Főoldalra » Arhívum 2010. 05. 01.
Országos Hírajánló: >
Belföld >
Külföld >
Sport >
Gazdaság >
Kultúra >
Nők és Bulvár >
Tv Műsor >
Piactér
 |  |  |  |
Állampolgársági álom
Ott álltam a nemzet templomában, és mint egy igazságtalanul fogva tartott ember, aki a felmentő bírói könyörületbe reménykedve lázasan lép be a tárgyalóterembe – úgy léptem be eme templom csodálatosan gyönyörűvé kreált szentélyének jobboldali páholyába. Egy fenséges érzés kerített hatalmába. És mint kisgyerek, aki karácsony táján minden percben várja az égi csodát, a szívemet az agyamban éreztem dobogni. A lélegzetem egyre jobban felgyorsult, mert tudtam, éreztem, hogy nem egy mindennapi csodának lehetek tanúja, hanem egy olyan történelmi pillantnak, amire kilencven keserves éven keresztül vártunk. Vártam én és vártak azok az ősök, akiknek valamikor még magyar szív dobogott mellkasukba, és akik, az után, hogy vérüket adták a magyar nemzetért, a magyar hazáért és egyáltalán a magyar életükért: megalázott és kirekesztett emberként kellett éljék idegennek átkeresztelt, és immár félve kiejthető magyar világuk hétköznapjait.
Ott álltam a nemzet templomába és a döntésre vártam. A döntésre, amely talán feloldja a határon kívül rekesztett magyar nemzettestvérek ellen elkövetett népszavazásként elhíresült katasztrófából fakadó sérelmek kötelékét. A nemzet templomának szentélyében, valami eddig még nem érzékelhető csend uralkodott. A parlamenti képviselők valami kegyelet teljes némasággal foglalták el helyeiket és mindnyájuk szemében ott tükröződött 90 év keserűsége és bánata. 90 kegyetlen évnek minden egyes megalázó pillanat. És szívük lázadásával, lelkükben érzett fájdalommal, arcukról leolvasható elhatározottsággal sugallták, hogy elérkezett a pillant. Elérkezett a pillanat, amikor végre pontot tehetnek egy sötét, degenerált és igazságtalan korszak végére.
Ahogy végigpásztáztam az elhatározottságod sugárzó arcokon, a szemem megtelt az új magyar ébredés hajnali harmatával. A testem remegni kezdett és már alig tudtam uralkodni érzéseimen, hogy belekiálthassam a csendbe a magyarság, az otthon hagyott székelység jelenének és múltjának fájdalmát. Egy pillanatra akartam belekiáltani ebbe a díszes térbe Nagy Józsi bácsi üzenettét, aki halála előtt a kezemet megfogva a magyar jövő reménységével búcsúzott el tőlem. Bele akartam kiáltani Erzsi néni bánatát, aki valamikor még magyar világba született. És bele akartam kiáltani sok-sok székely ember fájdalmát, keserűségét és gyászát, amit egy olyan hiányosság okozott, aminek pótlására gyűlt össze ez a sok jó lelkű ünneplőbe öltözött ember.
Ahogy a gondolatok és sok székely, felvidéki, délvidéki illetve kárpátaljai testvérem arca cikázott előttem a szemem homályán keresztül egy történelmi jelentőségű szavazás pillanatait követtem. És ahogy tekintetem a kijelzőre emeltem és megpillantottam azt a valami emberfölötti összefogást, amiről nem sokszor tehettek tanúbizonyságot eme szentély falai, zokogni kezdtem. Felnőtt emberként zokogni kezdtem. A zokogásom teljesen kivette az erőt a lábamból. A fejemet a kezemre fektettem, és olyan érzésem zokogtam, zokogtam, zokogtam. Olyan érzés kerített hatalmába, mintha velem remegne az egész páholy, az egész parlament. És csak hulltak a könnyeim. Igazi kövér, sok-sok év keserűségétől és bánatától megszabadító örömkönnyek és belesóhajtottam az újjászületett világ friss levegőjébe. A határon kívül rekedt magyarság állampolgársági álmának meg-fogantatásának levegőjébe, hogy végre, valahára 90 keserves év után, 9 hónap vajúdással megszületik az új magyar értékrend.
Varga B. Tamás: Mikor mentem Szovátára
Varga B. Tamás 2010 július 3-án Bárándon lép fel, ahol előadást tart a mai magyar kereskedelmi médiumok népbutításáról stend up comedy-vel fűszerezve az előadott számok közti időt.
Rádióműsor-felvétel a Pesti szalonban
Téged is sok szeretettel várunk az Irodalmi Rádió következő Pesti Szalon című összejövetelére és nyilvános rádióműsor-felvételére!
Helyszín: Bp., XV. ker., Eötvös u. 64-66. - Csokonai Művelődési Központ
Időpont: 2010. június 5., szombat, 15:00
(A zökkenőmentes kezdés érdekében kéretik 14:45 körül megérkezni!)
Belépődíj: 1000
Bemutatkoznak, szerepelnek és felolvasnak: Benkő Gabriella, Bocsó Imre, Pável István, Boross Teréz, Selmeci György Ferenc, Fazekas Imre Pál, Gyenis Éda, Szabó Aida, Mester Györgyi, Szabó Katalin Zsófia, Kamarás Klára, Kiss Mária Katalin, Nyitrai Klári, Tóth Enikő, Steinsits Róbert, Horváth Piroska, Pintér Lilla.
