merre van az út.
Mától a betűk sztrájkba lépnek,
háborús táncra hívnak el,
ahol már a költői múltat
ismerni, élni, tudni kell.
Mától a betűk sztrájkba lépnek,
s csak annak adnak, aki mer
szembesülni a könyvhegyekkel
s a bennük élő bárkivel.
Mától a betűk sztrájkba lépnek,
mert bombázó s fosztogató
akadt az elmúlt néhány évben,
aki azt hitte az a jó.
Mától a betűk sztrájkba lépnek,
a csak annak adnak észt, erőt,
aki használni nem szégyenli
a tiszta, nyelvre érkezőt.
Zúgjatok harangok - Áldassék a neved forradalom
1956-ra nem is emlékezhetünk szebb szavakkal, mint az alábbi videóban halottakkal.
Olvass tovább…
Bencze Attila: Jövő-kép(zelet)
Undorodok az örökbefogadott
földpusztító kezű gyerekektől,
akik reggel úgy néznek tükörbe,
hogy kilépnek lelki keretekből.
Nem érzi víz csípését homlokuk
s tüdejükbe maró szmog morálját,
s szemétkupac rothadó köntösén
vírus-ágyak vad iróniáját.
Kik természet-hóhér lelkülettel
eretnekséggel vádolják a fát,
s magvetői dekadenciával
méreganyaggal szórják a határt.
S őrült tudós, ki kinyitja száját.
S ki tüntet természet-radikális.
De a genetikai kód-dobok
üzenete már-már kardiális.
Ha nem vet véget a földirtásnak
hőhullám mérge vetül a mára,
s atombombáktól „békés” buszokon
ingázunk az átkos túlvilágra.
S ránk találva: ismeretlen fajként
számozzák meg kopott csontjainkat.
S kik ezt látják univerzum-agyként,
ránk „kihaló faj” billogot nyomnak.
Interjú Selmeczi Kovács Attila Professzor Úrral
A Déri Múzeum Baráti Körének szervezésében Selmeczi Kovács Attila 2010. október 21-én, a Debreceni Benedek Elek Városi Könyvtárban tartotta „Elfeledett magyar mesterséges és népélet” című könyvének bemutatóját. Az előadás után a professzor Urat arról kérdeztem, hogy a jelenkor rideg keretei közt mennyire tudnak érvényesülni az ősiségen kulturális élet, a néphagyományok, illetve az ősi mesterségek értékei. Mennyire lehet ősi kultúránk, az értékteremtés elsődleges eleme. A Debreceni Egyetem Néprajz Szakos professzorával készült beszélgetés legyen hát iskolapélda minden olvasó számára.
- Selmeczi Kovács Attila neve, hogyan vonult, illetve vonul be a népművészet, a népkultúra, valamint a néprajz területére?
- Hogy, miként fog bevonulni, azt már csak az utókor fogja megmondani. Én csupán a magam feladatait végzem. Negyven évi szolgálat alatt – gondolok itt múzeumi szolgálat és az akadémiai szolgálatra – sok mindennel kellett foglalkozni. Egyrészt a magyarság néprajza, az új magyar néprajzkutatásában vettem részt, illetve különböző előadások kapcsán – gondolok itt a rádióelőadásokra is – népszerűsíthettem az ősi magyar kultúrát, illetve a magyar néprajzot.
Az előadásaimnak egyrészt volt egy szűk szakmai vonulata, másrészt pedig, amit fontosnak tartottam, hogy a gyerekek számára egy mindent átfogó ismertető anyagot tudjak nyújtani.
- Az elmúlt időszakban, akadémiai szinten változott-e valamit, a népművészetről, a népkultúráról kialakult szemléletmód.
- A népművészetnek mindig is volt értéke. Volt egy periódus a két világháború között, amit a szakma is úgy érzékelt, hogy Trianon hatására a népi kultúrában egy törés alakult ki. Trianonig minden flottul ment a népi kultúrában. A millennium egy nagy lökést adott a szépművészetnek, a népművészet iránti érdeklődésnek. A kilencvenes évek elején már mindenki gyűjtötte a népi tárgyakat. Nemcsak a Habsburgok vásárolták a Kalotaszegi tárgyakat, bútorokat, viseletet (a Burgban is volt külön egy kalotaszegi szoba). Ha ide visszamegyünk, rádöbbenünk arra, hogy Trianon után egy teljes szétesés következett. Innen kellett újraéleszteni mindent. Ekkor lépett színre Győrfi István, illetve a Gyöngyös Bokréta mozgalom.
A második világháború viszont egy újabb csapást hozott, hiszen az új berendezkedés, a kommunista éra nem kedvezett a népművészetnek. Bizonyos értelemben támogatta népművészetet. A népi iparművészetet is kitalálta. De a nagyközönséghez nem ez jutott el. A nagyközönségnek a kommersz kultúrát adták.
A nagy áttörés, a táncház mozgalommal a hatvanas években indul meg. De ma sem jutottunk el odáig, hogy különösebb értéke és becsülete lenne a hagyományos népművészetnek.
November végén fog a Népművészeti Múzeumban megnyílni egy élő népművészeti, kortárs népművészeti kiállítás. A kollégák, akik ezzel foglalkoznak, azt mondják, hogy elképesztő az az anyagmennyiség, amivel rendelkeznek. Hihetetlenül gazdag és mutatós anyagot produkálnak. És érdekes módon, a sajtóban sehol nem látjuk nyomát annak, hogy ezt valaki is fölkarolná.
