Főoldalra » Arhívum 2009. 07. 01.
Országos Hírajánló: >
Belföld >
Külföld >
Sport >
Gazdaság >
Kultúra >
Nők és Bulvár >
Tv Műsor >
Piactér
 |  |  |  |
V. Alföldi Népzenei Tábor Bárándon
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, Bárándon immáron ötödik alkalommal szervezték meg az Alföldi Népzenei Tábort. A Koroknai Porta környékén lakók kerek egy hétig élvezhették az ablakon beszűrődő lélekemelő népzenei dallamokat. A táborba 30 citerás gyűlt össze, akik az ország különböző pontjairól érkeztek, hogy részesei lehessenek a színvonalas rendezvénynek. Volt aki kerékpárral és volt aki lóháton érkezett a helyszínre.2009. július 20-27-ig, a Bárándi Citerás Egyesület szervezésének köszönhetően létrejött táborban citera és népi ének oktatása folyt, azzal a céllal, hogy a tábor lakói ne elsősorban kottából, könyvekből, hanem személyes átadással tapasztalják meg a népdalok világát, arra hivatott emberektől, és egymástól tanulhassanak.
A citera, mint azt a városi zenetudósok mindig gondosan kihangsúlyozzák, paraszti, elegánsabb szóval: népi hangszer és kedveskedve hozzáteszik: primitív. A citerások ezzel csak részben értenek egyet: népinek népi, mondják, de hogy "primitív" lenne, az ellen húrszakadtáig tiltakoznak.
A hangszeren való játék nem volt kiváltsága egyik társadalmi rétegnek sem. A citera a házi muzsikálás szerszáma volt hajdanán, amikor a családok együtt zenéltek, énekeltek. Manapság a citera a színpadra került, mert a színpad lett egy olyan tér, ahonnan kapcsolatot lehet teremteni a hallgatósággal.
A citera nem az a hangszer, amit könyvből jó tanulni (egyik se az), de a citerán a kottában leírt hangjegyeket nem pont úgy kell kijátszani, mint ahogy az a kottába le van írva. A legjobb a citerán "érzésből" játszani. A citerajáték tanításának nem alakult ki általánosan elfogadott módszertana. A gyakorlott játékosoktól lesték el a fogásokat, attól függően, hogy a "mester" hajlandó volt-e megmutatni, vagy sem, a többi már az ügyességen és szorgalmon múlott.
A tábor „mestere” és a haladó citerások oktatója Széles András a Magyar Kultúra Lovagja, a Népművészet ifjú mestere, hangszerkészítő, népzenész és zenepedagógus, kivételes tehetségű citeraművész volt.
A haladó csoport szülőföldünk, kis tájegységünk a bihari sárrét népzenei anyagával ismerkedett. Legfőbb forrásunkat Bencze Lászlóné Dr. Mező Judit Bihari gyűjtése szolgáltatta. Az anyag frissességét és aktualitását a nevezett gyűjtemény nemrég megjelent hangzó anyaga tovább gazdagította. A legnagyobb feladat a megtanult dallamok hangszeres megszólaltatása volt. A kimért, nyugodt tempójú előadás a táj jellegzetes ízes beszédével maradandó élményt hagyott a más tájakról érkezett táborlakók repertoárjának bővítéséhez. Legfőbb technikai követelmények: pontos mérőütések, nyújtott és éles ritmusok váltakozása, szigorúan alkalmazva az énekes beszéd ritmusához. A hangszeren a sorzáró díszítmények és csúsztatott sorkötések gyakorlása volt legfőbb cél.
A középhaladó csoportot Széles András szakmai vezetésével Balázs Lilla népzene szakos tanár, a kezdőket Berde Sarolta, a Nyíregyházi Főiskola ének-zene szakos hallgatója segítette. Ők a Bárándi Citerás Egyesület tagjai.
A középhaladó csoport Szabolcs- Szatmár- Bereg népdalaival ismerkedve fejlesztette tovább eddigi ismereteit. Forrása: Dr. Joób Árpád Zörög az akácfa levél… című gyűjteménye, illetve hangzóanyaga. A dallamok énekes változatait előtérbe helyezve, könnyen elsajátították azt az alapot, ami a hangszeres játék legfontosabb követelménye: alkalmazkodó ritmus, különböző tempókban. A hangszerrel való együtt éneklés nem kis figyelmet kíván a citerástól, ezért nagyobb súlyt fektettek az ének és a hangszeres játék gondos, stílusos kidolgozására. Ez az anyag a feszes tempók és variációs képesség, díszítés összhangját követeli meg.
A kezdő csoport tagjai ismerkedve a hangszer adottságaival, lehetőségeivel - figyelembe véve a csoport ismereteit - Bartók Béla Békés megyei gyűjtéséből tanultak népdalokat. Szerelmeseket és párosítókat. Ezek a dallamok élményszerűen megszólaltathatók énekelt és hangszeres változatban is, ezért élővé tehető a népdal akár személyekre aktualizálható mondandója. Az alföld fő népi hangszere a citera, szinte rátermett e dallamok előadására. Legfontosabb cél volt a hangszer technikai lehetőségeinek alaposabb megismertetése, a dallamok alapritmusainak pontos kidolgozott megtanulása, gyakorlása.
- A táborlakók számára felejthetetlen élményt jelentett hogy, minden nap, más alföldi falu idős nótafáival találkozhattak, velük énekelhettek, tanulhattak. Sáránd, Sáp, Nagyrábé, Fülöp, Balmazújváros, Pocsaj ma élő hagyományőrző énekeseit láttuk vendégül egy-egy napra. A közös énektanulást a tábor szakmai vezetője Juhász Erika a Nyíregyházi Főiskola Ének-zene tanszékének adjunktusa vezette. A közös éneklést, ill. daltanulást előzetes „kikérdezés”, gyűjtés előzte meg. Az elhangzó dalokat rögzítettük. A délutáni főfoglalkozások után került sor a közvetlen találkozásra, ami alkalmat adott emlékezetes beszélgetésekre, a dallamokhoz fűződő történetek események felidézésére. Pl. summás, kukás dalok. Az élő, ízes, szép tájjellegű előadásmód pótolhatatlan élményt jelent a hallgatónak. A megtanult dalokat közös énekléssel, pl. Angola Borbála v. Szendre báró balladáját a tábor végére már citera kísérettel is magabiztosan adtuk elő. A daltanulás hagyományosan előénekléssel, illetve diktálással zajlott. Ez felel meg legjobban a dallamdíszítések alkalmazásának és emlékezetbe rögzülésének. „Öregjeink” legjobb példáját mutatták népdaléneklés szikár, letisztult eszközmentes előadásának. Élmény volt a velük eltöltött idő – tájékoztatott Berdéné Katona Mária, a Bárándi Citerás Egyesület egyik prominens személyisége.
A citera, mint azt a városi zenetudósok mindig gondosan kihangsúlyozzák, paraszti, elegánsabb szóval: népi hangszer és kedveskedve hozzáteszik: primitív. A citerások ezzel csak részben értenek egyet: népinek népi, mondják, de hogy "primitív" lenne, az ellen húrszakadtáig tiltakoznak.
A hangszeren való játék nem volt kiváltsága egyik társadalmi rétegnek sem. A citera a házi muzsikálás szerszáma volt hajdanán, amikor a családok együtt zenéltek, énekeltek. Manapság a citera a színpadra került, mert a színpad lett egy olyan tér, ahonnan kapcsolatot lehet teremteni a hallgatósággal.
A citera nem az a hangszer, amit könyvből jó tanulni (egyik se az), de a citerán a kottában leírt hangjegyeket nem pont úgy kell kijátszani, mint ahogy az a kottába le van írva. A legjobb a citerán "érzésből" játszani. A citerajáték tanításának nem alakult ki általánosan elfogadott módszertana. A gyakorlott játékosoktól lesték el a fogásokat, attól függően, hogy a "mester" hajlandó volt-e megmutatni, vagy sem, a többi már az ügyességen és szorgalmon múlott.
A tábor „mestere” és a haladó citerások oktatója Széles András a Magyar Kultúra Lovagja, a Népművészet ifjú mestere, hangszerkészítő, népzenész és zenepedagógus, kivételes tehetségű citeraművész volt.
A haladó csoport szülőföldünk, kis tájegységünk a bihari sárrét népzenei anyagával ismerkedett. Legfőbb forrásunkat Bencze Lászlóné Dr. Mező Judit Bihari gyűjtése szolgáltatta. Az anyag frissességét és aktualitását a nevezett gyűjtemény nemrég megjelent hangzó anyaga tovább gazdagította. A legnagyobb feladat a megtanult dallamok hangszeres megszólaltatása volt. A kimért, nyugodt tempójú előadás a táj jellegzetes ízes beszédével maradandó élményt hagyott a más tájakról érkezett táborlakók repertoárjának bővítéséhez. Legfőbb technikai követelmények: pontos mérőütések, nyújtott és éles ritmusok váltakozása, szigorúan alkalmazva az énekes beszéd ritmusához. A hangszeren a sorzáró díszítmények és csúsztatott sorkötések gyakorlása volt legfőbb cél.
A középhaladó csoportot Széles András szakmai vezetésével Balázs Lilla népzene szakos tanár, a kezdőket Berde Sarolta, a Nyíregyházi Főiskola ének-zene szakos hallgatója segítette. Ők a Bárándi Citerás Egyesület tagjai.
A középhaladó csoport Szabolcs- Szatmár- Bereg népdalaival ismerkedve fejlesztette tovább eddigi ismereteit. Forrása: Dr. Joób Árpád Zörög az akácfa levél… című gyűjteménye, illetve hangzóanyaga. A dallamok énekes változatait előtérbe helyezve, könnyen elsajátították azt az alapot, ami a hangszeres játék legfontosabb követelménye: alkalmazkodó ritmus, különböző tempókban. A hangszerrel való együtt éneklés nem kis figyelmet kíván a citerástól, ezért nagyobb súlyt fektettek az ének és a hangszeres játék gondos, stílusos kidolgozására. Ez az anyag a feszes tempók és variációs képesség, díszítés összhangját követeli meg.
A kezdő csoport tagjai ismerkedve a hangszer adottságaival, lehetőségeivel - figyelembe véve a csoport ismereteit - Bartók Béla Békés megyei gyűjtéséből tanultak népdalokat. Szerelmeseket és párosítókat. Ezek a dallamok élményszerűen megszólaltathatók énekelt és hangszeres változatban is, ezért élővé tehető a népdal akár személyekre aktualizálható mondandója. Az alföld fő népi hangszere a citera, szinte rátermett e dallamok előadására. Legfontosabb cél volt a hangszer technikai lehetőségeinek alaposabb megismertetése, a dallamok alapritmusainak pontos kidolgozott megtanulása, gyakorlása.