(A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!)Üdvözlettel
az IR szerkesztősége
Irodalmi Szemle: Szépirodalmi Figyelő 2010/2
Szemle. Kun Árpád: Katedrális (Mûút, 2010/1. [2010017]), Juhász Ferenc: Kosztolányi-kegyelem (Tiszatáj, 2010/3.), Esterházy Péter: „Esti Kornél”. Ezen a földön, (Élet és Irodalom, 2010. március 5.), Beszédes István: Lábuk rövid (Bárka, 2010/1.), Jász Attila: Azesetleges (Napút, 2010/1.), Tompa Andrea: A költõ (Székelyföld, 2010/3.), Szauer Ágoston: Költözés után (Magyar Napló, 2010/3.), Szántó T. Gábor: Szentivánéj (2000, 2010/3.)Bejáró. Zsolnai György: Szezon és fazon,
Apropó. Buda Attila: Ami felejthetõ, és ami nem
Látószög. Csoóri Sándor: Föld, nyitott sebem, ..... Alföldy Jenõ: A tragikus költõ, Schein Gábor: Egy angyal önéletrajzai, ..... Vincze Ferenc: Egy angyal autobiografikus klaviatúrája, G. Fodor Gábor – Lánczi András (szerk.): A dolgok természete, ..... Pápay György: A politika természete.
Látószög. Csoóri Sándor: Föld, nyitott sebem, ..... Alföldy Jenõ: A tragikus költõ, Schein Gábor: Egy angyal önéletrajzai, ..... Vincze Ferenc: Egy angyal autobiografikus klaviatúrája, G. Fodor Gábor – Lánczi András (szerk.): A dolgok természete, ..... Pápay György: A politika természete.
Szépirodalom. Szécsi Noémi: Utolsó kentaur (Paár Tamás), Lipcsey Emõke: Ördöghinta (Szabó Dóra), Krasznahorkai László: Az utolsó farkas (Thimár Attila), Jonas Hassen Khemiri: Montecore (Csepregi János), Imma Monsó: Inkább ne meséld el (Tárnok Attila), Villányi László: mondja édesanyám (Zsurzsán Anita), Lesi Zoltán: Daphnis ketskéi (Boldogh Dezsõ), Rések az idõn (Kelemen Lajos), Beszámított veszteség; Hús és sakk (Képes Gábor), Zsubori Ervin – Tenke István: Állati Állati Ábécé (Láng Eszter).
Kultúra. Paolo Santarcangeli: Labirintusok könyve (Udvarhelyi Erzsébet), P. Müller Péter: Test és teatralitás (Benkõ Krisztián), Császtvay Tünde: Éjjeli lepkevadászat (Géczi János), Csiffáry Gabriella: Rejtett arcok (Szelke László), Várkonyi Gábor: Ünnepek és hétköznapok (Tulok Péter), G. Etényi Nóra: Pamflet és politika (Tulok Péter), Képes György: Buchinger Manó (Szentpály-Juhász Miklós), Õze Sándor: Nemzettudat és historiográfia (Szelke László).
Mûvészet. Hans Heinrich Eggebrecht: A Nyugat zenéje (Gergely Noémi), Proeictum Maurits (Láng Eszter)
Szépirodalmi bibliográfia. 2010. február–március (F. Birkus Ilona)
Mûvészet. Hans Heinrich Eggebrecht: A Nyugat zenéje (Gergely Noémi), Proeictum Maurits (Láng Eszter)
Szépirodalmi bibliográfia. 2010. február–március (F. Birkus Ilona)
Magyar állampolgár - kettős állampolgár
Alkalmam volt jelen lenni a Magyar Parlamentben, mikor is egy olyan felemelő érzés keríthetett hatalmába, amit nem mindennapi pillanatként éltem meg, ugyanis egy közel 90 éve hozott igazságtalan döntés ellen a Csonkahoni magyar politikum meghozta a döntést. A kettős állampolgárságról szóló döntést. A döntést, hogy a határon kívül rekedt magyarok a Trianoni, magyar holokauszt fájdalmas évtizedei után végre fellélegezzenek. Hétfői anyagként felkerül majd az oldalra, az a próza, amit jelen pillanatban is, a felocsúdás állapotában, mindig újra és újra írok, mert gondolatok tömkelegével telezsúfolt írásom született a törvény meghozatalát követő éjszakán. Látogassanak tehát vissza a honlapra.
És hogy mit írt a sajtó?
Szerdán az Országgyűlés elfogadta a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket, amelyet nagy taps fogadott az ülésteremben. Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor. Tartózkodott három MSZP-s – Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván – és két LMP-s – Dorosz Dávid és Szabó Tímea – képviselő. Az igen szavazatokat 224 fideszes, 34 KDNP-s, 32 szocialista, 43 jobbikos és 11 LMP-s képviselő adta le. Nem voksolt 21 szocialista frakciótag, köztük Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök. Támogatta szavazatával a javaslatot az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila és a volt házelnök, Szili Katalin.
Az elfogadott törvény szerint nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke.
A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos új szabályok szerint akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhet. Az előterjesztő fideszes és KDNP-s politikusok, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt azt javasolták, hogy a „kettős állampolgárságról” szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lépjen hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kelljen alkalmazni. A törvényjavaslatot eredeti formájában fogadta el az Országgyűlés. A szöveghez csak az ellenzék nyújtott be módosító indítványokat, ezek közül azonban egyet sem támogatott a többség. Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
A zárószavazáson technikai hiba miatt nem voltam jelen, rosszul tájékozódtam, és ennek következményeképpen nem tudtam a zárószavazás konkrét időpontjáról. Egy korábban egyeztetett, a múlt hétről elhalasztott rádiómeghívásnak tettem eleget. Az eset kapcsán szeretnék elnézést kérni mindenkitől, aki hiányolta jelenlétemet – fogalmaz közleményében Vona Gábor.