- Nekem szerencsém volt, mert jártam a terepet és találkoztam olyan öreg parasztemberekkel, akik el tudták mesélni, hogy hogyan nyomtattak a szülei, nagyszülei. Illetve el tudták mesélni, hogy hogy mik történtek a kukoricafosztóba. Én ilyenben nem vehettem részt, mert az én gyerekkoromban ilyen még nem volt. Az ember negyven éven keresztül sokat jár terepre, és ami számomra meglepő volt, hogy ez idő alatt mennyit változtak a hagyományok. Milyen gyorsan eltűnt a múlt emléke. Mennyire kommersz-izálódott, mennyire egységesedett a kultúra. Ehhez hozzájárult a szövetkezesítés, a nagyüzem. A tárgyi világ is teljesen megváltozott, mert megszabadultak a régi kacattól. A szemléletmód is változott, mivel a gyerekek, az unokák már leszólták a nagyszülőket, hogy ezt már hagyjad, ez már elavult, ez már unalmas.
- Hagyomány szintjén a tradicionális kultúrát, a tradicionális mesterségeket, illetve a népművészetet fel lehetne-e éleszteni azzal, hogy ebben benne volt a magyar nemzettudat, a magyarság szakrális világa? Hiszen köztudott, hogy ez felsejlik faragott bútorainkban, keptárjainkban (lajbiinkban), kerámiáinkban, varrottasainkban.
- Ehhez teljesen új életszemléletet kellene megvalósítani. Ahhoz, hogy a valamikori szakrális világ visszanyerje súlyát – tiszteljék az idősebbeket, az elavult, leszólt archaikus világot – arra nincs recept és nem is hiszem, hogy ez valaha sikerülni fog. Én csak elemeiben látom ezt visszatérni.
- Pap Gábor, Makoldi Sanyi bácsi, Molnár V. Józsi bácsi, Szelesztey Laci bátyám előadása kapcsán – aminek a Tanítóképző Főiskola ad otthont – azt kell tapasztalnom, hogy a fiatalok részéről a fent említett értékek iránt van kereslet. Az ott jelenlévő, érdeklődő emberek nem fognak tudni visszatérni a gyökerekhez?
- Visszatérhetnek. Természetesen. Hiszen az én lányom is ebben az irányba (néptáncot tanulnak) indultak el. Ahogy azt tapasztalni vélem, hogy egy réteg, aki táncházba jár, és van egy réteg, ami a táncházat választja. Az a nagy kérdés, hogy mikor fog átbillenni ez a dolog, amikor majd a táncház iránt érdeklődők többen lesznek.
Ha ügyes kultúrpolitikát tudunk csinálni és folyamatosan tudjuk propagálni a nemzeti javainkat akkor erre van lehetőség. Most hála Istennek elindult a Hungarikum téma. Ez már egy jó irány arra vonatkozóan, hogy megerősödjön a nemzeti öntudat. De még éveknek és évtizedeknek kell eltelnie ahhoz, hogy büszkék lehessünk magunkra. Ne legyenek olyan politikai periódusok, ahol azt hirdetik, hogy tanuljunk meg kicsiknek lenni. Merjünk magyarok lenni. Európa többi népéhez hasonlóan, a saját nemzeti értékeinkre merjünk büszkék lenni.
És ez nem hivalkodást jelent, hanem csak öntudatot merítünk belőle. És úgy látom, hogy az utóbbi év irányvonala erre fele mutat. Ehhez viszont következetes politikai akarat kell.
(Interjú: Bencze Attila, Fotó: Kántor Béla - kattints a képekre)
A szabadság napja
A teljes programért kattints a képre!
A Székely hadtest élén
- a Debreceni Tudományegyetem rektori székében -
A Kossuth adó Kulturkör című műsorában hétfőn 20,30-kor hallható lesz Kövesdy Zsuzsa Turcsány Péterrel készített interjúja Rugonfalvi Kiss István: A nemes székely nemzet képe című történelmi összefoglaló munkáról. A Kráter Műhely Egyesület küllemre is szép formátumú kötete ismét nagy jelentőségű tudományos munkát támaszt fel a könyvtárak tiltólistára helyezett művei közül. A könyvről részletesebb bemutatás alább:„Jól tudom azt, hogy munkámat csak a legkiválóbban képzett szakemberek tudják méltányolni, de egy igen fontos méltánylási szempontra fel kell hívnom a művelt közönség figyelmét is.Egyetlen kor sem érthette meg és méltányolhatta a székely nép küzdelmeit és szörnyű szenvedéseit népi jogaiért annyira, mint a népiség jegyében kialakuló korszakunk, és ha a székelyekkel szemben elkövetett mulasztások és bűnök beismeréséről lehet szó, egyetlen korszak magyarja sem mondta volna ki oly készségesen és fájdalommal a mea culpát, mint a népi gondolattól áthatott mai ifjú generációnk. A mi munkánk nagy magyar értékeket, valóságos, hamisítatlan ősi kincseket tár a magyar nemzet elé. Kérem magyar testvéreimet, fogadják szeretettel, megértéssel: értsék meg, tanulják megbecsülni és szeretni a sokszor félreértett, értéke szerint soha nem méltányolt testvért, aki a történelem viharait mindig úgy állta, mint földjének égbe meredő sziklái.” (Debrecen, 1939. február 1-én) Egy emberöltő után jelenik meg ismét az eddigi egyetlen, legteljesebb székely nemzettörténet kötet, mely a szakma szerint kánonikus alapműnek tekinthető. Rugonfalvi Kiss István (1881–1957), a debreceni egyetem egykori rektora igen sokoldalú tudós volt. Stúdiumai átölelték a jog- és alkotmánytörténetet, a hivataltörténetet, foglalkozott heraldikával és geneológiával, valamint a magyar, és azon belül a székely társadalom történeti változásaival is.