- A táborlakók számára felejthetetlen élményt jelentett hogy, minden nap, más alföldi falu idős nótafáival találkozhattak, velük énekelhettek, tanulhattak. Sáránd, Sáp, Nagyrábé, Fülöp, Balmazújváros, Pocsaj ma élő hagyományőrző énekeseit láttuk vendégül egy-egy napra. A közös énektanulást a tábor szakmai vezetője Juhász Erika a Nyíregyházi Főiskola Ének-zene tanszékének adjunktusa vezette. A közös éneklést, ill. daltanulást előzetes „kikérdezés”, gyűjtés előzte meg. Az elhangzó dalokat rögzítettük. A délutáni főfoglalkozások után került sor a közvetlen találkozásra, ami alkalmat adott emlékezetes beszélgetésekre, a dallamokhoz fűződő történetek események felidézésére. Pl. summás, kukás dalok. Az élő, ízes, szép tájjellegű előadásmód pótolhatatlan élményt jelent a hallgatónak. A megtanult dalokat közös énekléssel, pl. Angola Borbála v. Szendre báró balladáját a tábor végére már citera kísérettel is magabiztosan adtuk elő. A daltanulás hagyományosan előénekléssel, illetve diktálással zajlott. Ez felel meg legjobban a dallamdíszítések alkalmazásának és emlékezetbe rögzülésének. „Öregjeink” legjobb példáját mutatták népdaléneklés szikár, letisztult eszközmentes előadásának. Élmény volt a velük eltöltött idő – tájékoztatott Berdéné Katona Mária, a Bárándi Citerás Egyesület egyik prominens személyisége.
Minden Magyarok Találkozóján, Balatongyörökön
2009. augusztus 14-20-ig, Balatongyörökön ismételten megszervezésre kerül a Minden Magyarok találkozója, ahol a széles közönség olyan nagy nevekkel találkozhat majd, mint: Géczy Gábor fizikus tanár, Kiszely István antropológus professzor, Kiss Dénes Babérkoszorús költő, az Országos Trianon Társaság elnöke, Dr. Papp Lajos szívsebész professzor, Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke, Hankó Ildikó a Demokrata főmunkatársa, Kassai Lajos lovas íjász, Sólyomfi Nagy Zoltán táltos, Kondor Katalin újságíró,Tolcsvay Béla énekmondó, Morvai Krisztina jogvédő, Hargitai András Ember Fia Alapítvány elnöke, Csókai András agysebész professzor, Varga Tibor jogtörténész, Dr. Eöry Ajándok orvos, természetgyógyász, Mónus József íjász világbajnok, Dr. Béres József Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke, Molnár V. József néplélek kutató, Novák Gizella operaénekes, Manninger Jenő Országgyűlési képviselő és a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, Varga István közgazdász, Juhász Judit Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője, Varga Csaba ősnyelvész, Drábik János közíró, Somlyai Gábor ThD biológus, HYD Kft. ügyvezető igazgatója, Barnai Roberto A Hameri Új Orvostudomány (GMN) oktatója, előadója, Kű Lajos az Aranycsapat Alapítvány elnöke.Nagy megtiszteltetés tehát számomra, hogy ilyen nagy nevek mellett, nekem is alkalmam nyílik könyveim bemutatására.
A rendezvények, koncertek és előadások pontos időpontjáról itt tájékozódhat: INFÓ
A rendezvények, koncertek és előadások pontos időpontjáról itt tájékozódhat: INFÓ
Magyarok Országos Gyülése Bösztörpusztán
(A plakát letölthető az oldalról a képre kattintanak)A Magyarok Szövetsége az ország legnagyobb szabadtéri találkozóját szervezi meg társadalmi összefogásból idén augusztus 21-23-a között Kunszentmiklós-Bösztörpusztán - jelentette be Vukics Ferenc, a Magyarok Szövetsége elnöke sajtótájékoztató keretén belül 2009. július 16-án Budapesten, a Fortuna hajón. A Szövetség elnöke rámutatott: - Megalakulásuk óta mintegy 1300 településen több, mint 600 helyi szervezet alakult százezer taggal, melyből tízezer fő aktív.
Ebben az évben a Szövetség települési csoportjai 1200 rendezvényt szerveztek, lakossági fórumok, gazda-találkozók, MSZ vásárok által. Egy-egy úgynevezett megyenapon mintegy tízezer embert mozgatnak meg, s egy-egy megye-bokor nap alkalmával három megye küldöttei találkoznak egymással. Vukics Ferenc hangsúlyozta: - A kárpát-medence és a nyugati magyarság felé is nyitó szervezet minden állami- és EU-támogatás nélkül szervezi találkozóit. Megállapította: - A Magyarok Szövetsége legnagyobb támogatója az a százezer ember, aki önként vállalt munkával szervezi meg a magyarok legnagyobb találkozóját. Az MSZ 495 civil szervezettel közösen tartja az ország valaha volt legnagyobb társadalmi, kulturális, hagyományőrző rendezvényét és magyar termékek vásárát.
Felsorolni is sok, mi minden kerül terítékre a három nap alatt, de lesz ezer őstermelő és kézműves országos vására, Magyar Találmányok Háza, a legfrissebb magyar találmányok bemutatója, az elektromos autótól a hordozható repülőgépig. A Pusztaegyetemen 77 neves magyar tudós, és közéleti ember előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A Nemzeti Könyvnapok, Nemzeti Könyvkiadók találkozóján neves írókkal, költőkkel találkozhat a nagyérdemű. A Nemzeti Filmszemlén kiosztják a Szilaj Csikó Díjat, s bemutatják az elmúlt öt év legjobb magyar filmjeit. Megszervezik a kárpát-medencei táncegyüttesek találkozóját, a harcos magyarok, harcművészeti bemutatóját, több tízezer magyar történelmi, települési és nemzetzászló találkozóját. Felvonul a Magyar Nemzeti Lovas Díszalegység több száz lovassal, de lesz lófuttatás és lóvásár is.
A Nemzeti Érdek Program bemutatóján hat óriás sátorban mutatkoznak be a 13 tagozat képviselői. A gyógyítsuk meg Magyarországot címet viselő program keretén belül több száz természetgyógyász, orvos, csontkovács segít a rászorulóknak. Lesz Szent Korona Zarándoklat földön, vízen, levegőben, Tűz-Szer-Tar-Tás, közös templom építéssel, több száz dobos részvételével, illetve kézműves foglalkozások 200 kézműves segítségével.
S hogy ne csak a szellem, de az ízek birodalmába is eljuthasson az a százezer ember, akit várnak augusztusban Bösztörpusztára, a Főzzük ki együtt, Magyar Ízek találkozóján 5000 literes bográcsokban főznek majd az asszonyok, illetve a szakácsok. A háromnapos magyar-magyar találkozón kisütik az Ország Kenyerét, vagyis kenyérsütést tartanak több tucat kemencében. Az ötletek tárháza végtelen, a zenei koncerteken fellépnek az Ismerős Arcok, a Dobogókő, a Szilaj dobkör és a Vágtázó Csodaszarvas együttesek stb, s a soha meg nem szólalók, ám szerepelni vágyók is szóhoz juthatnak a Mondja ki az Igazát hordó szónoklatok révén.
Herpai Sándor, a Magyarok Szövetsége alelnöke kijelentette: - Augusztusra elkészül az első valódi civil országprogram, amely a magyar társadalom széles tömegei által támogatott megoldásokat tesz le a nagyközönség elé. Megkezdődött a Magyarok Szövetsége Nemzeti Érdek Programjának és a Magyar Nemzetstratégia Szövetség programjának végső egyeztetése. Augusztus elején társadalmi vitára bocsájtják a 850 civil szakértő hét hónapos munkájának eredményét.
Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke, aki média-munkájával támogatja az egyre jelentősebb mértékben növekvő szervezetet, elmondta: szerinte a Magyarok Szövetsége által kitűzött célokkal a társadalom 90%-a egyetért, ám a 10 % irányítja az országot, ezért tartja fontosnak a Magyarok Szövetsége növekedését a neves média-személyiség.
A Kunszentmiklós-Bösztörpusztai találkozó mottója Szabó Dezső író gondolata: "Minden magyar felelős minden magyarért..." E neves gondolat jegyében várják a szervezők magyar testvéreiket Bösztörpusztára 2009. augusztus 21-23-ra!
Óriási nyereményakció
Az alábbi könyvek megrendelhetőek a 0630-406-8169-es telefonszámon és a benczeattila@yahoo.com e-mail címen.
Amennyiben sorozatuk két kötetét vásárolja meg, részt vehet a jövő tavasszal sorra kerülő sorsoláson, ahol a következő nyeremények találnak gazdára:
Amennyiben sorozatuk két kötetét vásárolja meg, részt vehet a jövő tavasszal sorra kerülő sorsoláson, ahol a következő nyeremények találnak gazdára:
- 2 személyes erdélyi utazás
- egy DVD lejátszó
- CD csomag
- egy DVD lejátszó
- CD csomag
Az ezt követő időszakban pedig további nyereményakcióra kerül sor, mikor is a portálon eladásra kínált össze könyv megvétele esetén a vásárlók között kisorsolásra kerülnek a következő nyeremények:
- egy kétszobás lakás
- egy személyautó
- egy automata mosógép
- egy személyautó
- egy automata mosógép
A tavaszi nyereményakción részt vevők, az általuk megvásárolt könyveket, nem kell újból beszerezzék, csupán a további könyvekhez kell hozzájutniuk. Így automatikusan részt vesznek nyereményakciónk második fordulójában. Csupán a honlapon feltüntetett módon történő vásárlás esetén vehetnek részt a nyereményakcióban.
FankaDeli Bárándon
Bárándon, az Augusztus 20. ünnepség sztárvendége feltehetőleg FankaDeli lesz. Amennyiben a menedzserrel letisztáztuk az anyagiakat és biztos lesz a dolog értesítelek benneteket. A következő felvételeket azoknak ajánlom, akik nem halottak volna róla.
Olvass tovább…
Bencze Attila - A ló halála árán
A hó vastag takarója alatt még javában aludt a föld. Szinte hallani lehetett a Hargitai szél vad dörömbölését. Az lóistálló ajtaja nyitva állt. Emberek tolongtak a pajta közelében. János az ismert fogatos lesütötte szemét és magába meredten, mintha meghalt volna körülötte a világ, a múltra gondolt. Közben majdnem síró tekintettel a kihűlt testű kancát nézte.- Hát ennyi volt - hagyták el reszkető ajkait az alig érthető szavak.