Trianoni megemlékezések Bárándon
Felhívnám szíves figyelmeteket a közeljövőben Bárándon sorra kerülő, Trianon 90. évfordulójával kapcsolatos eseményekre, megemlékezésekre.
Május 29-én (szombaton) egy 10 napos országjáró túra keretén belül a Trianon-emlékműnél koszorúznak a Szkíta Motorosok. A motorosok várható érkezési ideje: 12:00 -12:30
Június 4-én (pénteken) 16:30-kor zúgni fognak a falu templomainak harangjai. 90 évvel ezelőtt ebben az időpontban íratták alá Magyarországgal a Trianoni békediktátumot.
Még aznap este fáklyás felvonulás lesz a faluban. A Trianon-emlékműtől indulunk, érintjük a Jelkeresztet, ezt követően útba ejtjük a Vörösmarty,Nagy Lajos, Árpád, Rákóczi utakat, utcákat. A végállomás a Községháza lesz. A felvonulás esőben is megtartásra kerül. Gyülekező 19 órakor a Trianon-emlékműnél.
Június 6-án (vasárnap) 9:30-kor Istentisztelet, majd ezt követően a Református Templomban kerül sor a Trianoni emlékműsorra. A műsort követően koszorúzás lesz a Trianon-emlékműnél, majd felavatásra kerül az új Trianon lobogó.
Akinek fáj Trianon, az jöjjön és emlékezzen! Emlékezzünk méltón a magyar nemzet legnagyobb tragédiájának 90. évfordulójáról.
(Az információs Erdős Zsolti barátom juttatta el hozzám, az iwiw rendszeren keresztül.)
Író-olvasó tábor Bárándon
A Sárrét Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület, a Neo-transzilvanista Irodalmi Páholy valamint a Magyarok Szövetsége 2010. június 24. és 28-a között író-olvasó tábort szervez a Hajdú-Bihar megyei Bárándon, valamint a Berettyóújfalu melletti Zsákán, amelyre várjuk minden amatőr és hivatásos szerző jelentkezését. Irodalmi lapok bemutatkozása, az elektronikus irodalom jelene és jövője, könyvbemutatók, előadások, irodalmi irányelvek, irodalmi stílusirányzatok, irodalmi szakoktatás, irodalmi hangfelvételek készítése, felolvasás és még sok hasznos irodalommal kapcsolatos tevékenység színhelye lesz az író olvasó találkozó.
Az író-olvasó táborban bemutatásra kerül több irodalmi folyóirat, ahol a jelenlévők felvehetik az adott lapok főszerkesztőivel, szerkesztőivel, hogy a továbbiakban közlési lehetőségekhez jussanak.
Ezen kívül szó esik majd az interaktív illetve a nyomtatott, elektronikus irodalom teljes válfajának lehetőségeiről, esélyeiről, az országos könyvtárellátóról, a kiadói megállapodásról, a könyvkiadás előnyeiről és veszélyeiről egyaránt.
Az esti, tábortűz melletti szalonázás alatt a szerzőknek lehetőségük van felolvasni műveiket, alkotásaikat. Ugyanakkor kritikára is alkalom nyílik majd. Természetesen a tábor programjaiból nem maradhat ki az esti éjszakai szórakozás lehetősége sem. Éppen ezért zenés és szórakozási lehetőségek tárházával próbáljuk majd tarkítani a tömény literatúrát.
Ezen kívül a táborban lehetőségük nyílik megismerkedni költő, író társakkal és belépni az újjá alakuló Neo-Transzilvanista Irodalmi Páholyba. A táborban résztvevőkről egy önéletrajzi fényképes kiadvány készül valamint 10-10 példányt kapnak abból a könyvből (már a tábor időpontja alatt), amelynek anyaga a táborozás alatt született meg.
Minden egyes táborozó egy feliratozott ajándék pólóba részesül, amit büszkén mutogathat majd ismerőseinek.
Fiatalok Kertje Bárándon
Bárándon beindult a Fiatalok Kertje program, amiről forgattunk egy riportfilmet Kiss Tibor bárándi elöljáróval Katona Irénnek a Csillagvirág Hagyományőrző Műhely vezetőjével és Békésiné Szűcs Erzsébettel.
Szabó Csilla és Fonogram díjas albuma
Szabó Csilla zenei pályáját a Bojtorján együttesben kezdte. Aktív részese a „Halász Judit és a Bojtorján” produkcióinak, s az együttes önálló koncertjeinek szerte Európában.
Az együttes feloszlása után, Csilla különböző lemezprodukciókban, egy-egy általa énekelt dallal vett részt, Pl. a Honfoglalás c. film főcímdalával, Szállj sólyommadár-ral (Kell még egy szó), amely négyszeres platinalemez, vagy pl. az 1956 Rockopera Ha a kenyerét eszed c. dalával.
George Bush amerikai elnök emlékezetes budapesti látogatásakor az elnöki fogadáson a Bojtorján muzsikált. A zenét kedvelő és ismerő Bush a hivatalos protokoll után a következőket mondta Csilláról: „Sok mindenre számítottam, mielőtt Magyarországra jöttem, de arra álmaimban sem mertem gondolni, hogy olyan énekest hallhatok, akinek csodálatos hangját a legtöbb ismert amerikai énekesnő is megirigyelhetné.”