Könyvbemutató a Benedek Elekben
Könyvbemutató a Debreceni Benedek Elek Városi Könyvtárban. Fotók: Molnár Péter, Forrás: http://www.haon.hu/hirek/Hajdu-Bihar/cikk/konvbemutatok-debrecenben-bencze-attila-kotetei/cn/news-20101013-06012808
Hajdú Bihari Naplóban megjelent beszámoló
Könyvbemutatók Debrecenben:
Bencze Attila kötetei
Bencze Attila székelyudvarhelyi költő A lélek-inga-járata című kötetének, valamint Az én hazám című könyvének bemutatóját tartották szerdán a debreceni Benedek Elek Könyvtárban.
Forrás:
Wass Albert a Méliuszban
Az előadás után Kiss Törék Ildikóval, a Magyar Örökség-díjas Kiss Stúdió Színház művészével készítettem interjút:
– Mikor alakult a Kiss Stúdió Színház?
- Közel 16 évvel ezelőtt, 1994 márciusában, a Színházi Világnap előestéjén, pontosabban március 26-án.
- Nem volt egy kicsit bátor vállalkozás, hogy Erdélyben, főleg a Parciumban egy magánszínházat létrehozni?
- Ha tudjuk, hogy mivel jár valószínűleg neki se vágunk. Csak mi belevágtunk – ahogy szoktam mondani – hályogkovács módjára. Majd később egyik bemutató követte a másikat. Lassan kialakult egy alap közönség. Nemcsak Nagyváradon a székhelyen, hanem Erdély szerte is. Magyarországon is. Sőt Európában is elég sok helyen jártunk.
- A kezdetek kezdetén, hogyan sikerült anyagi támogatásra szert tenni?
- Elég nehezen. Az elején pályázatokat is hiába írtunk, mert mindig azt kellett felmutatni, hogy milyen tevékenység van mögöttünk. Ez a huszonkettes csapdája, mert tevékenység csak pénzzel lehet. Pénz nélkül nehéz tevékenységet folytatni. És tevékenységet csak pénzzel lehet felmutatni. Négy év elteltével beindult a támogatási vonal. Rengeteg pályázatot visszautasítottak, amit mostanra lassan megszoktunk.
Ami az előadásokból bejön, azok elég szerény összegek. És mi ebből tengetjük létünket.
- Hogyan került színpadra a Wass Albertről műveiből válogatott előadás?
- Ez, amit itt láthattak ez egy második előadás volt. Nekünk volt egy előző, Wass Albertről szóló előadásunk, ami több mint 200 fellépést élt meg. Ezzel az előadással itt Debrecenben is többször voltunk a református templomban. Ennek az előadásnak az a címe, hogy „Az otthoni hegyeknek”. És mivel 2008-ban volt Wass Albert születésének, halálának évfordulója, nagyon sokat fordultak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy nincs-e egy másik műsor. És akkor fogalmazódott meg egy újabb Wass Albert előadás.
- Hány főből áll a társulat?- Fizetett társulat nincs. Attól függ, hogy milyenek az előadások. Volt egy ember tragédiája is - átírva kevesebb szereplőre – amibe így is elég sokan voltunk, de nagyon nehezen bírtuk anyagilag és szervezés szempontjából is. Általában három, négy fővel dolgozunk. De a leggyakoribb, amikor úgy készítünk műsort, hogy két fővel és a technikai munkatárssal kiegészülve visszük színre a darabot. Ezek a biztos dolgok. A többieket nagyon nehéz egyeztetni és legfőképpen a pénzt is előteremteni rá.
- Csak Nagyváradi színészek szoktak szerepelni a társulatban?
- Akik nálunk fellépnek. Vannak meghívott előadások, amik jönnek hozzánk. De az általában egy előadást jelent.
- Parciumi színészként, hogyan tudnak azonosulni a Transzilván életérzéssel, amit Wass Albert képvisel?
- Mi azzal kezdtük, hogy mindent elolvastunk, amit Wass Albert írt. Több ezer oldalt. Mivel ez epika, elég nehéz a dramaturgia (ahol lüktetésnek és párbeszédnek kell lenni) törvényeinek megfelelően visszaadni a művet. Sók hónapnyi munkába kerül, amíg egy ilyen forgatókönyv kialakul.
- A Transzcendens vonal, ami az Erdélyi Helikon, azt megelőzően pedig a Pásztortűz meghatározó eleme volt, hogyan került bele az előadásba?
- Valószínűleg ez bennünk is megvan, mert ez különös problémát nem jelent számunkra. Wass Albert nagyon különös módon lépkedi át ezeket a fokokat. Ég és föld között. Akárcsak Tamási Áron és Nyírő József, akik szintén ég és föld között lebegő írók. Nem véletlen, hogy őket nagy barátság fűzte egymáshoz.
Szemelvények Szelesztey László előadásából
„Ezek a milliárdosok föl nem fogják, hogy azzal, hogy ők nézik a százas sorozatban hol tartanak, fogalmuk nincs, hogy mit tesznek ezzel az országgal. És azt hiszem, hogy nemhogy lelkük nincs, de a gondolataik sem kompatibilisek az emberiségnek a gondolataival.”
„A gyönyörű rackák mellett milyen egy pásztor? Egyáltalán nem olyan mint ma, ebben a lepusztult korban, hanem olyan, ahol a köpenyege, olyan mint egy palást. Úgy jelenik meg mint egy királyi fenség. A kalapja is valamiféle korona változatként jelenik meg.”