Jánosnak ez volt mindene. Ez a mindig fényes szőrű, kecsesen járó kanca, amely tizenhat év után visszaadta lelkét az örökkévalóságnak. A fuvaros ezzel kereste meg napi betevőjét. Amióta egyetlen fia is meghalt, ez a gyönyörű pára volt mindene. Élete egyetlen értelmét csak benne látta. Zabozta is rendesen, ahogy az, vérbeli székely emberhez illik. És azon a napon megszűnt létezni.
- Holnap, majd kivisszük a dögkútba - mondta Géza.
- Addig még legalább a helyén láthatom - válaszolt János, és barna szemeit a földnek szegezte.
A határ hideg volt és szél is egyre kegyetlenebbül játszott a fákkal. Az emberek, mint akik megértik János fájdalmát, részvétes arcokkal köszöntek el. Az udvar lassan megürült és nem maradt más hátra, csak János és az ijesztő magány. Egyre gyorsabban közelgett az éjszaka is. János bement a házba. Elhúzta a vakablak függönyét, majd elővette az örökségbe hagyott futuckós üveget, amelynek tartalmából húzott egy jó szájjal. A szilvapálinka égette a torkát.
- Nem is olyan rossz, pedig van vagy három éves - dunnyogta, majd ismételten szájához emelte az üveget. Leült a szépen faragott ebédlőasztal mellé és emlékeibe kutatva, megpróbálta felidézni a hátrahagyott szép napokat. De a képek egyre jobban halványodtak. És az üveg tartalma egyre kevesebb lett. Már enyhe szédülést érzett. A képek lassan kezdtek összekuszálódni. Még egy darabig bámulta az üres némaságot, majd fölállt és leakasztotta a petróleumlámpát. Elővette a zsebében lapuló szivart és rágyújtott. A füstöt egyre mélyebb lélegzettel szívta tüdejébe, miközben a kályhához ment és fát rakott az alig pislákoló szénre. Leült a fásládára és maga elé helyezve a petróleumlámpát, lángot adott a gyutacsnak is. Az őt körülvevő embereket és az élet értelmét próbálta megérteni. Nem tudott kibékülni azzal a gondolattal, hogy a fiatalok egyre nagyobb számban hagyják ott szüleiket. Egyre több fiatal, egy jobb élet reményében több száz kilométerre is képes elutazni. Maga mögött hagyja a házat, az otthont, ami fölnevelte, és maga mögött hagyja a családot. Az embereket, akik úgy áhítoznak azért, hogy szeretetükkel elhalmozhassák őket.
- Igen, a fiatalok mind elmennek - mondta hangosan, hogy ezzel is nyugtázza gondolatait.
ők biztosan nem tudják, hogy milyen keserves is a magány. Az ember mindig csak a holnapot várja, a napot, amikor megkoppan és az ajtó, ami mögött a régen várt gyerek áll, lelkébe hasító fájdalommal. És ahogy felszakad a zár, felszakadnak a könnycsatornák is. Egymás vállára borul a gyermeki és az idő által ráncossá görbült test. Egyszerre csak eltörik a mécses, és kifolyik belőle, a sok-sok évi magány.
János az asztalhoz ment, egy papírlapot és egy ceruzát vett elő. Levelet írt, az elképzelt fiának, amelyben kiöntötte a lelkében gubaszó magányt.
Mi után kiöntötte minden bánatát, a lapot az asztal közepére helyezte, majd az égő petróleumlámpát a kezébe véve, a pajtába ment. Nézte a mozdulatlan lovat. Sima szőrét simogatni kezdte, és mint kis gyermek a halott kanca nyakát magához szorítva zokogott. Fölszakadt benne a lélek. A könnyek egyre szaporábban ömlöttek a ló sima szőrére, míg János egyre jobban szorította az elnyúlt kecses nyakat.
Miután már úgy érezte, hogy több fájdalom már nem tudja elhagyni a lelkét, leoldotta a kanca kötelét.
A nap már az ég alját súrolta. Géza gyors léptekkel haladt az istálló fele. Amikor kinyitotta annak ajtaját, arcán a megdöbbenés ült ki.
- Te jó szagú Úristen - kiáltott föl.
A lámpában még mindig égett a petróleum. A ló ott feküdt a tegnapi állapotában, fölötte pedig ót lógott János. A nyakára szorult kötéltől színtelen arccal. Géza odafutott, hogy megemelje. De a test mereven himbálódzott a gerendára bogozott kötélen. János halott volt. Az asztalon pedig, a falú fiainak hagyott levél. Az üzenet.
János temetésén minden ember kiöntötte lelkét, és szívéből zokogott. Az asztalon talált levél, egy falú népének, öröksége lett.
Azóta egyre több fiatal marad a faluban. A jobb élet reményét fölváltották a lelki értékek. János sírjára egyre több virág kerül. Mert ő egy igazi tanítómester volt. A lélek tanítója.
Jánosnak ez volt mindene. Ez a mindig fényes szőrű, kecsesen járó kanca, amely tizenhat év után visszaadta lelkét az örökkévalóságnak. A fuvaros ezzel kereste meg napi betevőjét. Amióta egyetlen fia is meghalt, ez a gyönyörű pára volt mindene. Élete egyetlen értelmét csak benne látta. Zabozta is rendesen, ahogy az, vérbeli székely emberhez illik. És azon a napon megszűnt létezni.
- Holnap, majd kivisszük a dögkútba - mondta Géza.
- Addig még legalább a helyén láthatom - válaszolt János, és barna szemeit a földnek szegezte.
A határ hideg volt és szél is egyre kegyetlenebbül játszott a fákkal. Az emberek, mint akik megértik János fájdalmát, részvétes arcokkal köszöntek el. Az udvar lassan megürült és nem maradt más hátra, csak János és az ijesztő magány. Egyre gyorsabban közelgett az éjszaka is. János bement a házba. Elhúzta a vakablak függönyét, majd elővette az örökségbe hagyott futuckós üveget, amelynek tartalmából húzott egy jó szájjal. A szilvapálinka égette a torkát.
- Nem is olyan rossz, pedig van vagy három éves - dunnyogta, majd ismételten szájához emelte az üveget. Leült a szépen faragott ebédlőasztal mellé és emlékeibe kutatva, megpróbálta felidézni a hátrahagyott szép napokat. De a képek egyre jobban halványodtak. És az üveg tartalma egyre kevesebb lett. Már enyhe szédülést érzett. A képek lassan kezdtek összekuszálódni. Még egy darabig bámulta az üres némaságot, majd fölállt és leakasztotta a petróleumlámpát. Elővette a zsebében lapuló szivart és rágyújtott. A füstöt egyre mélyebb lélegzettel szívta tüdejébe, miközben a kályhához ment és fát rakott az alig pislákoló szénre. Leült a fásládára és maga elé helyezve a petróleumlámpát, lángot adott a gyutacsnak is. Az őt körülvevő embereket és az élet értelmét próbálta megérteni. Nem tudott kibékülni azzal a gondolattal, hogy a fiatalok egyre nagyobb számban hagyják ott szüleiket. Egyre több fiatal, egy jobb élet reményében több száz kilométerre is képes elutazni. Maga mögött hagyja a házat, az otthont, ami fölnevelte, és maga mögött hagyja a családot. Az embereket, akik úgy áhítoznak azért, hogy szeretetükkel elhalmozhassák őket.
- Igen, a fiatalok mind elmennek - mondta hangosan, hogy ezzel is nyugtázza gondolatait.
ők biztosan nem tudják, hogy milyen keserves is a magány. Az ember mindig csak a holnapot várja, a napot, amikor megkoppan és az ajtó, ami mögött a régen várt gyerek áll, lelkébe hasító fájdalommal. És ahogy felszakad a zár, felszakadnak a könnycsatornák is. Egymás vállára borul a gyermeki és az idő által ráncossá görbült test. Egyszerre csak eltörik a mécses, és kifolyik belőle, a sok-sok évi magány.
János az asztalhoz ment, egy papírlapot és egy ceruzát vett elő. Levelet írt, az elképzelt fiának, amelyben kiöntötte a lelkében gubaszó magányt.
Mi után kiöntötte minden bánatát, a lapot az asztal közepére helyezte, majd az égő petróleumlámpát a kezébe véve, a pajtába ment. Nézte a mozdulatlan lovat. Sima szőrét simogatni kezdte, és mint kis gyermek a halott kanca nyakát magához szorítva zokogott. Fölszakadt benne a lélek. A könnyek egyre szaporábban ömlöttek a ló sima szőrére, míg János egyre jobban szorította az elnyúlt kecses nyakat.
Miután már úgy érezte, hogy több fájdalom már nem tudja elhagyni a lelkét, leoldotta a kanca kötelét.
A nap már az ég alját súrolta. Géza gyors léptekkel haladt az istálló fele. Amikor kinyitotta annak ajtaját, arcán a megdöbbenés ült ki.
- Te jó szagú Úristen - kiáltott föl.
A lámpában még mindig égett a petróleum. A ló ott feküdt a tegnapi állapotában, fölötte pedig ót lógott János. A nyakára szorult kötéltől színtelen arccal. Géza odafutott, hogy megemelje. De a test mereven himbálódzott a gerendára bogozott kötélen. János halott volt. Az asztalon pedig, a falú fiainak hagyott levél. Az üzenet.
János temetésén minden ember kiöntötte lelkét, és szívéből zokogott. Az asztalon talált levél, egy falú népének, öröksége lett.
Azóta egyre több fiatal marad a faluban. A jobb élet reményét fölváltották a lelki értékek. János sírjára egyre több virág kerül. Mert ő egy igazi tanítómester volt. A lélek tanítója.
Irodalmi vándorgyűlés kezdődik Kecskeméten
Kecskeméten tartja péntektől XVIII. vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége.- A rendszerváltás után alapított társaság hagyománya, hogy a Duna-táj különböző pontjain kárpát-medencei előadói gárda találkozik egymással - közölte Medvigy Endre, a társaság elnöke. Az irodalomkutató beszámolt arról, hogy az előzetes tervek szerint ebben az évben a moldvai csángókat akarták meglátogatni, de időlegesen - tekintettel a gazdasági viszonyokra - lemondtak erről, és Kecskemét mellett döntöttek.
Az irodalmi társaság elnöke kiemelte: a vándorgyűléseken a helyt adó település művelődéstörténeti, kulturális hagyományaival szembesítik a jelenlévő érdeklődőket.
A Katona József szülőháza helyén álló emlékházban rendezik a találkozót, melynek első napján szó lesz a város helytörténetéről, Katona Józsefnak a városhoz való kötődéséről és munkásságáról, Kodály Zoltán és Kecskemét kapcsolatáról. A második napon Németh Lászlóról lesz szó, akinek több munkáját a kecskeméti nyomdában jelentették meg.
Az irodalmi társaság elnöke kiemelte: a vándorgyűléseken a helyt adó település művelődéstörténeti, kulturális hagyományaival szembesítik a jelenlévő érdeklődőket.