2008-ban döntött úgy, hogy a megélt tapasztalatokkal, s a csodálatos élmények lélekemelő erejével egész lényét, s zenei tudását a gyermeklélek szépítésének szolgálatára szenteli és elkészítette első szólólemezét Valami mindig szép címmel.
Csilla Fonogram díjas albuma
Szabó Csilla: Valami mindig szép (Nemcsak gyerekeknek)
Megjelenési dátum: 2008. szeptember 15.
Megjelent:
CD » album (2008)
Tracklist:
1. Kicsi faluból való vers
2. Égen-földön
3. Halihó
4. Amikor a hintám leng
5. Valami mindig szép
6. Telemér Elemér
7. Nyári zápor
8. Anyád szemében
9. Hajnali csillag peremén
10. Mit tehetnék érted
11. Az én nagymamám
12. Hideg, meleg
13. Ballag már
14. Mama
15. Elpártolt liliomszál
16. Egy rózsa dala
Közreműködők:
előadó/zenész: Szabó Csilla
kiadó: Magneoton / mTon
A 16 dalt tartalmazó zenei anyag, szép mondanivalóival igazi értéket képvisel, s hűen tükrözi Csilla „gyermeki hitét”, s azt a líraiságot, amellyel a felnőtt közönség szívét is megdobogtatja. Ezért az alcíme „Nemcsak gyerekeknek”.
Hang-harmónia a Nemzeti Kultúrális Nyáron
És aki összehozza: Nemes Levente
Nemes Levente önmagát autodidakta módon képző zenész ember, aki versmegzenésítéssel és népdal újragondolásokkal foglalkozik.Hangszerét átalakítja, sajátos hangolási technikával ér el egyfajta lant - koboz - citera hangzásvilágot, de nem veti meg a dorombot és a saját gyártású fúvóshangszereket sem. Dalai állandóan változnak, a hely szellemétől és a közönség hangulatától függően.
A 12 húron pendülő, lélek-mélyen zendülő, erdőn mezőn fakadó gondolatok hang-harmónia Zen-éje, egy koncert erejéig a Nemzeti Kulturális Nyár keretében Bárándon lesz hallható. Műsorát a hozzá megszokott módon most megzenésített versek, népdalfeldolgozások, instrumentális zenei témák és folk-rock-etno-betyármuzsika alkotják majd.
A rendezvény pontos időpontja: 2010. július 24.
Belépő ára: 1000 Ft.
Jegyek elővételben a már megszokott módon a +3630/406-8169-es telefonszámon rendelhetőek.
A későbbiekben majd egy vele készített interjúmat olvashatjátok majd itt a www.benczeattila.blogspot.com oldalon.
Sláger rádiós Bumerángos hangulat Bárándon (Nemzeti Kultúrnyár)
2010. július 3-án, a Sláger Rádió Bumeráng című műsorának valamikori szerkesztője Varga B. Tamás, élő koncertet ad, Bárándon a Piaccsarnok udvarán, a Betyár Vendéglő mögött.
Ez a koncert a Nemzeti kulturális nyár programsorozat keretében kerül megszervezésre. Varga B. Tamás a Sláger Rádió, Bumeráng című műsorának szerkesztője szövegírója mesél azokról a megdöbbentő dolgokról, amiket nem igazán tudhatott a naiv rádióhallgató ember.
Varga B. Tamás a népzenét mindig is szerette és művelte. Volt, hogy csak énekelt, de akadt, hogy citerázott és furulyázott népzenekarban. Idehaza is rengeteg népzenei CD-je van. Volt zongoratanár a szécsényi zeneiskolában. Aztán tanított hittant általános iskolásoknak. De volt egy olyan időszak is, amikor egy faipari cég irodavezetője volt. Aztán –mint annyian Magyarországon – volt munkanélküli is.
Előlegbe hadd osszam meg a kedves olvasóval VBT barátom két gondolatát:
„Tudod, a „tiszta forrásnál” sokkal olcsóbb a „palackozott” verzió. Egy kis gépzene itt, egy kis számítógépes buherálás ott, oszt jóvan. Így születhet meg egy év alatt 3-4 nagylemez is egyeseknek. Én a lemezemen már egy éve dolgozom. És még mindig nincs kész.”
(Varga B. Tamás)
„A Bumeráng nevű néphülyítő produkcióban voltam, mint vezető író. És –már nem emlékszem egész pontosan- írtam pár keresetlen sort Anettkáról, meg Fekete Pákóról. Az ORTT pedig megbüntette a Slágert 25 millió Ft-ra. Mondtam is akkor a Bochkoréknak: adjatok nekem ennyi pénzt, én nem írok egy sort sem, és egálban leszünk. Megjegyzem, a 6 és fél év alatt, amíg nekik dolgoztam, együttesen nem kerestem ennyit. Nekik viszont 25 millió csak úgy kábé 6-7 hónapnyi gázsi. Mármint fejenként. Szóval, más léptékkel gondolkodtunk”
(Varga B. Tamás)
A Nemzeti Kultúrnyáron Szabó Csilla és Bogdán András
A Nemzeti Kulturális Nyár keretében, 2010. június 26-án, Bárándon, a Piaccsarnok mögötti udvaron fellép a Fonogram díjas Szabó Csilla is, aki a Honfoglalás című film betétdala kapcsán vált ismertté. Felvezető előadóként pedig Bogdán András, kalotaszegi származású Budapesten élő futballedző saját megzenésített verseit, Wass Albert illetve Bencze Attila műveket ad elő megzenésített formában.