„Feljegyzések bizonyítják, hogy amikor a pásztorok ittak – méghozzá nem is keveset –, akkor egyetlen mozdulattal fel kellett ugraniuk a lóra és a következő mozdulattal meg kellett mutatniuk az felső csillagképet. Aki ezt nem tudta, abból nem lehetett csikós”
„Tudjuk Pap Gábor előadásából, hogy a pásztor emberek nemcsak az állatok, hanem a lelkek őrzői és támogatói voltak. Nem csoda, hogy a Domozi Istennek (a pásztor Istennek) a képviselői lepel szerű ruhában jártak. A Sumér kultúrában is megtaláljuk a Domozi Isten melletti szakrális képviseletet, a pásztorok képviseletét. Csakúgy mint a magyar pásztorkultúrában.”
„Több évtizedes kutatás után, úgy tűnik, hogy népi bútoraink szakrális funkciói előbbre való volt, mint a tényleges használati funkció.”
„Nincsen boldogság katarzis nélkül. El kell mondani, hogy Krisztus keresztre feszítése óriási katarzis volt.”
„Egy olyan kultúrkincs van alattunk, amivel szinte senki nem rendelkezik. És ezt letagadják. Ezekről már hihetetlen könyvsorozatot lehetne írni.”
Interjú Halmágyi Csabával
- Hogyan sikerült az, hogy Debrecenben kiállíthattál?
- Halász János államtitkár Úr titkárnőjét ismertem meg. Neki köszönhetem ennek a kiállításnak a megszervezését. Az igazat megvallva, egy másfél évvel ezelőtt meg szették volna szervezni a kiállítást. De csak most sikerült idáig jutnom.
- Mióta foglalkozol festészettel?
- 91-től 98-ig Székelyudvarhelyen jártam művészeti iskolába. 1998-tól festegetek, de igazat megvallva előtte már megvolt a szárnybontogatás.
- Tudomásom szerint Nagyváradon élsz. Hogy kerültél oda?
- Nagyváradra az Egyetem miatt kerültem el. Először képzőművészeti képzést kaptam, de később átmentem a Partiumi Egyetemre reklámgrafikára.
- Hol voltak még kiállításaid, amit fontosnak tartasz megemlíteni?
- Itt Debrecenben két kiállítást is fontosnak tartok, az életemben. De volt Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Keresztúron is.
- Milyen megjelent munkáid vannak?
- Festészetemben az eddig megjelent munkámról annyit kell tudni, hogy mind egy szálig realisták. Ezen kívül foglalkozok a bútorfestészettel is. Mostanság reklámgrafikával foglalkozok, de azt inkább nem sorolnám ide.
- Merre tervezed a kiállításaidat?
- Voltak meghívásaim Pécsre és Budapestre is. De ez még szervezés kérdése. Azaz szervezés alatt áll. A jövő titka, hogy mi lesz.
- Hogyan látod a magyarországi érdeklődő közönséget?
- A tegnap voltam Sulyok Géza kiállításán. Azt egybe vetve ezzel úgy tapasztalom, hogy az embereknek nagyon tetszik minden, ami népi.
Bencze Attila
Halász János: Lehetőséget adnak a művészeinknek
Halász János államtitkár beszéde Halmágyi Csaba kiállításának megnyitóján, a Debreceni Művelődési Központban.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim.
Üdvözlöm önöket a Magyar köztársaság kormányának nevében. Debrecenben vagyunk. Itthon, a mi városunkban. Ez az a város, amelyet így szeretünk: a vidék fővárosa. És ez az a város, ahol a képzőművészet intézményét helyi szinten, viszonylag átgondoltan, a magyarországi helyzethez képest gazdaggá tudtuk tenni. És ezt, mint a kultúráért is felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára nagy örömmel mondom.
Debrecen az a hely ahol a képzőművészetet megbecsüljük és olyan intézményeket tartunk fel, amely bemutatási lehetőséget adnak a művészeinknek. Itt van a MODEM, mint Európa legaktuálisabb kulturális intézménye. Van egy galériánk, ahol gyerekek állíthatnak ki. Van egy Kölcsei Központunk, ahol a Bényi Árpád kiállítóteremben nagyon szép kiállítások megszervezésére voltak példák. És végül, de nem utolsó sorban van a városnak egy közművelődési intézmény hálózata, a Debreceni Művelődési Központ, amely több helyen is működtet olyan kisebb kiállítótermeket, amelyek olyan rendezvényeknek adnak otthont, amely szintén a képzőművészetet szolgálja.
És tudjuk azt is, hogy minden kulturális tevékenységnek küldetése van. A mai kiállítás ezen túl, rendelkezik egy másik fontos dologgal. Ez a kiállítás, amit most látunk Halmágyi Csaba kiállítása és művei, az egyrészt egy kortársművész alkotásaiból készült válogatás (akiről, ki gondolná, hogy 31 néhány évesen 1.500 művön túl van, amiből most 31 néhány művet láthatunk).
Nagyon fontos dolog számunkra, hogy azoknak a kortársaknak akik közöttünk élnek bemutatkozási lehetőséget biztosíthassunk. Debrecenben ezt rendszeresen megtesszük és arra is ügyelünk, hogy ne csak a Debrecenieket mutassuk be itthon, hanem eljöhessenek hozzánk más művészek is. Ezen felül egy nagyon fontos dolog, hogy székelyföldről, Székelyudvarhelyről érkezett Csaba. És ez is mutatja, ez a vállalás is – ami nem egyedi a Debreceni Művelődési Központ életében -, hogy hogyan is fogjuk fel nemzeti kultúránkat. Úgy, hogy bármilyen művészeti teljesítmény, amit magyar ember hozott létre, az a magyar nemzeti kultúra része. És nagyon fontos, hogy ezt egy olyan intézmény, amely erre odafigyel programszerűen műveli és gondozza. Gratulálok az intézmény dolgozóinak.