A Katona József szülőháza helyén álló emlékházban rendezik a találkozót, melynek első napján szó lesz a város helytörténetéről, Katona Józsefnak a városhoz való kötődéséről és munkásságáról, Kodály Zoltán és Kecskemét kapcsolatáról. A második napon Németh Lászlóról lesz szó, akinek több munkáját a kecskeméti nyomdában jelentették meg.
(Forrás: www.kultura.hu, a képen Német László)
A Bermuda Háromszög (videó a rejtélyről)
Több mint ötven hajó és húsz repülőgép tűnt el nyomtalanul az elmúlt száz évben az Ördög háromszögének is nevezett területről. Senki sem tudja megmondani, pontosan mi is lett a járművek sorsa.
Évente nyolcezer, vagyis havonta háromszáz, naponta huszonhárom vészjelzés érkezik a parti őrséghez. A szerencsétlenül járt légi vagy vízi legénység csupán néhány jelet hagyhat maga után, őket és a roncsok nagy részét sohasem találják meg. A rejtélyes események helyszínét harmincöt évvel ezelőtt egy újságíró keresztelte el Bermuda- háromszögnek. A terület az Atlanti- óceán floridai partjaitól a Bermuda-szigetig, a Puerto Ricó-i partvidékig, a Bahama-szigeteken keresztül vissza a floridai kikötőkig terjed. A halálos háromszög legalább 800 ezer négyzetkilométernyi óceándarabot foglal magába. De miről is van szó? Mi ez az ördögi rejtély? Megtudhatják, ha megnézik 46 perces videónkat...
Hajónaplója szerint, már Kolumbusz is tapasztalta a Bermuda- háromszög jelenségeit, de ő szerencsével járt. Négyszáz évvel később, 1892-ben egy teljesen ép, elhagyott hajót találtak. A Mary Celeste utasai valószínűleg félelmetes viharba kerülve a menekülésbe látták a túlélés esélyét. A hajó mentőcsónakjai és az utasokat sohasem találták meg. A szellemhajónak is nevezett Mary Celeste esete után terjedt el a víz alatti földrész legendája. A hisztéria az 1945-ben nyomtalanul eltűnt hat amerikai repülőgép esete után kezdődött. A Flight- 19 repülési gyakorlat öt bombázógépe rutinfeladatokat hajtott végre. A keresésükre induló felderítő gépnek szintén nyoma veszett. A hat jármű és a huszonhét fős legénység sohasem tért vissza a támaszpontra. A szakemberek szerint emberi és műszaki hibák sorozata okozta a tragédiát. Ennek ellenére a legelképesztőbb tudományos- fantasztikus történetek járják be még ma is a világot. Az amerikai tengerészeti hivatal közleményében is azt állította, hogy a bombázók eltűntek, „mintha csak a Marsra repültek volna”.
Évente nyolcezer, vagyis havonta háromszáz, naponta huszonhárom vészjelzés érkezik a parti őrséghez. A szerencsétlenül járt légi vagy vízi legénység csupán néhány jelet hagyhat maga után, őket és a roncsok nagy részét sohasem találják meg. A rejtélyes események helyszínét harmincöt évvel ezelőtt egy újságíró keresztelte el Bermuda- háromszögnek. A terület az Atlanti- óceán floridai partjaitól a Bermuda-szigetig, a Puerto Ricó-i partvidékig, a Bahama-szigeteken keresztül vissza a floridai kikötőkig terjed. A halálos háromszög legalább 800 ezer négyzetkilométernyi óceándarabot foglal magába. De miről is van szó? Mi ez az ördögi rejtély? Megtudhatják, ha megnézik 46 perces videónkat...
Hajónaplója szerint, már Kolumbusz is tapasztalta a Bermuda- háromszög jelenségeit, de ő szerencsével járt. Négyszáz évvel később, 1892-ben egy teljesen ép, elhagyott hajót találtak. A Mary Celeste utasai valószínűleg félelmetes viharba kerülve a menekülésbe látták a túlélés esélyét. A hajó mentőcsónakjai és az utasokat sohasem találták meg. A szellemhajónak is nevezett Mary Celeste esete után terjedt el a víz alatti földrész legendája. A hisztéria az 1945-ben nyomtalanul eltűnt hat amerikai repülőgép esete után kezdődött. A Flight- 19 repülési gyakorlat öt bombázógépe rutinfeladatokat hajtott végre. A keresésükre induló felderítő gépnek szintén nyoma veszett. A hat jármű és a huszonhét fős legénység sohasem tért vissza a támaszpontra. A szakemberek szerint emberi és műszaki hibák sorozata okozta a tragédiát. Ennek ellenére a legelképesztőbb tudományos- fantasztikus történetek járják be még ma is a világot. Az amerikai tengerészeti hivatal közleményében is azt állította, hogy a bombázók eltűntek, „mintha csak a Marsra repültek volna”.
Putnok után Tamás Istvántól
Amint azt az oldalon olvashatták, nemrégiben a Gömör kapujaként is emlegetett Putnokon tartottam könyvbemutatót, Tamás István kedves barátom meghívott vendégeként. Tőle szeretnék megosztani egy verset a kedves olvasóval! Valamint egy képet az ottani könyvbemutatóval kapcsolatosan (A képre kattintva megtekinthetik a teljes felbontást).Tamás István: Egy magyar monológja
Egy ember vagyok, aki nemzetemért élek,
azon a tájon, ahol sok még a féreg.
Megölik szívemet, darabolják lelkem,
Farizeus, bérencek, döntenek felettem!
Eladott hazánkban rág a vörös vírus,
szúrós szálka szemükben az igaz Magyar virtus.
Tévében, újságban mossák az agyakat,
vörös inges senkik, rút szabad madarak!
Tétován bolyongok a lepusztult utakon,
elvesznek álmaim, a ledöntött szobrokon.
Megvették népemet alamizsnáért,
hitüket, lelküket, egy ígért szebb világért?
Most hurráznak, s a Magyart gyalázzák!
Ősi hitünket, történelmünket porig megalázzák.
Kik ők valójában, zsarnok burzsoák?
Nemzetünket csőcselékként végleg bebábozzák?
S eladva a Hazánkat, mint lelkes paraziták,
szívják vérünket, s akár régi moszkoviták!
Nem kell már a Himnusz, sem a magyar szózat,
fejet hajt a magyar, minden parancsszónak?!
Egy ember vagyok, aki nemzetemért élek,
azon a tájon, ahol sok még a féreg.
Megölik szívemet, darabolják lelkem,
Farizeus, bérencek, döntenek felettem!
Eladott hazánkban rág a vörös vírus,
szúrós szálka szemükben az igaz Magyar virtus.
Tévében, újságban mossák az agyakat,
vörös inges senkik, rút szabad madarak!
Tétován bolyongok a lepusztult utakon,
elvesznek álmaim, a ledöntött szobrokon.
Megvették népemet alamizsnáért,
hitüket, lelküket, egy ígért szebb világért?
Most hurráznak, s a Magyart gyalázzák!
Ősi hitünket, történelmünket porig megalázzák.
Kik ők valójában, zsarnok burzsoák?
Nemzetünket csőcselékként végleg bebábozzák?
S eladva a Hazánkat, mint lelkes paraziták,
szívják vérünket, s akár régi moszkoviták!
Nem kell már a Himnusz, sem a magyar szózat,
fejet hajt a magyar, minden parancsszónak?!
(Forrás: www.patriota.lapunk.hu)
Szőcs Géza estje a Gyulai Várszínház kamaratermében
Csapody Kinga"Hagyom magamat írni"
„Sokkal szívesebben mondok jót valakiről a háta mögött, mint, ha itt ül" - válaszolta Szőcs Géza július 12-én Elek Tibor arra vonatkozó kérdésére, hogy mi a véleménye az idén ötödik alkalommal megrendezett Shakespeare Fesztiválról. Hangsúlyozta, hogy szerinte egy világraszóló, roppant színvonalas rendezvényről van szó, ami - sajnos - mégsincs benne a köztudatban jelentőségéhez méltóan. Példának az előző napi litván darabot ( OKT/Vilnius City Theatre : Rómeó és Júlia, rendező: Oskaras Korsunovas) hozta fel, ami mind képi, mind pedig intellektuális világában is annyira erős volt, hogy a nyelvnek szinte nem is volt jelentősége. A nyelvi vonalon továbbmozdulva vetődött fel a kérdés, hogy vajon miért lehet az, hogy míg Angliában sem az oktatásban, sem a színházi világban nem felkapott dolog Shakespearet ismerni, olvasni, játszani, addig nálunk miért kell „erőltetni", s egyáltalán milyen Shakespeare és Szőcs Géza viszonya. Egyrészről semmiféleképp sem kölcsönhatás - jött az igaz, mégis viccesnek ható válasz, amit egy komolyabb is követett. Szőcs kifejti, hogy míg a reneszánsz drámaíróból csak egy volt, nekünk viszont sok „Shakespearünk" van, hiszen a fordítások nagyon sokat hozzátesznek az ősszöveghez, mondhatni palimpszesztként épülnek fel. Az a folyamat - itt az újrafordítások szükségességét és fontosságát hangsúlyozta - hogy a nyelv legkésőbb száz év alatt elévül, s ha nem ültetjük át újra s újra maira, akkor bármelyik remekmű múzeumi dologgá válik. Példának hozza fel Spiró Györgyöt vagy épp Nádasdy Ádám zseniális fordításait, amelyek jelentősen megkönnyítik a mai olvasó, néző számára a befogadást. Polonius Hamlethez intézett kérdésével illusztrálja állítását: „Na, mi van köztetek?" Bár az Arany Jánosi verzióra nem emlékezett, hogy igazát alátámasszuk, megkerestem azt is, ott ez a mondat még így hangzott:
„Nem érted oly tisztán magad, miképp
Lányomhoz illik, és becsűletedhez.
Mennyire vagytok? Mondd ki a valót."
Valóban elgondolkodtató, hogy az utóbbit hány mai középiskolás értené meg, s ha nekik szegeznék ezt a kérdést a valós életben, akkor hányan tudnának válaszolni rá.
"Mitől jó Shakespeare?" - teszi fel Elek Tibor az elsőre kissé naivnak ható kérdést, amire nem kapjuk meg a „frankó" választ, - nehéz is lenne egy mondatban - azonban Joyce véleményét igen, szerinte ő a szenvedélyek világában kontrollját elveszített ember, aki áldozata a szenvedélyeinek.