A művésznő, azon előadók egyike, aki kisebb kihagyásokkal ugyan, de mégis a zenei pályán tudott maradni. 2009-ben, Magyarország legrangosabb popzenei eseményén vehette át a Fonogram Zenei Díjat, és ezzel egyetemben az év gyermeklemeze címet is kiérdemelte, melyen tizenhat dalt szólaltat meg „Valami mindig szép” címmel, nem csak gyerekeknek.
Csilla nevéhez fűződik: – Franco Neroval a főszerepben, – a Honfoglalás című film betétdala a „Szállj sólyommadár!” is. Pályájának egyik meghatározó része volt ez a dal. Viszont illik tudni még, hogy a Bojtorján együttes egyik énekeseként szinte a fél világot bejárta, és rendkívül profi színvonalon műveli a Country műfaját is.
Jegyek elővételben Bencze Attilánál a 0036/30-406-8169 -es telefonszámon vásárolhatóak 1000 forintért.
Elhunyt Varga Ottó
Az Irodalmi Rádió szerkesztősége fájdalommal továbbította a családtól kapott hírt, miszerint 2010. április 17-én életének 84., házasságának 48. évében elhunyt Varga Ottó, okl. építészmérnök, a rádió szerkesztője.
Varga Ottó Győrött látta meg a napvilágot 1926. október 5-én. Gimnáziumi tanulmányait Győrött kezdte meg, és Kaposváron fejezte be, kitűnő minősítéssel. 1945 februárjában katonai behívóval Pápára rendelték, onnan, noha katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették, Németországba szállítottak. 1945 októberében a bergenbelseni koncentrációs táborból hazautazott deportálását igazoló iratokkal. 1947-ben sikeres felvételi vizsgát tett a József Nádor Műegyetem mérnöki karának építészmérnöki osztályán. Egyetemi tanulmányai előtt és közben gyakran fizikai munkával szerezte meg létfenntartási szükségleteit.
Varga Ottó „építőművész” szakon végzett okleveles építészmérnök volt. Mérnöki pályafutása alatt mintegy száztíz épületet tervezett. Legjelentősebbek az országos köztárház-hálózat telepeinek létesítményei. Az Ipartervben kiváló dolgozói kitüntetést kapott. Szakirodalmi és nyelvvédő munkát is végzett (A tárolás szabályai; Tárüzemszervezés…; Kereskedelmi épületek… stb.).Szépirodalmi írásai csak nyugdíjazása után kaphattak nyilvánosságot. A kilencvenes években már sok versét és prózai írásait közölték, „Senki katonái” című könyvét maga adta ki 1996-ban. 2000-ben a Cserhát Művész Kör tagja lett.
Különböző irodalmi pályázatokra küldött versei és prózai írásai közül többet díjaztak. Így például a Néprajzi Múzeum XLVII. Országos Néprajzi Gyűjtőpályázatára benyújtott „Jaj a legyőzötteknek” című részletes hadifogoly-beszámolót III. díjjal jutalmazták.
Interjú Potyók Tamás festőművésszel
Potyók Tamás 1971. április 15-én született Debrecenben. A festészet alapismereteit a debreceni Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körben sajátította el. 1995-ben festőművészként diplomázott a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, majd ezt követően 1997-ig a Mesterkurzust végezte el. Művésztelepeken, Berettyóújfaluban, Tihanyban, Mártélyon, Berekfürdőn, Vámospércsen, Erdélyben: Gyergyószárhegyen és Makfalván vett részt. Tanulmányutakon Járt Németországban, Franciaországban, Svájcban, Hollandiában, Ausztriában, Erdélyben. Művészetéről, stílusáról, életéről, szemléletéről: belső és külső világáról készítettem interjút.
B.A.: Sikerült már összefutnunk tavaly tél folyamán, amikor még Makoldi Sándor és Győri László művész urak absztrakt és szürrealizmus irányvonalától rontásmentes kiállítása után, amit anno 2009 novemberében láthatott a közönség, a Keletterv Galériájában. A kiállítás után a bárándi bortól mámoros családi légkör alakult ki, ahol mint méltán ismert festőt mutattak be a méltánytalanul ismert esetlegesen ismeretlen költőnek: nekem. De összefoglalnád, jellemeznéd, bemutatnád magad az olvasóimnak is?
P.T.: A saját stílusra való rátalálás egyrészt nagyon nehéz, másrészt nagyon könnyű. A nehézség abból adódik, amíg a festő nem ismeri önmagát eléggé és a fölkínálkozó stílus lehetőségek sokaságát mind sajátjának érzi. ( No persze lehetséges, hogy valakinek pont ez áll jól, a sokféleség. Ez alkati dolog.)
B.A.: Meddig keresheti egy festőművész a helyét a különböző stílusirányzatok életfáján, amíg virággá majd gyümölccsé fejlődik azaz én, ami belülről önmaga az egyén? Miként találtad meg a háncsedények tápláló ihletnedvének csermelyét, amely beérésedet, beteljesedésedet jelentette és jelenti a mai napig?
P.T.: Jómagam olyan stílust szerettem volna kialakítani, mely biztos alapokon nyugszik és folyamatosan fejleszthető, érlelhető. Sok keresés, kipróbálás után, mely jó tizenöt évet kívánt magának, végül is az maradt meg, melyben a legjobban éreztem magam. Az a megfogalmazási lehetőség, amely a leginkább teret tud biztosítani szándékaim számára...