Egy kiállítás mindig megmutatja, hogy mit kell tudni egy bizonyos művészről. Csaba megmutatta, hogy ez neki egy kiállítás de ugyanakkor egy válogatás. Ezeken a képeken bemutatja nekünk azt világot, ami körülöttünk van. Gratulálok munkájához, valamint az intézmény vezetőinek.
Bencze Attila: Hortobágy
Hol az őzek nesztelen járnak
S harmatcseppben fürdik a reggel
Tócsák kocsmái száz madárnak
Italt mérnek vápás serlegekkel.
S az éj zenitje mintha égne
Láng-csillagköntöst húz a tájra
És a birkanyáj hazatérve
Gyeptakarót álmodik magára.
És messze a horizontvonalt
Felszabdalják aprócska árnyak,
S vörös testtel várva az angyalt
Gémeskút-kar kémleli a tájat.
Amott fönn a csillagok alatt
vörös fényben turul ténfereg
s a madárnép hangja megszakad,
mert a király jelzi, hogy este lett.
És ez a szent test mintha élne,
- Lapos testű nyitott óriás -
Fűszálat dob a szél kezére
S a vén hodály az örök krónikás.
(Hortobágy 2010. Július 3.)
Korok, kultúrák, művészetek a TK-n
Október 21-én. 18 óra 30 perctől a Fényvilág Alapítvány szervezésében ismételten sor kerül a Gyógyító Esték sorozatra. A Lóháton égen és földön – Nagyszentmiklósi kincsek címmel Pap Gábor művészettörténész tart előadást a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola színháztermében (Péterfia u. 1-7., Tel.: 52/535-380). Az előadás meghallgatása a főiskola hallgatói számára kreditpontszerzési lehetőséget jelent.
Pap Gábor művészettörténész 1939. május 7-én született Budapesten. Egyetemre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–művészettörténet szakára járt.
1962–1963 között a Képzőművészeti Alapnál lebonyolítási előadó, majd 1963–1973 között az MTV képzőművészeti rovatvezetője, szerkesztő, riporter, forgatókönyvíró, filmrendező, műsorvezető, dramaturg. 1973–1979 között a Művészet főszerkesztő-helyettese, 1979–1981-ben a Postánál hírlapkihordó. 1982–1984 között a Kiskunhalasi Városi-Járási Könyvtár igazgatója, majd a városi tanács művelődési osztályának munkatársa, 1984–1987 között külső munkatársa, 1984–1985-ben a budapesti Széchenyi Művelődési Központ kiadói részlegvezetője, 1987–1988-ban a gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény igazgató-helyettese, 1989-től a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely művészettörténeti főmunkatársa. 1973–1977 között nyaranta a zebegényi Szőnyi István Szabadiskola tanára, 1974-től tanít a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán, Pécsett, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Kaposvárott, Győrött. 1984-től a Budapesti Műszaki Egyetem Rózsa Ferenc Kollégiumában, a Bercsényi Klubban. 1994–1995 a Képzőművészeti Főiskolán, 1994-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1995-től a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemének meghívott és közkedvelt előadója. 1993-tól a Csuvas Nemzeti Akadémia tagja.
Halmágyi Csaba festőművész kiállítása
A debreceni Belvárosi Galériában 2010. október 7. és 21. között tekinthető meg Halmágyi Csaba fiatal festőművész kiállítása.
A kiállítás megnyitójára október 7-én 17 órai kezdettel került sor, melyet Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma parlamenti államtitkára adott át a közönségnek.
Halmágyi Csaba alkotásaira a realista ábrázolásmód jellemző. Tájképei, portréi mind tükrözik a néprajz, a néphagyományaink tiszteletét. Nagyméretű műalkotásainak a hangulata és mondanivalója nem hagyja érzéketlenül a szemlélődőt. A blogon hamarosan elolvashatják Halász János beszédét és egy rövid interjút Halmágyi Csabával.
„Halmágyi Csaba alkotói pályájának kezdetét joggal vetíthetjük vissza gyermekkorába. Realista ábrázolásait máig megőrizte a lélektanilag bátran elemezhető tájképgarnitúra, a portré és a néprajzi vonatkozásban szintén otthonosan mozgó látképvilág.
Talán a festő életvitele, a lélek szabadságvágya, az örökös mozgás, a soha meg nem állás, mely örökkön-örökké csak kitörni vágyik, mégis határt szab a világostól a merész, szinte provokatív viharos időkben rianó felhők ábrázolásában, miközben „lent” a mélyben zajlik csöndesen az élet. Másik örök pillanat, mikor a tájban elfekvő vagy éppen minden fölé tornyosuló mezőn dolgozó ember, esetleg egy árválkodó fa, egy út vezeti szemet gyönyörködtető módon láthatatlan sugarát az alkotás egy olyan pontjára melyen egy szusszanásnyira megáll minden.
A harmincas éveit taposó festő a gondolatiság, a népélet hagyományainak rohamosan eltűnő szeleteiben, az adott szituációkban kiütköző, napjainkban egyre kevésbe felfedezhető bensőséget is úgy ragadja meg ecsetvonásaival, hogy abban egyszerre mutatkozik múlt és jelen, rámutatva ezzel arra is, hogy értékeinkben apáink-anyáink állandósult harca nem volt hiába.