Ha már szenvedélyek, akkor veronai szerelmesek, kínálja magát a Szőcs féle "Rómeó és Júlia", amit Elek Tibor csak montázsdrámaként aposztrofál mielőtt felolvasná a meghökkentő szereposztást. Magyarázatképp megtudjuk, hogy nem a mű felületes ismerete okozta a névkavalkádot, s az új storyboardot sem, amely szerint Rómeó ugyan szereti Júliát, de elkezd agyalni, mint Hamlet, és el is mondja a nagymonológot, majd megöli a lányt, mint Othello. „Remekművekből könnyű újabbat létrehozni" - mondja ki helyettünk Szőcs Géza, gyorsabban is, mint ahogy ez a közönség fejében megfogalmazódhatna, nem véletlen, hisz sokszor hallotta már azokat a hangokat, amik azt firtatják, hogy „ollózni mindenki tud". Igazából nem is ez a fajta összegubancolás foglalkoztatta anno, a dráma születésekor, hanem sokkal inkább az a logikai bukfenc, ami a tragédia végében megjelenik.
De, mint tudjuk, a logika s a józan paraszti ész ritkán demonstrálják a sorsot irányító erőket, és még ritkábban vezetnek drámafordulathoz.
Az élet viszont annál gyakrabban produkál drámai váltásokat, ezt abból a pontos, ámbár az érintett jelenlétében mégis kissé furának ható egyes szám harmadik személyben ledarált Szőcs-életrajzból is hallhattunk, amit Elek Tibor mondott fel. Kényszeremigráció, szamizdat kiadások, üldöztetés, politika, kötetek sokasága, az ember csak kapkodná a fejét, ha nem nyolcvan perc telt volna el egy oxigén nélküli teremben, s mintha a kérdezett is elfáradt volna, egyre lassabbá vált a hadarásnak különben sem nevezhető beszédtempója.
Így a helyszínelő most pironkodva bevallja, hogy egyre nehezebben bírta felmérni a gyulaiakat nyilván jobban megérintő Pomutz György történet visszásságát és tragikomikumát, és kissé meg is ijedt, hogy mind a hetven-nyolcvan oldalnyi román alkotmánytervezetet, ami az Amikor fordul az ezred című, idén, az Ulpius-ház Kiadó gondozásában megjelent kötetben található, végig kell hallgatnia. Azonban ez a mű megmaradt az önálló felfedezés örömének.
Közben azért arra is választ kapunk, hogy egy ennyiféle műfajban és műnemben alkotó ember miképp választ formát a gondolatainak.
„Hagyom magamat írni! Nem spekulálok előre, visz a belső sodrás, s majd az megtalálja magának a formát"- tudjuk meg.
S bárhogy is áhítoztunk, nem kaptuk meg sem a bölcsek kövének, sem a jó drámának a receptjét (hiába állította Szőcs, hogy rájött már milyen a jó dráma), csupán annyit, hogy a jó dráma mindig lépésről-lépésre halad, s ahogy egyre többet tudnak meg a nézők, annál kíváncsibbá teszi őket.
Bár ezen kritériumrendszer alapján nem nevezném az estet egy jó drámának, hisz fordított sorrendben működött a kíváncsivá tétel, összességében sok érdekes témát érintett.
„Nem érted oly tisztán magad, miképp
Lányomhoz illik, és becsűletedhez.
Mennyire vagytok? Mondd ki a valót."
Valóban elgondolkodtató, hogy az utóbbit hány mai középiskolás értené meg, s ha nekik szegeznék ezt a kérdést a valós életben, akkor hányan tudnának válaszolni rá.
"Mitől jó Shakespeare?" - teszi fel Elek Tibor az elsőre kissé naivnak ható kérdést, amire nem kapjuk meg a „frankó" választ, - nehéz is lenne egy mondatban - azonban Joyce véleményét igen, szerinte ő a szenvedélyek világában kontrollját elveszített ember, aki áldozata a szenvedélyeinek.
Ha már szenvedélyek, akkor veronai szerelmesek, kínálja magát a Szőcs féle "Rómeó és Júlia", amit Elek Tibor csak montázsdrámaként aposztrofál mielőtt felolvasná a meghökkentő szereposztást. Magyarázatképp megtudjuk, hogy nem a mű felületes ismerete okozta a névkavalkádot, s az új storyboardot sem, amely szerint Rómeó ugyan szereti Júliát, de elkezd agyalni, mint Hamlet, és el is mondja a nagymonológot, majd megöli a lányt, mint Othello. „Remekművekből könnyű újabbat létrehozni" - mondja ki helyettünk Szőcs Géza, gyorsabban is, mint ahogy ez a közönség fejében megfogalmazódhatna, nem véletlen, hisz sokszor hallotta már azokat a hangokat, amik azt firtatják, hogy „ollózni mindenki tud". Igazából nem is ez a fajta összegubancolás foglalkoztatta anno, a dráma születésekor, hanem sokkal inkább az a logikai bukfenc, ami a tragédia végében megjelenik.
De, mint tudjuk, a logika s a józan paraszti ész ritkán demonstrálják a sorsot irányító erőket, és még ritkábban vezetnek drámafordulathoz.
Az élet viszont annál gyakrabban produkál drámai váltásokat, ezt abból a pontos, ámbár az érintett jelenlétében mégis kissé furának ható egyes szám harmadik személyben ledarált Szőcs-életrajzból is hallhattunk, amit Elek Tibor mondott fel. Kényszeremigráció, szamizdat kiadások, üldöztetés, politika, kötetek sokasága, az ember csak kapkodná a fejét, ha nem nyolcvan perc telt volna el egy oxigén nélküli teremben, s mintha a kérdezett is elfáradt volna, egyre lassabbá vált a hadarásnak különben sem nevezhető beszédtempója.
Így a helyszínelő most pironkodva bevallja, hogy egyre nehezebben bírta felmérni a gyulaiakat nyilván jobban megérintő Pomutz György történet visszásságát és tragikomikumát, és kissé meg is ijedt, hogy mind a hetven-nyolcvan oldalnyi román alkotmánytervezetet, ami az Amikor fordul az ezred című, idén, az Ulpius-ház Kiadó gondozásában megjelent kötetben található, végig kell hallgatnia. Azonban ez a mű megmaradt az önálló felfedezés örömének.
Közben azért arra is választ kapunk, hogy egy ennyiféle műfajban és műnemben alkotó ember miképp választ formát a gondolatainak.
„Hagyom magamat írni! Nem spekulálok előre, visz a belső sodrás, s majd az megtalálja magának a formát"- tudjuk meg.
S bárhogy is áhítoztunk, nem kaptuk meg sem a bölcsek kövének, sem a jó drámának a receptjét (hiába állította Szőcs, hogy rájött már milyen a jó dráma), csupán annyit, hogy a jó dráma mindig lépésről-lépésre halad, s ahogy egyre többet tudnak meg a nézők, annál kíváncsibbá teszi őket.
Bár ezen kritériumrendszer alapján nem nevezném az estet egy jó drámának, hisz fordított sorrendben működött a kíváncsivá tétel, összességében sok érdekes témát érintett.
(Forrás: www.barkaonline.hu)
A lélek-inga-járata (verseskötet)
De írok. És lázadok. Hivatásom, hitvallásom nem enged hallgatni és én (re)konstruálom, mindazt az igazságtalanságot, melyet a nemzet nyakába akasztanak, mert az igazságtalanságnak is meg kell legyenek a látói és a kommentátorai.
Egy könyv, ami nyomorról és annak megéléséről szól. Olyan versek, amik közel vannak a minden nap robotjában megfáradt ember szívéhez. Olyan versek, amik nem önmagamnak, hanem nektek (a társadalom legértékesebb embereinek) szólnak. Nektek ti kihasznált, átvert és mégis küzdő emberek. Nektek becsület bajnokai.
Nyereményjátékos könyv!
Akciós ár: 900 Forint
Akciós ár: 900 Forint
Shakespeare és Szőcs Géza a Bárkán
Mi a közös Szőcs Gézában és Shakespeareben? Talán egyszerűen csak a szonettek? A Vilmos-díjjal jutalmazott Shakespeare játék? Netalán a két veronai szerelmes lesz az összekötő kapocs?Az első hallásra szokatlan társítás kapcsán felmerülő ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre is választ kaphatnak, akik július 12-én (vasárnap) 20.30 órakor meghallgatják a József Attila-díjas költő és dr. Elek Tibor beszélgetését a Gyulai Várszínház Kamaratermében.
Izgalmas, műfajokon, műnemeken és országhatárokon átívelő estnek ígérkezik.
„Szőcs Géza sokoldalú költői univerzuma szinte kezdettől magában hordozott olyan szemléleti elemeket, alakváltoztató, szerepkereső magatartásokat és konkrét narrációs eljárásokat, prózaverseket, dialogikus szövegformálásokat, amelyek a prózai és drámai műnem felé való nyitottságáról árulkodtak. A pálya alakulástörténetében el is következett előbb a drámaírói hajlam kiteljesedése, a kilencvenes években, majd az elmúlt években már a prózaírói is bizonyította kvalitásait. A „drámás történeteket" összefoglaló a Magyar ember és a zombi (2003) című vaskos gyűjtemény, a Liberté 1956 (2006) című, a Liberté című drámát és hozzákapcsolódó prózai szövegeket tartalmazó könyv és a Limpopó (2007) című regény, miközben szükségszerűen új formai sajátosságokkal gazdagítja az életművet, nemcsak a költői világban már benne rejlő ironikus, komikus, tragikomikus, parodisztikus, groteszk, abszurd és nonszensz esztétikai minőségek fölerősödésére ad lehetőséget, hanem számos korábbi szemléleti, formai és gondolati elem további kibontakoztatására is. Olyanokra gondolok, mint például a magyar és egyetemes kultúrkincs, benne irodalmi hagyományvilág felszabadult és már-már mértéktelen, asszociatív kiaknázása, a vendégszövegek iránti páratlan nyitottság, a nyelvi játékosság, a poétikai összetettség, eklektikusság, sokszólamúság, a filozofikus gazdagság, az egyéni és közösségi identitás kérdéseinek, a nemzeti lét alapkérdéseinek hangsúlyos jelenléte, az emlékezetvesztéssel szemben az emlékeztetés, az értékvesztéssel szemben az értékállítás - a morál, a szeretet és a szabadság, általában az emberi létezés alapkérdéseivel összefüggésben. De nem folytatom, mert nem egy ilyen laudáció feladata az életmű minden részletre kiterjedő jellemzése. Még akkor sem, ha Szőcs Géza kortárs drámairodalmunkban rendhagyó munkássága - benne például a diktatúra utolsó éveire visszatekintő Kisbereki böszörményekkel, a nyelv-és önazonosságvesztés, a kollektív önmegsemmisítés harsány bohózatával, vagy a tíz évvel ezelőtt született, de ma talán még aktuálisabb, Ki cserélte le a népet? ezeréves magyar történelmünkön átívelő tragikomikus jelenetsorával - sem színpadjainktól, sem irodalomtörténészeinktől nem kapta meg eddig a méltó figyelmet."