B.A.: Egy nyilatkozatodat olvasva egy nagyon fontos és talán az egyéniségedet legjobban tükröző kijelentéseddel találkoztam, miszerint a festészetet lehetőségnek tekinted. Milyen lehetőségek tárulnak fel egy modern kori, rohanó világok plázáinak árnyékában ténykedő festő, alkotó ember számára?
P.T.: Igen a festészetet lehetőségnek tekintem a magam számára. Egyrészt általa lehetőséget kaptam és kapok önmagam mélyebb megismerésére. Másrészt képek formájában mások számára is megmutathatóvá tehetem azokat az igazságokat melyekben hiszek, melyekre önmagamat is ráépítem. A festészet gyönyörűség. Színekkel világokat lehet teremteni, melyek gyönyörködtetnek, adott esetben elgondolkodtatnak. A festészet által folyamatosan tanulok látni. Észrevenni a legapróbb különbségeket is. Finomítja és építi a lelket, szellemet...
B.A.: A színek és formák általi harmónia eléréséhez, egy tiszta világlátásra és életfilozófiára is szükség van. Milyen életfilozófiát kaptál és kapsz a múlt illetve a jelen hétköznapjaitól annak fényében, hogy hited szerint az újító szándék a tradíció ismeretében nyeri el komolyságát? Ez mennyire korhű filozófia ehhez a rohanó világhoz?
P.T.: Világlátás, életfilozófia... azt hiszem ezek nélkül elég nehéz lenne az életet mélységeiben megélni. Olyan gondolatokat próbáltam a magam számára alapként tudni, melyek örökérvényűek. Ezeket például a kereszténység is tudja nyújtani. Nem vallásosnak, sokkal inkább hívőnek tartom magam. Minél inkább harmóniára törekvő ember vagyok. Hiszek a békében. Úgy önmagamon belül, mint a környezetem felé. Hiszek abban, hogy a gondolatnak teremtő ereje van, ezért hát óvatosan kell gondolkodni. Ami belül, az van kívül... Számomra fontos ez az érzelmi, értelmi alap. Ennek ismeretében kell döntenem folyamatosan azokban az élethelyzetekben, melyek nap mint nap adódnak. Hogy ez mennyire korszerű ma?... Magamnak kívánok megfelelni, nem a kornak.
B.A.: A síkon és téren, szellemiségen és érzelmeken, békén és harmónián túli művész és apuka hétköznapjai, mihez és kihez kötik egy olyan ember szívét illetve lelkét, akik a ihlet kertjében, múzsa illatú hajnalokon épp a vászon mögötti hétköznapokba ébred?
P.T.: Nagyon fontosak az életemben a lányom, a szüleim, azok a nők akik sok mindenre megtanítottak és tanítanak, valamint a barátaim. Azt hiszem minden találkozás tanítás is egyben... Azt hiszem másokon keresztül ítélhetem meg magamat is. Elmondhatom: hál'istennek vonzom a jó barátságokat, kapcsolatokat...
B.A.: És legvégül legyen egy bulvárosnak is nevezhető kérdés. Hol tervezed következő kiállításaidat, illetve milyen mű megalkotásán dolgozol éppen?
P.T.: Ez év decemberében nyílik kiállításom itt Debrecenben, a Kölcsey Központban. A képek melyeken már jó ideje dolgozom, itt kerülnek majd bemutatásra. Városképek... ebben a tematikában gondolkodom most. Festmények formájában dolgozom föl Debrecen, Róma, Párizs, Velence valamint Erdély városainak számomra legfontosabb élményeit...
Készülnek olajfestmények, pasztellek, rajzok.
B.A.: Sikerült már összefutnunk tavaly tél folyamán, amikor még Makoldi Sándor és Győri László művész urak absztrakt és szürrealizmus irányvonalától rontásmentes kiállítása után, amit anno 2009 novemberében láthatott a közönség, a Keletterv Galériájában. A kiállítás után a bárándi bortól mámoros családi légkör alakult ki, ahol mint méltán ismert festőt mutattak be a méltánytalanul ismert esetlegesen ismeretlen költőnek: nekem. De összefoglalnád, jellemeznéd, bemutatnád magad az olvasóimnak is?
P.T.: A saját stílusra való rátalálás egyrészt nagyon nehéz, másrészt nagyon könnyű. A nehézség abból adódik, amíg a festő nem ismeri önmagát eléggé és a fölkínálkozó stílus lehetőségek sokaságát mind sajátjának érzi. ( No persze lehetséges, hogy valakinek pont ez áll jól, a sokféleség. Ez alkati dolog.)
B.A.: Meddig keresheti egy festőművész a helyét a különböző stílusirányzatok életfáján, amíg virággá majd gyümölccsé fejlődik azaz én, ami belülről önmaga az egyén? Miként találtad meg a háncsedények tápláló ihletnedvének csermelyét, amely beérésedet, beteljesedésedet jelentette és jelenti a mai napig?
P.T.: Jómagam olyan stílust szerettem volna kialakítani, mely biztos alapokon nyugszik és folyamatosan fejleszthető, érlelhető. Sok keresés, kipróbálás után, mely jó tizenöt évet kívánt magának, végül is az maradt meg, melyben a legjobban éreztem magam. Az a megfogalmazási lehetőség, amely a leginkább teret tud biztosítani szándékaim számára...