Képeiben sokkal inkább a melegség, a természet szeretete, minden napi dolgaink felismerése, az egymásnak feszülő ellentétek, az idő, az elmúlás ellensúlyozása szökik szárba. Talán nem véletlen az sem, hogy képei nagyok, témáinak kibontása mindennapjaink olyan két pólusa közé enged betekintést, amelyben ott simul a megaláztatás, a letaglózott emberség, a századok feje fölött átsuhanó igazság pedig, hol egy mozdulatban, egy szemvillanásban, hol egy egyszerű tárgyban jelenik meg. Mozgást ábrázoló ciklikussága akár egy kísértet, igen, a felelősségvállalás olyan ígérete melyben egyszerre úszik meleg és hideg fény, árnyaiban szerénységet, de félelmet is tükröz az alakok körött elfekvő sötét. Mesteri módon domborodik ki ez vászon, lemez vagy kartonra vitt képeinek mindegyikén.”
Szente B. Levente: A szabadság örök pillanata
„Debrecen, az én városom” pályázati kiírás
A Neo-transzilvanista Irodalmi Páholy a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft-vel közösen, a városi Diákönkormányzattal és a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatával együttműködve pályázatot ír ki másfél oldalas prózák megírására, illetve grafikák elkészítésére, Debrecen, az én városom című könyv megjelentetéséhez.
A kötetbe várjuk minden olyan íráskészséggel rendelkező fiatal jelentkezést, aki úgy gondolja, hogy megosztaná gondolataikat a széles olvasóközönséggel.
Ajándékozd meg szeretteidet, ismerőseidet és nem utolsó sorban Önmagadat, egy olyan könyvvel amiben a Te írásod vagy grafikád is benne vannak! Olvasd el a pályázati kiírást és küldd el alkotásaidat, hogy egy kicsit több lehess és nagyobb szüleid, barátaid, ismerőseid és tanáraid szemében!
Ajándékozd meg szeretteidet, ismerőseidet és nem utolsó sorban Önmagadat, egy olyan könyvvel amiben a Te írásod vagy grafikád is benne vannak! Olvasd el a pályázati kiírást és küldd el alkotásaidat, hogy egy kicsit több lehess és nagyobb szüleid, barátaid, ismerőseid és tanáraid szemében!
Személyiségfejlesztő és Önismereti Tréning
- Fontosnak tartod, hogy hatékonyan működhess együtt a környezeteddel?
- Szeretnél jobb kapcsolatokat kialakítani társas helyzetekben?
- Kíváncsi vagy arra milyennek látnak Téged a többiek?
- Érdekel, hogyan tudnád a konfliktusaidat megoldani, ill. a stresszhelyzetekkel eredményesebben megküzdeni?
A tréning céljai:
-Önismeret elősegítése
-A résztvevők önmeghatározásának előmozdítása mások visszajelzései által
-A személyiség érésének és egységesebb működésének elérése
-Énhatékonyság növelése
-Az önkifejezés, az alkotóképesség felszabadítása
-Szociális közegben való eligazodás javítása
-Társas helyzetekben megfelelő kapcsolatok kialakításának előmozdítása
-Konfliktuskezelés és stressztűrés tanítása
A tréning időpontja és helye:
-2010. október 23. (szombat) 09:00 – 13:00 és 14:00-17:00.
-Ebédszünet: 13:00-14:00ig.
-Debrecen, Péterfia utca 2. (irodaházak előtt van a gyülekező)
A tréning ára: 2000 Ft foglalóból és 3000 Ft helyszínen fizetendő díjból áll.
( A foglaló fizetése október 18-ig esedékes )
50 %-os kedvezményre jogosultak azok a résztvevők, akik további két főt hoznak magukkal a tréningre.
Minden Kedves Érdeklődőt szeretettel várok!
Andrási Beáta
70/ 330-96-85
viselkedéselemző
Székely legény román "fátát" vesz feleségül, s ha már így esett, a nászéjszaka előtt tanácsokat kap az apjától:
- Fiam, amikor a menyasszonnyal az ajtó elé érsz, kapd ölbe, hogy lássa, a székely az erős. Bemész a szobába, becsmérlően dobd az ágyra, hogy lássa,a székely az büszke. Levetkőzöl, hogy lássa, a székely az szép is! Aztán a többit magad is tudod...
Másnap a papa kérdi:
- Na, mit csináltál az este?
- Ölbe kaptam az ajtó előtt, hogy lássa, a székely az erős. Becsmérlően ledobtam az ágyra, hogy lássa, a székely büszke, levetkőztem, hogy lássa, a székely az szép is, és aztán ott előtte maszturbáltam.
- Micsodaaa!? Megbolondultál? Miért?
- Hogy lássa meg, a székely az független és autonóm!
Olvass tovább…
- Fiam, amikor a menyasszonnyal az ajtó elé érsz, kapd ölbe, hogy lássa, a székely az erős. Bemész a szobába, becsmérlően dobd az ágyra, hogy lássa,a székely az büszke. Levetkőzöl, hogy lássa, a székely az szép is! Aztán a többit magad is tudod...
Másnap a papa kérdi:
- Na, mit csináltál az este?
- Ölbe kaptam az ajtó előtt, hogy lássa, a székely az erős. Becsmérlően ledobtam az ágyra, hogy lássa, a székely büszke, levetkőztem, hogy lássa, a székely az szép is, és aztán ott előtte maszturbáltam.
- Micsodaaa!? Megbolondultál? Miért?
- Hogy lássa meg, a székely az független és autonóm!