Izgalmas, műfajokon, műnemeken és országhatárokon átívelő estnek ígérkezik.
„Szőcs Géza sokoldalú költői univerzuma szinte kezdettől magában hordozott olyan szemléleti elemeket, alakváltoztató, szerepkereső magatartásokat és konkrét narrációs eljárásokat, prózaverseket, dialogikus szövegformálásokat, amelyek a prózai és drámai műnem felé való nyitottságáról árulkodtak. A pálya alakulástörténetében el is következett előbb a drámaírói hajlam kiteljesedése, a kilencvenes években, majd az elmúlt években már a prózaírói is bizonyította kvalitásait. A „drámás történeteket" összefoglaló a Magyar ember és a zombi (2003) című vaskos gyűjtemény, a Liberté 1956 (2006) című, a Liberté című drámát és hozzákapcsolódó prózai szövegeket tartalmazó könyv és a Limpopó (2007) című regény, miközben szükségszerűen új formai sajátosságokkal gazdagítja az életművet, nemcsak a költői világban már benne rejlő ironikus, komikus, tragikomikus, parodisztikus, groteszk, abszurd és nonszensz esztétikai minőségek fölerősödésére ad lehetőséget, hanem számos korábbi szemléleti, formai és gondolati elem további kibontakoztatására is. Olyanokra gondolok, mint például a magyar és egyetemes kultúrkincs, benne irodalmi hagyományvilág felszabadult és már-már mértéktelen, asszociatív kiaknázása, a vendégszövegek iránti páratlan nyitottság, a nyelvi játékosság, a poétikai összetettség, eklektikusság, sokszólamúság, a filozofikus gazdagság, az egyéni és közösségi identitás kérdéseinek, a nemzeti lét alapkérdéseinek hangsúlyos jelenléte, az emlékezetvesztéssel szemben az emlékeztetés, az értékvesztéssel szemben az értékállítás - a morál, a szeretet és a szabadság, általában az emberi létezés alapkérdéseivel összefüggésben. De nem folytatom, mert nem egy ilyen laudáció feladata az életmű minden részletre kiterjedő jellemzése. Még akkor sem, ha Szőcs Géza kortárs drámairodalmunkban rendhagyó munkássága - benne például a diktatúra utolsó éveire visszatekintő Kisbereki böszörményekkel, a nyelv-és önazonosságvesztés, a kollektív önmegsemmisítés harsány bohózatával, vagy a tíz évvel ezelőtt született, de ma talán még aktuálisabb, Ki cserélte le a népet? ezeréves magyar történelmünkön átívelő tragikomikus jelenetsorával - sem színpadjainktól, sem irodalomtörténészeinktől nem kapta meg eddig a méltó figyelmet."
Elek Tibor: Ki (a) költő? (Szőcs Géza pályájáról)
Mészáros László: És a magyar név megint szép lesz…
Fordulat és elszámoltatás
A magyar név megint szép lesz, mert a parlamenti választások után újra felemelt fejjel, egyenes gerinccel fogunk járni. Újra szép lesz a magyar név, mert az állami vezetőknek, politikusoknak öltözött bűnözőket, az országunkat romlásba hajszoló önző bandát az igazságszolgáltatás kezére adjuk. És a magyar név megint szép lesz, mert sorsunkat meghatározó döntéseinkkor nem Csonka-Magyarországra gondolunk majd, még csak nem is Nagy-Magyarországra, hanem minden esetben a Kárpát-medencei magyarságra – mi több, a világ összes magyarjára.
A magyar név megint szép lesz, mert saját ügyeink intézését a magunk kezébe vesszük. Mert a nemzet hiányzó, ösztönös veszélyérzetét újra életre keltjük a nemzeti érdekeket szolgáló média megteremtésével és az oktatás teljesen új, klebelsbergi alapokra helyezésével. A magyar név megint szép lesz, mert ismerjük a média modern korunkban betöltött meghatározó szerepét, és éppen ezért ki fogjuk építeni és működtetni fogjuk nemzetimédia-hálózatunkat. Mert minden, az állam s az Országgyűlés rendelkezésére álló eszközt latba vetünk azért, hogy ezen akaratunkat eltántoríthatatlanul érvényre juttathassuk.
A magyar szép lesz, mert következetesen hirdetjük: a magyar érdekeket senki más nem érvényesítheti, csak Magyarország. Mert ez az egyszerű, de létfontosságú elv lesz az alapja nemzetstratégiánknak.
A magyar név megint szép lesz, mert a vidéket visszaadjuk a falvak népének. Mert okos és igazságos törvényekkel megteremtjük az ellehetetlenített hazai mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás új, állam által garantált támogatási rendszerét. Mert újra a magyar paraszt termesztette paradicsomízű paradicsomot fogjuk enni. És a magyar név megint szép lesz, mert nem hagyjuk felszámolni a magyar vidéket, az iskolákat, a postát, a gyógyszertárat, a közlekedést. Mert amiket már felszámoltak, azokat visszaállítjuk: újra teremtjük a több milliós falusi, tanyai lakosságunk életfeltételeit.
A magyar név megint szép lesz, mert megvédjük és a nemzet boldogulásának a szolgálatába állítjuk természeti kincseinket, ivó- és termálvizeinket, a termőföldet és az emberi tudást, a magyar munkaerőt.
Nemzeti érdekérvényesítés
És a magyar név megint szép lesz, mert visszaszerzünk minden elorzott állami vagyontárgyat, elrabolt állami erőforrást, vagyont – mindent, ami emberi számítás szerint visszaszerezhető. Mert nem játszunk össze, nem egyezkedünk azokkal – még ha a sorainkba férkőznének is –, akik nem érdekeltek a nemzeti vagyon visszaszerzésében, a magyar állam megerősítésében. A magyar név megint szép lesz, mert nem engedjük tovább, hogy országunk spekulációk terepe legyen!
A magyar név megint szép lesz, mert megteremtjük az ország sajátosságainak és érdekének, az új évezred kihívásainak legjobban megfelelő nemzetgazdaságot: hazai ipart, mezőgazdaságot, szolgáltató ágazatokat, nemzeti érdekeket érvényesítő pénzügyi és finanszírozási rendszert.
És megint büszke nép lesz a magyar, mert úgy leszünk az Európai Unió egyik tagállama, hogy a szövetségnek nemcsak a kötelezettségeit, hanem az előnyeit is érvényesíteni fogjuk a nemzetünk számára, mint ahogyan azt más nemzetek is teszik.
Megint szép lesz a magyar, mert következetes diplomáciával elő fogjuk segíteni, hogy határokon túli testvéreink autonómiában kormányozhassák saját életüket. A magyar név megint szép lesz, mert jogainkért határozottan fellépünk európai uniós barátainknál. Mert eltökéltek vagyunk a szövetségi, szomszédsági és külpolitikánkat illetően.
Mert olyan feltételeket biztosítunk fiataljainknak, hogy érdemes legyen itthon maradniuk, munkát vállalniuk, egzisztenciát teremteniük, családot alapítaniuk. Újra szép lesz a magyar, mert megbecsüljük és támogatjuk családjainkat. Mert a gyermekáldást mindennél fontosabbnak, a nemzeti lét alapjának tekintjük. A magyar név megint szép lesz, mert a nemzetet nem szétverni, hanem építeni fogjuk. Mert fejlett egészségügyet, az időskorhoz méltó életfeltételeket teremtünk. Mert megfogjuk egymás kezét, mert szolidáris társadalmat, törvényi környezetet hozunk létre. Mert olyanokat jelölünk ki vezetőinkül, akik az egyéni ambícióik mellett a közjó szolgálatát tekintik majd élethivatásuknak.
A magyar megint szép lesz, mert a folyamatos machinációknak, manipulációknak véget vetünk. Mert nem fogadjuk el a pénz, a profit mindenhatóságát. Mert nem hagyjuk, hogy az erkölcstől a kultúrán, a művészeteken, az emberi lelkeken át egészen a politikáig, a szórakozásig, a természet, a hit, a család, maga az ember, a munka, mind-mind a magángazdaság prédájává váljék. A magyar név megint szép lesz, mert a lehető legkisebb, de a magyar érdekeket képviselő erős államot hozunk létre.
Mert határozottan visszaszorítjuk a rasszizmus, az antiszemitizmus, a bűnös nemzet vádját, és néven nevezzük azokat, akik ezeket a bélyegeket kívánják nemzetünkre, az országunkra sütni. Mert elegünk van a „politikailag korrekt” nyelvi terrorból. Mert nevükön fogjuk nevezni a dolgokat. Mert elegünk van a féligazságokból, hazugságokból, a kettős mércékből. Mert nem tartjuk alább valónak magunkat a legkülönbnek kikiáltott nemzeteknél sem. Mert a magyar szép, a magyar befogadó, békés nemzet. A magyar név megint szép lesz, mert tetteink fogják bizonyítani, hogy más nemzetek lelkét is megértő nép vagyunk, mint ahogyan azt történelmünk is számtalan esetben tanúsítja.
Lelkünk katedrálisai
A magyar újra szép lesz, mert büszkén fogjuk vállalni, hogy kultúránk, gondolkodásunk egyedi és egyben európai. Mert támogatni fogjuk önnön identitásunk kibontakozásának lehetőségét: kultúránkat, nyelvünk védelmét. Mert mint legértékesebb erőforrásunkat fogjuk kezelni a magyar embert: szellemi, testi épülését – az oktatásunkat, a nevelés ügyét, az egészséges magyar tudatformálást. Szépek leszünk, mert nem akarunk a kelleténél kisebbek lenni és kisebbnek látszani. Mert katedrálisokat akarunk építeni a lelkekben. Mert önbizalmat akarunk plántálni a magyarokba. A magyar név megint szép lesz, mert majd mindannyian együtt énekeljük a Himnuszt. Mert akkor tűzzük ki a nemzeti szalagot, amikor jónak látjuk, és nem akkor, amikor azt a véleménydiktátorok engedélyezik számunkra. Mert nemzeti identitásunkat nem tehernek, hanem boldogulásunk zálogának tekintjük. És a magyar név megint szép lesz, mert olyan hungarikumokat, mint népzenénket, táncainkat – vagy akár cigányzenénket és magyar nótánkat – is visszahelyezzük a „jogaikba”. Mert a Magyar Rádió főadói és Magyar Televízió ismét sugározni fogják azokat.
És újra szép lesz a magyar, mert nem engedünk a 48-ból és mert nem engedünk az 56-ból sem.
Mert nemcsak igényünk, hanem eltökélt szándékunk, hogy a rendőrségünk politikamentesen, demokráciához méltóan, igazságszolgáltatásunk pedig egy valódi jogállamra jellemző módon, a végrehajtó hatalomtól független, önálló hatalmi ágként működjön.