B.A.: Egy nyilatkozatodat olvasva egy nagyon fontos és talán az egyéniségedet legjobban tükröző kijelentéseddel találkoztam, miszerint a festészetet lehetőségnek tekinted. Milyen lehetőségek tárulnak fel egy modern kori, rohanó világok plázáinak árnyékában ténykedő festő, alkotó ember számára?
P.T.: Igen a festészetet lehetőségnek tekintem a magam számára. Egyrészt általa lehetőséget kaptam és kapok önmagam mélyebb megismerésére. Másrészt képek formájában mások számára is megmutathatóvá tehetem azokat az igazságokat melyekben hiszek, melyekre önmagamat is ráépítem. A festészet gyönyörűség. Színekkel világokat lehet teremteni, melyek gyönyörködtetnek, adott esetben elgondolkodtatnak. A festészet által folyamatosan tanulok látni. Észrevenni a legapróbb különbségeket is. Finomítja és építi a lelket, szellemet...
B.A.: A színek és formák általi harmónia eléréséhez, egy tiszta világlátásra és életfilozófiára is szükség van. Milyen életfilozófiát kaptál és kapsz a múlt illetve a jelen hétköznapjaitól annak fényében, hogy hited szerint az újító szándék a tradíció ismeretében nyeri el komolyságát? Ez mennyire korhű filozófia ehhez a rohanó világhoz?
P.T.: Világlátás, életfilozófia... azt hiszem ezek nélkül elég nehéz lenne az életet mélységeiben megélni. Olyan gondolatokat próbáltam a magam számára alapként tudni, melyek örökérvényűek. Ezeket például a kereszténység is tudja nyújtani. Nem vallásosnak, sokkal inkább hívőnek tartom magam. Minél inkább harmóniára törekvő ember vagyok. Hiszek a békében. Úgy önmagamon belül, mint a környezetem felé. Hiszek abban, hogy a gondolatnak teremtő ereje van, ezért hát óvatosan kell gondolkodni. Ami belül, az van kívül... Számomra fontos ez az érzelmi, értelmi alap. Ennek ismeretében kell döntenem folyamatosan azokban az élethelyzetekben, melyek nap mint nap adódnak. Hogy ez mennyire korszerű ma?... Magamnak kívánok megfelelni, nem a kornak.
B.A.: A síkon és téren, szellemiségen és érzelmeken, békén és harmónián túli művész és apuka hétköznapjai, mihez és kihez kötik egy olyan ember szívét illetve lelkét, akik a ihlet kertjében, múzsa illatú hajnalokon épp a vászon mögötti hétköznapokba ébred?
P.T.: Nagyon fontosak az életemben a lányom, a szüleim, azok a nők akik sok mindenre megtanítottak és tanítanak, valamint a barátaim. Azt hiszem minden találkozás tanítás is egyben... Azt hiszem másokon keresztül ítélhetem meg magamat is. Elmondhatom: hál'istennek vonzom a jó barátságokat, kapcsolatokat...
B.A.: És legvégül legyen egy bulvárosnak is nevezhető kérdés. Hol tervezed következő kiállításaidat, illetve milyen mű megalkotásán dolgozol éppen?
P.T.: Ez év decemberében nyílik kiállításom itt Debrecenben, a Kölcsey Központban. A képek melyeken már jó ideje dolgozom, itt kerülnek majd bemutatásra. Városképek... ebben a tematikában gondolkodom most. Festmények formájában dolgozom föl Debrecen, Róma, Párizs, Velence valamint Erdély városainak számomra legfontosabb élményeit...
Készülnek olajfestmények, pasztellek, rajzok.
Bencze Attila
Kömüves Krisztiánné O. Katalin: Lassan és nyugalommal is célhoz érhet az ember
Agyraktár
Hilary Putnam szerint nem vagyunk „Agyak a tartályban”. Valóban, fizikai értelemben nem vagyunk „Agyak a tartályban”. Fizikai értelemben, élünk és az agyunk szabadon mozoghat. Gondolataink szabadok, nem valamiféle földön túli hatalom irányít bennünket. Nem vagyunk gép által irányítva, nincs lánc a nyakunkon. Szabadok vagyunk, vagyis lennénk.
Ülök a buszon és figyelek. Nem vagyok agy a tartályban, a gondolataim valósak. Ha azt feltételezem, hogy mindenki más létezik rajtam kívül, ha ők is szabadok és nem álom béli tapasztalás az egész, Ők is szabad lények. Mind ez a megállapítás megdőlhet, ha jobban figyelek.
Nekem könyv van a kezemben, én olvasok és próbálok egy pillanatra kikapcsolni. Az utazás egy lehetőség, hogy megállhassak, a gyors és rohanó életemtől kicsit távol maradjak. Egy kötelező kikapcsolás, ha úgy tetszik. Az út egy óra. Míg én élvezem a világon kívüliséget, mások sietnének, türelmetlenek. Az arcukon gondok, rohanás jelei láthatók. Boldog ember? Nem látok boldog és elégedett arcokat. Gyerekeket látok, akiknek nehéz a táskájuk és leckét írni mennek haza. Szülőket látok, akiket aggaszt a gyermekeik problémái, a munkahelyi gondok. Nem tudnak kikapcsolni!
Ha csupán álom lenne az egész, felállhatnék és kiabálhatnék: dobd el a táskád, a telefont és légy kicsit szabad. Légy szabad a gondoktól, szabadulj meg a tehertől. Még van 45 perc, hogy a busz célhoz érjen. Picit, csak egy pillanatra légy szabad és hagyd el a „tartályt”, amibe bezártak.