Az öreg székelyhez egy újságíró látogat le falura, hogy riportot készítsen kisiskolások részére.
- Kérem mondja el egy napját!
- Hát édes fiam, reggel felkelek, megeszek egy fél oldal szalonnát. megiszok rá 4-5 pálinkát...
- Na de bátyám, ezt így nem lehet, mondja inkább hogy könyvet olvas.
- Jól van fiam. Tehát felkelek reggel, megeszek egy fél oldal szalonnát. Elolvasok 4-5 könyvet, aztán addig dolgozok kinn a szántón, amíg olyannyira megnő a tudásszomjam, hogy 5-6 könyvet ismét el kell olvasnom. Bele is szédülök a sok olvasásba, ezért lefekszem, pihenek egyet. Mikor felébredek, megeszek egy jó nagy darab csülköt 1 vekni kenyérrel. Ebéd után elmegyek a könyvtárba. A Pista már rendszerint ott vár. Együtt elolvasunk vagy 12-t, egészen addig, amíg a könyvtár bezár. Utána meg átmegyünk a Józsihoz.
- Miért? A Józsinál mi van?
- Nyomda...
Olvass tovább…
- Kérem mondja el egy napját!
- Hát édes fiam, reggel felkelek, megeszek egy fél oldal szalonnát. megiszok rá 4-5 pálinkát...
- Na de bátyám, ezt így nem lehet, mondja inkább hogy könyvet olvas.
- Jól van fiam. Tehát felkelek reggel, megeszek egy fél oldal szalonnát. Elolvasok 4-5 könyvet, aztán addig dolgozok kinn a szántón, amíg olyannyira megnő a tudásszomjam, hogy 5-6 könyvet ismét el kell olvasnom. Bele is szédülök a sok olvasásba, ezért lefekszem, pihenek egyet. Mikor felébredek, megeszek egy jó nagy darab csülköt 1 vekni kenyérrel. Ebéd után elmegyek a könyvtárba. A Pista már rendszerint ott vár. Együtt elolvasunk vagy 12-t, egészen addig, amíg a könyvtár bezár. Utána meg átmegyünk a Józsihoz.
- Miért? A Józsinál mi van?
- Nyomda...
Két székely beszélget:
- Te! A fiam belepisilte a nevét a hóba!
- És?
- De a te lányod kézírásával!
Olvass tovább…
- Te! A fiam belepisilte a nevét a hóba!
- És?
- De a te lányod kézírásával!
Megállítja a rendőr az autóst.
- Meg kell önt büntetnem, mert ez egyirányú utca.
- Rendben van, kifizetem a büntetést, aztán megfordulok.
- Itt nem lehet megfordulni.
- Akkor tolatok majd.
- Tolatni sem szabad.
- Akkor itt hagyom a kocsit.
- Csakhogy itt tilos a parkolás.
- Rendben van, akkor beszéljük meg, mennyit ad a kocsimért...
Olvass tovább…
- Meg kell önt büntetnem, mert ez egyirányú utca.
- Rendben van, kifizetem a büntetést, aztán megfordulok.
- Itt nem lehet megfordulni.
- Akkor tolatok majd.
- Tolatni sem szabad.
- Akkor itt hagyom a kocsit.
- Csakhogy itt tilos a parkolás.
- Rendben van, akkor beszéljük meg, mennyit ad a kocsimért...
Két rab összekerül a börtönben.
- Te miért kerültél ide?
- Izgatásért: szidtam a rendszert. És te?
- Nyugtatásért: azt mondtam, úgysem tart ez már sokáig.
Olvass tovább…
- Te miért kerültél ide?
- Izgatásért: szidtam a rendszert. És te?
- Nyugtatásért: azt mondtam, úgysem tart ez már sokáig.
Geléria vezércikk
Kedves olvasó barátom.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy veletek, köztetek lehetek, olyan könyvekkel és olyan irodalmisággal, amit Erdélyből örököltem. Itt állok most a strázsán Tamási Áron szelídségével, Nyírő József humorával, Áprily Lajos nemes egyszerűségével, Kós Károly építő szellemével, Reményik Sándor itthon maradásával, Wass Albert Támczos Csuda Mózsijaként és ültetem tizenhárom almafámat.
És teszem azt azért, mert az irodalomban és a kultúrában (ha elrejtve is) benne rejlenek az élet nagy és örök igazságai. Olyan igazságok, melyektől megremeg a szív, átértékelődnek a mindennapi hajszák, lényegre törnek az érzelmek, értelmet nyer az értelem és a hit.
Nem mondom magam jó írónak és nem titulálom magam koszorús költőnek. Csak olyan fejedelemnek, aki az ihlet és a szociális érzékenység mecenatúrájával, a rohanó és anyagias harmadik évezredben is küzd egy olyan értékért, amit nem igazán képes elfogadni a plázák és bevásárlóközpontok árnyékában megrészegült világ.
Azért készítettem ezt a lapot, hogy a mindennapi táplálék mellett szellemi és erkölcsi étket is kaphasson, minden olvasó, és azért is, hogy ha kissé gyerekesnek látszó, de mentális értéket képviselő amatőr szerzőknek teret engedjek alkotásaik leközlésére.
Mert annyira gazdag egy ország, amennyire gazdag annak kultúrája és művészete. A kultúrából megtanulunk szeretni, elfogadni, felismerni másokat és védeni ami a mienk.
Lapozzák hát szeretettel e szerény kiadványt.