Mert húsz év után végre számba vesszük emberi és anyagi erőforrásainkat, hogy a nemzet javára – jó gazda módjára – a leghatékonyabban használhassuk azokat. Mert csak úgy hajthatjuk végre a valódi rendszerváltoztatást, ha rovancsunk eredményeként megismerhetjük önmagunk, társadalmunk, életünk egész terepének állapotát. A magyar név megint szép lesz, mert világossá tesszük, hogy mindez közös érdekünk, mert ez a bizalom alapja. És a magyar név megint szép lesz, mert a gazdasági, az erkölcsi és a politikai válságot a bizalom e légkörében, az emberekkel együtt, közös akarattal fogjuk felszámolni.
És a magyar újra szép lesz, mert a cigányság hiteles vezetőinek közreműködésével megteremtjük tanulásuknak, munkavállalásuknak 21. századhoz méltó feltételeit. Mert tudjuk, hogy a cigányság boldogulása, a társadalmi munkamegosztásba integrálása nem csupán cigány, hanem az egyik legégetőbb magyar ügy és érdek is.
Hitet viszünk…
És büszkék leszünk magyarságunkra, mert átfogó nemzetstratégiánk nem a múltba forduló, romantikus, a cselekvés alól felmentő merengésekről, hanem aktuális problémáink megoldásairól szól, figyelembe véve történelmünk tapasztalatait is.
És a magyar név megint szép lesz, mert nem naiv álmodozók vagyunk, hanem vízióval rendelkező, következetes, cselekvőképes magyarok, akik az általuk megválasztandó parlamenti többségtől és kormánytól nemzeti terveink megvalósítását várják. Újra szép lesz a magyar név, mert saját vezetőinknek a leendő kormányprogram végrehajtásához minden támogatást megadunk. Megint szép lesz a magyar, mert megválasztandó politikusainknak a feladatokat, a felelősséget nem csak odalökjük, hogy boldoguljanak, és mi meg majd kívülállóként bírálgatjuk őket. A magyar név megint szép lesz, mert együtt gondolkodó, cselekvő, alkotó, az értelmiségi léthez méltó polgárokként kívánunk közreműködni a nemzeti megújulásunkat hozó, nemcsak szlogenek szintjén létező új reformkorunkban.
És a magyar név megint szép lesz, mert ki fogjuk vetni magunk közül az önzőt, az alkalmatlant, a korruptat.
Mert visszatérünk a Szent István-i eszmékhez. Mert radikális keresztény és magyar megújulást akarunk. Mert Mária országát hirdetjük.
A magyar név megint szép lesz, mert felemeljük lelkünket, és együtt mondjuk a szabadság énekét. Mert tudjuk, hogy a bennünket gúzsba kötő félelmeinktől kéz a kézben szabadulhatunk csak meg, és tudjuk, hogy nemzetet csak a hit menthet. És mert tudjuk: most nem kisebb a feladatunk, mint nemzetünk megmentése.
A magyar név megint szép lesz, mert hitet viszünk a hitetleneknek is.
A magyar név megint szép lesz, mert tudjuk, hogy a szabadság nem lehet hazug – a hazug szabadság ugyanis veszélyesebb a börtönnél. És mert tudjuk, hogy a belül szabad tud csak változtatni a külső körülményeken, mert a börtönlakatot a belső szabadság képes leverni.
És a magyar név megint szép lesz, mert az evangélium értékeit, tanításait hirdetjük, igyekszünk megvalósítani egyéni és nemzeti életünkben.
Megint szép lesz a magyar, mert pontosan ismerjük a realitásokat, országunk, nemzetünk állapotát, és mégis ezzel a tiszta, tántoríthatatlan elhatározással kezdünk neki a nagy feladatnak.
Hirdetjük és hisszük: „A magyar név megint szép lesz, / Méltó régi nagy hiréhez”.
A magyar név megint szép lesz, mert a parlamenti választások után újra felemelt fejjel, egyenes gerinccel fogunk járni. Újra szép lesz a magyar név, mert az állami vezetőknek, politikusoknak öltözött bűnözőket, az országunkat romlásba hajszoló önző bandát az igazságszolgáltatás kezére adjuk. És a magyar név megint szép lesz, mert sorsunkat meghatározó döntéseinkkor nem Csonka-Magyarországra gondolunk majd, még csak nem is Nagy-Magyarországra, hanem minden esetben a Kárpát-medencei magyarságra – mi több, a világ összes magyarjára.
A magyar név megint szép lesz, mert saját ügyeink intézését a magunk kezébe vesszük. Mert a nemzet hiányzó, ösztönös veszélyérzetét újra életre keltjük a nemzeti érdekeket szolgáló média megteremtésével és az oktatás teljesen új, klebelsbergi alapokra helyezésével. A magyar név megint szép lesz, mert ismerjük a média modern korunkban betöltött meghatározó szerepét, és éppen ezért ki fogjuk építeni és működtetni fogjuk nemzetimédia-hálózatunkat. Mert minden, az állam s az Országgyűlés rendelkezésére álló eszközt latba vetünk azért, hogy ezen akaratunkat eltántoríthatatlanul érvényre juttathassuk.
A magyar szép lesz, mert következetesen hirdetjük: a magyar érdekeket senki más nem érvényesítheti, csak Magyarország. Mert ez az egyszerű, de létfontosságú elv lesz az alapja nemzetstratégiánknak.
A magyar név megint szép lesz, mert a vidéket visszaadjuk a falvak népének. Mert okos és igazságos törvényekkel megteremtjük az ellehetetlenített hazai mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás új, állam által garantált támogatási rendszerét. Mert újra a magyar paraszt termesztette paradicsomízű paradicsomot fogjuk enni. És a magyar név megint szép lesz, mert nem hagyjuk felszámolni a magyar vidéket, az iskolákat, a postát, a gyógyszertárat, a közlekedést. Mert amiket már felszámoltak, azokat visszaállítjuk: újra teremtjük a több milliós falusi, tanyai lakosságunk életfeltételeit.
A magyar név megint szép lesz, mert megvédjük és a nemzet boldogulásának a szolgálatába állítjuk természeti kincseinket, ivó- és termálvizeinket, a termőföldet és az emberi tudást, a magyar munkaerőt.
Nemzeti érdekérvényesítés
És a magyar név megint szép lesz, mert visszaszerzünk minden elorzott állami vagyontárgyat, elrabolt állami erőforrást, vagyont – mindent, ami emberi számítás szerint visszaszerezhető. Mert nem játszunk össze, nem egyezkedünk azokkal – még ha a sorainkba férkőznének is –, akik nem érdekeltek a nemzeti vagyon visszaszerzésében, a magyar állam megerősítésében. A magyar név megint szép lesz, mert nem engedjük tovább, hogy országunk spekulációk terepe legyen!
A magyar név megint szép lesz, mert megteremtjük az ország sajátosságainak és érdekének, az új évezred kihívásainak legjobban megfelelő nemzetgazdaságot: hazai ipart, mezőgazdaságot, szolgáltató ágazatokat, nemzeti érdekeket érvényesítő pénzügyi és finanszírozási rendszert.
És megint büszke nép lesz a magyar, mert úgy leszünk az Európai Unió egyik tagállama, hogy a szövetségnek nemcsak a kötelezettségeit, hanem az előnyeit is érvényesíteni fogjuk a nemzetünk számára, mint ahogyan azt más nemzetek is teszik.
Megint szép lesz a magyar, mert következetes diplomáciával elő fogjuk segíteni, hogy határokon túli testvéreink autonómiában kormányozhassák saját életüket. A magyar név megint szép lesz, mert jogainkért határozottan fellépünk európai uniós barátainknál. Mert eltökéltek vagyunk a szövetségi, szomszédsági és külpolitikánkat illetően.
Mert olyan feltételeket biztosítunk fiataljainknak, hogy érdemes legyen itthon maradniuk, munkát vállalniuk, egzisztenciát teremteniük, családot alapítaniuk. Újra szép lesz a magyar, mert megbecsüljük és támogatjuk családjainkat. Mert a gyermekáldást mindennél fontosabbnak, a nemzeti lét alapjának tekintjük. A magyar név megint szép lesz, mert a nemzetet nem szétverni, hanem építeni fogjuk. Mert fejlett egészségügyet, az időskorhoz méltó életfeltételeket teremtünk. Mert megfogjuk egymás kezét, mert szolidáris társadalmat, törvényi környezetet hozunk létre. Mert olyanokat jelölünk ki vezetőinkül, akik az egyéni ambícióik mellett a közjó szolgálatát tekintik majd élethivatásuknak.
A magyar megint szép lesz, mert a folyamatos machinációknak, manipulációknak véget vetünk. Mert nem fogadjuk el a pénz, a profit mindenhatóságát. Mert nem hagyjuk, hogy az erkölcstől a kultúrán, a művészeteken, az emberi lelkeken át egészen a politikáig, a szórakozásig, a természet, a hit, a család, maga az ember, a munka, mind-mind a magángazdaság prédájává váljék. A magyar név megint szép lesz, mert a lehető legkisebb, de a magyar érdekeket képviselő erős államot hozunk létre.
Mert határozottan visszaszorítjuk a rasszizmus, az antiszemitizmus, a bűnös nemzet vádját, és néven nevezzük azokat, akik ezeket a bélyegeket kívánják nemzetünkre, az országunkra sütni. Mert elegünk van a „politikailag korrekt” nyelvi terrorból. Mert nevükön fogjuk nevezni a dolgokat. Mert elegünk van a féligazságokból, hazugságokból, a kettős mércékből. Mert nem tartjuk alább valónak magunkat a legkülönbnek kikiáltott nemzeteknél sem. Mert a magyar szép, a magyar befogadó, békés nemzet. A magyar név megint szép lesz, mert tetteink fogják bizonyítani, hogy más nemzetek lelkét is megértő nép vagyunk, mint ahogyan azt történelmünk is számtalan esetben tanúsítja.
Lelkünk katedrálisai
A magyar újra szép lesz, mert büszkén fogjuk vállalni, hogy kultúránk, gondolkodásunk egyedi és egyben európai. Mert támogatni fogjuk önnön identitásunk kibontakozásának lehetőségét: kultúránkat, nyelvünk védelmét. Mert mint legértékesebb erőforrásunkat fogjuk kezelni a magyar embert: szellemi, testi épülését – az oktatásunkat, a nevelés ügyét, az egészséges magyar tudatformálást. Szépek leszünk, mert nem akarunk a kelleténél kisebbek lenni és kisebbnek látszani. Mert katedrálisokat akarunk építeni a lelkekben. Mert önbizalmat akarunk plántálni a magyarokba. A magyar név megint szép lesz, mert majd mindannyian együtt énekeljük a Himnuszt. Mert akkor tűzzük ki a nemzeti szalagot, amikor jónak látjuk, és nem akkor, amikor azt a véleménydiktátorok engedélyezik számunkra. Mert nemzeti identitásunkat nem tehernek, hanem boldogulásunk zálogának tekintjük. És a magyar név megint szép lesz, mert olyan hungarikumokat, mint népzenénket, táncainkat – vagy akár cigányzenénket és magyar nótánkat – is visszahelyezzük a „jogaikba”. Mert a Magyar Rádió főadói és Magyar Televízió ismét sugározni fogják azokat.