Azt írtam „fizikai értelemben”. Mentálisan, lánccal a nyakunkban élünk, bezárva. A tartály az emberiség; a „lé”, ami konzervál és életben tart, az emberiség által diktált normák; az agy az egyén, aki próbál megfelelni. A tartály egy polcon van, a többi tartály mellett. A polc egy sötét teremben van, hatalmas nagy teremben, az emberiség termében. Nem látni semmit, nincs levegő, nincs oxigén, amit belélegezhetnénk (ez persze csak szimbolikus). Magányosak vagyunk.
Ezt látom, ha a buszon körbenézek. Én tudom csak, hogy ebből ki lehet lépni, csak én vagyok tisztában azzal, hogy lábakat növeszthetek csupán a gondolataimmal és menekülhetek? Sajnálom őket!
A busz megállt, leszállok és sétálok. A dolgomra megyek, nem vagyok szabad, ahogy mások sem. Mégis megtaláltam a kiutat. Nem sietek, nem aggódok, csak sétálok. A gondolataim az enyémek, nincs gonosz démon, aki irányítana, aki uralna.
Körbenézek az utcán. A fiatalok fülében fülhallgató, a felnőttek fülén telefon, táska a kezükben, teher a lelkükben. Mégis van gonosz démon! Gonosz démon, aki arra késztet, hogy siessünk, hogy a fülhallgató roncsolja a hallásunk, hogy a táskát és a terhet cipeljük! Mégis van egy tartály, mégis létezik az óriási agyraktár! Politika, pártoskodás, ellenségeskedés, szemetelés, lökdösés, türelmetlenség.
Egy buszra szálltam fel, egy utcán mentem végig, úgy érzem engem is fertőz ez a világ. Úgy érzem, fuldoklok, mert nem tudok kiszállni, a mobiltelefon az én zsebemben is szól, a stressz engem is megérint, és hírtelen úgy érzem, hogy nem látok a sötétben.
Bemegyek az agyraktárba, a sötétben megkeresem a középpontot, székre állok és kiabálni kezdek:
- Szabad vagyok! Felülemelkedtem! Boldog vagyok és legyőztelek téged! Szeretek és szeretve vagyok!
Miután ezt kimondtam, meg is érkeztem ahova elindultam. A hajamat összefogom, megigazítom a ruhámat és lelkileg felkészülök a mára. A napom elkezdődött, élek tovább a tartályban…
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Felhívása
A jelentkezéshez szükséges: felsőfokú szakvégzettség, szakmai önéletrajz, folyamodvány, egyetemi oklevél másolata, személyigazolvány másolata, munkakönyv másolata (ha van).
Jelentkezni 2010. május 25.-ig lehet.
Érdeklődni a színház székhelyén, Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron u. 15 szám alatt, vagy a 0266-212131-es telefonszámon lehet.
E-mail: office@szinhaz.ro
Web: www.szinhaz.ro
A színház aktuális előadásai:
A színház aktuális előadásai:
| Május 8. szombat 19:00 | Bernarda Alba háza | Vendégelőadás Lodz-ban, Lengyelországban |
| Május 11. kedd 19:00 | És a csellóval mi legyen? | Szabadelőadás |
| Május 12. szerda 19:00 | Bernarda Alba háza | Az olaszországi l Effimero Meraviglioso Kulturális Egyesület előadása |
| Május 14. péntek | Senki sem tökéletes | szabadelőadás a Városnapok keretében |
| Május 18. kedd 09:30 és 12:30 | Skatulyácska | Csipike és Móka bérlet - vendégelőadás Gyergyószentmilóson |
Ladik Katalin a Törzsasztalnál
Sokoldalú, sok műfajú alkotó, Ladik Katalin lesz a Várad folyóirat Törzsasztalának újabb vendége, pénteken, május 7-én 18 órától az Ady líceum könyvtártermében.
Az Újvidéken született, József Attila- és Kassák-díjas költő, színésznő 1992 óta él Budapesten. Az írott költeményekkel párhuzamosan hangkölteményeket és vizuális verseket alkot. Zeneszerző és előadóművész, aki a hetvenes és nyolcvanas években performerként és képzőművészként is bemutatkozott. 1963-tól 1977-ig az Újvidéki Rádió munkatársa, 1977–92 között az Újvidéki Színház színésze volt, játszott filmfőszerepeket is. 1993 és 1994 között az Élet és Irodalom, majd 1994-től 1999-ig a Cigányfúró versrovatának vezetője volt. 1993 és 1998 között a Hangár hang- és színművészeti oktatási központ tanára.
Magyarországon és Jugoszlávián kívül megjelentek versei Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban. A hatvanas években erotikus verseivel tűnt fel, előadóestjein meztelenül is megmutatkozott, ezzel is tagadva a költőiség írott, verbális formájának egyediségét. Gesztusköltészetére Európa-szerte felfigyeltek.
Ladik Katalin azon kevés magyar költők egyike, s köztük is az egyik legrangosabb, aki kitartóan hangsúlyozza, hogy a költői nyelv nem feltétlenül csak írott nyelv lehet – hangban, látványban, mozdulatban, képben is képes hitelesen megszólalni.
Több verseskötete (Ballada az ezüstbicikliről, Elindultak a kis piros bulldózerek, Mesék a hétfejű varrógépről, Ikarosz a metrón, Kiűzetés, A négydimenziós ablak, Fűketrec) mellett Élhetek az arcodon című önéletrajzi regénye kapcsán is beszélget vele Kőrössi P. József.
Vezető hírek