És teszem azt azért, mert az irodalomban és a kultúrában (ha elrejtve is) benne rejlenek az élet nagy és örök igazságai. Olyan igazságok, melyektől megremeg a szív, átértékelődnek a mindennapi hajszák, lényegre törnek az érzelmek, értelmet nyer az értelem és a hit.
Nem mondom magam jó írónak és nem titulálom magam koszorús költőnek. Csak olyan fejedelemnek, aki az ihlet és a szociális érzékenység mecenatúrájával, a rohanó és anyagias harmadik évezredben is küzd egy olyan értékért, amit nem igazán képes elfogadni a plázák és bevásárlóközpontok árnyékában megrészegült világ.
Azért készítettem ezt a lapot, hogy a mindennapi táplálék mellett szellemi és erkölcsi étket is kaphasson, minden olvasó, és azért is, hogy ha kissé gyerekesnek látszó, de mentális értéket képviselő amatőr szerzőknek teret engedjek alkotásaik leközlésére.
Mert annyira gazdag egy ország, amennyire gazdag annak kultúrája és művészete. A kultúrából megtanulunk szeretni, elfogadni, felismerni másokat és védeni ami a mienk.
Lapozzák hát szeretettel e szerény kiadványt.
Nagyváradon van a K2!
Mindenkit szeretettel hívunk és várunk a második nagyváradi Könyvmaratonra, október 6-án, szerdán délutánra, a Queen’s vendéglő különtermébe, ill. október 8-án, pénteken délutánra a Várad folyóirat szerkesztőségébe.
(A Queen’s vendéglő a Teleki – volt Leontin Sălăjan, majd Antonescu, ma Primăriei – utcán van, a kanyarban, az újvárosi református templommal szemben, az egykori pékség helyén; a Várad szerkesztősége pedig a Nagyvásár – ma 1 Decembrie – tér 12. szám alatt, az emeleten.)
A K2 részletes programja:
október 6., szerda
18.00 Megnyitó
18.05: Tóth Ágnes Színek keringője című gyermekverskötetének bemutatója. Közreműködik Trifán László és Kinda Péter. A szerzővel Both Abigél beszélget.
18.25 Zsoldos Eszter Anyám, elhoztam hallgatásom című verskötetének bemutatója. A könyvből részleteket ad elő Fábián Enikő színművész.
18.45 Kinde Annamária Szandra May és Tom Vanguard igaz története című verseskönyvének bemutatója. Részleteket ad elő: Fábián Enikő.
19.10 Balázs Attila bemutatja az Erdély Anno és a Székelyföld Anno c. naptárakat, valamint a Bookline új kiadványait, közreműködik Péter I. Zoltán.
19.25 A Várad új számának bemutatója.
19.35 Murádin László Erdélyi magyar nyelvföldrajz című kötetének bemutatója, közreműködik Derzsi Ákos (Europrint).
20.00 Gittai István Sóhajobeliszk című könyvének bemutatója. Felolvas Szabó Barna.
20.15 Emődi Tamás: A siteri református templom és falképei című kötetének vetítéssel egybekötött bemutatója.
20.35 Szilágyi Aladár: A Verita vándorai című kisregényének bemutatója. Részleteket ad elő: Herman Ferenc színművész.
20.55 Péter I. Zoltán Magam szeretem, ha szeretlek – Ady Endre szerelmei című kötetének bemutatója. Közreműködnek a Szigligeti Társulat művészei.
21.15 Zárszó.
október 8., péntek, a Várad folyóirat szerkesztőségében
18.00 Králik Lóránd: Muzulmán világ című kötetének vetítéssel egybekötött bemutatója.
(A Queen’s vendéglő a Teleki – volt Leontin Sălăjan, majd Antonescu, ma Primăriei – utcán van, a kanyarban, az újvárosi református templommal szemben, az egykori pékség helyén; a Várad szerkesztősége pedig a Nagyvásár – ma 1 Decembrie – tér 12. szám alatt, az emeleten.)
A K2 részletes programja:
október 6., szerda
18.05: Tóth Ágnes Színek keringője című gyermekverskötetének bemutatója. Közreműködik Trifán László és Kinda Péter. A szerzővel Both Abigél beszélget.
18.25 Zsoldos Eszter Anyám, elhoztam hallgatásom című verskötetének bemutatója. A könyvből részleteket ad elő Fábián Enikő színművész.
18.45 Kinde Annamária Szandra May és Tom Vanguard igaz története című verseskönyvének bemutatója. Részleteket ad elő: Fábián Enikő.
19.10 Balázs Attila bemutatja az Erdély Anno és a Székelyföld Anno c. naptárakat, valamint a Bookline új kiadványait, közreműködik Péter I. Zoltán.
19.25 A Várad új számának bemutatója.
19.35 Murádin László Erdélyi magyar nyelvföldrajz című kötetének bemutatója, közreműködik Derzsi Ákos (Europrint).
20.00 Gittai István Sóhajobeliszk című könyvének bemutatója. Felolvas Szabó Barna.
20.15 Emődi Tamás: A siteri református templom és falképei című kötetének vetítéssel egybekötött bemutatója.
20.35 Szilágyi Aladár: A Verita vándorai című kisregényének bemutatója. Részleteket ad elő: Herman Ferenc színművész.
20.55 Péter I. Zoltán Magam szeretem, ha szeretlek – Ady Endre szerelmei című kötetének bemutatója. Közreműködnek a Szigligeti Társulat művészei.
21.15 Zárszó.
október 8., péntek, a Várad folyóirat szerkesztőségében
18.00 Králik Lóránd: Muzulmán világ című kötetének vetítéssel egybekötött bemutatója.
(Fotó: Kinde Annamária)
Vezető hírek