És újra szép lesz a magyar, mert nem engedünk a 48-ból és mert nem engedünk az 56-ból sem.
Mert nemcsak igényünk, hanem eltökélt szándékunk, hogy a rendőrségünk politikamentesen, demokráciához méltóan, igazságszolgáltatásunk pedig egy valódi jogállamra jellemző módon, a végrehajtó hatalomtól független, önálló hatalmi ágként működjön.
Mert húsz év után végre számba vesszük emberi és anyagi erőforrásainkat, hogy a nemzet javára – jó gazda módjára – a leghatékonyabban használhassuk azokat. Mert csak úgy hajthatjuk végre a valódi rendszerváltoztatást, ha rovancsunk eredményeként megismerhetjük önmagunk, társadalmunk, életünk egész terepének állapotát. A magyar név megint szép lesz, mert világossá tesszük, hogy mindez közös érdekünk, mert ez a bizalom alapja. És a magyar név megint szép lesz, mert a gazdasági, az erkölcsi és a politikai válságot a bizalom e légkörében, az emberekkel együtt, közös akarattal fogjuk felszámolni.
És a magyar újra szép lesz, mert a cigányság hiteles vezetőinek közreműködésével megteremtjük tanulásuknak, munkavállalásuknak 21. századhoz méltó feltételeit. Mert tudjuk, hogy a cigányság boldogulása, a társadalmi munkamegosztásba integrálása nem csupán cigány, hanem az egyik legégetőbb magyar ügy és érdek is.
Hitet viszünk…
És büszkék leszünk magyarságunkra, mert átfogó nemzetstratégiánk nem a múltba forduló, romantikus, a cselekvés alól felmentő merengésekről, hanem aktuális problémáink megoldásairól szól, figyelembe véve történelmünk tapasztalatait is.
És a magyar név megint szép lesz, mert nem naiv álmodozók vagyunk, hanem vízióval rendelkező, következetes, cselekvőképes magyarok, akik az általuk megválasztandó parlamenti többségtől és kormánytól nemzeti terveink megvalósítását várják. Újra szép lesz a magyar név, mert saját vezetőinknek a leendő kormányprogram végrehajtásához minden támogatást megadunk. Megint szép lesz a magyar, mert megválasztandó politikusainknak a feladatokat, a felelősséget nem csak odalökjük, hogy boldoguljanak, és mi meg majd kívülállóként bírálgatjuk őket. A magyar név megint szép lesz, mert együtt gondolkodó, cselekvő, alkotó, az értelmiségi léthez méltó polgárokként kívánunk közreműködni a nemzeti megújulásunkat hozó, nemcsak szlogenek szintjén létező új reformkorunkban.
És a magyar név megint szép lesz, mert ki fogjuk vetni magunk közül az önzőt, az alkalmatlant, a korruptat.
Mert visszatérünk a Szent István-i eszmékhez. Mert radikális keresztény és magyar megújulást akarunk. Mert Mária országát hirdetjük.
A magyar név megint szép lesz, mert felemeljük lelkünket, és együtt mondjuk a szabadság énekét. Mert tudjuk, hogy a bennünket gúzsba kötő félelmeinktől kéz a kézben szabadulhatunk csak meg, és tudjuk, hogy nemzetet csak a hit menthet. És mert tudjuk: most nem kisebb a feladatunk, mint nemzetünk megmentése.
A magyar név megint szép lesz, mert hitet viszünk a hitetleneknek is.
A magyar név megint szép lesz, mert tudjuk, hogy a szabadság nem lehet hazug – a hazug szabadság ugyanis veszélyesebb a börtönnél. És mert tudjuk, hogy a belül szabad tud csak változtatni a külső körülményeken, mert a börtönlakatot a belső szabadság képes leverni.
És a magyar név megint szép lesz, mert az evangélium értékeit, tanításait hirdetjük, igyekszünk megvalósítani egyéni és nemzeti életünkben.
Megint szép lesz a magyar, mert pontosan ismerjük a realitásokat, országunk, nemzetünk állapotát, és mégis ezzel a tiszta, tántoríthatatlan elhatározással kezdünk neki a nagy feladatnak.
Hirdetjük és hisszük: „A magyar név megint szép lesz, / Méltó régi nagy hiréhez”.
Mészáros László, kiadó igazgató,
Az Új államalapítás c. kötet társszerkesztője
Az Új államalapítás c. kötet társszerkesztője
A híres kapusnak éjszaka megjelenik régen meghalt apja szelleme. Az első ijedtség után szóba elegyedik vele és megkérdezi a szellemet:
– Apám, a túlvilágon létezik futball?
– Nos, ezzel kapcsolatban van egy jó és egy rossz hírem. Melyiket mondjam előbb? – kérdezi a szellem.
– Először a jót!
– Igen, a túlvilágon is létezik futball.
– És mi a rossz hír?
– A holnapi meccsen már te fogsz védeni.
Az asszony mérgesen mondja a férjének:
– Mindig az-az átkozott futball! Más téged nem is érdekel. Te még azt sem tudod, melyik évben vettél feleségül!
– Dehogynem, anyukám, egészen pontosan emlékszem. Abban az évben verte meg a Fradi az Anderlechtet a Bajnokok ligájában.
A férj késő este meccset néz a tévében, közben elszundikál a fotelben ülve.
Reggel a felesége ott találja a nappaliban hortyogva a tévé előtt. Ébresztgetni kezdi:
– Ébredj fel, már 7:10 van!
A férfi felriad:
– Igen? És ki vezet?
Focista újságolja a haverjának:
– Láttad a tegnapi meccsünket? Két gyönyörű gólt lőttem!!
– Tényleg? Nem láttam. És mi lett a végeredmény?
– 1:1
Olvass tovább…
– Apám, a túlvilágon létezik futball?
– Nos, ezzel kapcsolatban van egy jó és egy rossz hírem. Melyiket mondjam előbb? – kérdezi a szellem.
– Először a jót!
– Igen, a túlvilágon is létezik futball.
– És mi a rossz hír?
– A holnapi meccsen már te fogsz védeni.
Az asszony mérgesen mondja a férjének:
– Mindig az-az átkozott futball! Más téged nem is érdekel. Te még azt sem tudod, melyik évben vettél feleségül!
– Dehogynem, anyukám, egészen pontosan emlékszem. Abban az évben verte meg a Fradi az Anderlechtet a Bajnokok ligájában.
A férj késő este meccset néz a tévében, közben elszundikál a fotelben ülve.
Reggel a felesége ott találja a nappaliban hortyogva a tévé előtt. Ébresztgetni kezdi:
– Ébredj fel, már 7:10 van!
A férfi felriad:
– Igen? És ki vezet?
Focista újságolja a haverjának:
– Láttad a tegnapi meccsünket? Két gyönyörű gólt lőttem!!
– Tényleg? Nem láttam. És mi lett a végeredmény?
– 1:1
Július 11-én Kökényesd (Partiumi Híd Fesztivál)
Július 11-én, Kökényesden, a Határtól 30 km-re, Tőkés László Európai Parlamenti képviselő és Püspök úr beszédét követően bemutatom a Harmadik Évezred sorozatot. A bemutatónak otthont adó tábor nem más, mint a Partiumi Híd Fesztivál, amelynek megszervezésére július 9. és 13-a között kerül sor. A rendezvény fővédnökei nem mások, mint a Tőkés László és Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság elnöke.
A szervező, Partiumi HÍD Egyesület alapítóit az a szándék vezérelte, hogy az egyesület - működésével - elősegítse a magyarságtudat erősítését, a nemzeti önbecsülés visszaszerzését, egy pozitív jövőkép kialakítását. Ennek szellemében alapították szatmárnémeti fiatalok a HÍD Egyesületet 2003 márciusában.
A HÍD Egyesület legfőbb célja a nemzettudat erősítése. Emellett feladata az anyanyelvi oktatás bátorítása és segítése, a magyar közösségeket ért jogsérelmek orvoslása és a sérelmek nyilvános bemutatása.Továbbá célunk szoros kapcsolat kialakítása más- nemzetünkért tenni akaró- szervezetekkel, illetve a történelmi egyházainkkal.
A tábor teljes ideje alatt, egésznapos szabadidős, valamint gyermekprogramokra kerül sor és minden napot színvonalas koncertek zárnak, mint például: Kormorán, Bikini, Beatrice, Ossian, Zanzibár, Ismerős Arcok, Kalapács Együttes, Tűzmadár, Invader, 4 Ever, H 599 rockzenekar és az Osztováta. További információk a tábor honlapján olvashatók: www.hidfesztival.eu
Július 10-én 16 órakor Putnok (Bányász Könyvtár)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a Sajó bal partján, tiszta lelkü emberek által övezett kisváros lesz a Július 10-én, 14 órától megrendezett könyvbemutatóm helyszíne. A Putnoki-dombság tagolt felszíni területére is kiterjedt, Gömör kapujaként emlegetett Putnok könyvtára lát sok szeretettel. Ugyanolyan fenséges és nemzeti szeretettel, mint amilyen nemzeti elhivatottságból és Istentől kapott szellemi erővel megyek oda, hogy együtt lehessek azokkal az emberekkel, akiktől Trianonban, a magyar Holokausztban elszakították Gömörországot, a kapujától. Földet a háztól, anyát a fiától, testvért a testvértől, embert az embertől.Nos együttes szellemi épülésünk jegyében leszek most ott azokkal, akik vállukon érzik Trianon utóhatását és jelenünk kegyetlen terhét.
Erdélyország az én hazám - fesztivál Verőcén.
A kijelölt szövegrészekre kattintva bővebb felvilágosítást kaphatnak a szálláslehetőségekről, a fellépőkről, a programról, a megközelítésről valamint a házirendről.A fesztivál lebonyolítását a Budapesti Székely Kör Alapítványa látja el!
A Társadalmi szervezetek nyilvántartásába a Fővárosi Bíróságon 1816. sorszám alatt bejegyzett BUDAPESTI SZÉKELY KÖR, mint alapító, a Fővárosi Bíróságnál 12. Pk. 65102/1991/10-1-1093. sorszám alatt bejegyeztette a Budapesti Székely Kör Alapítványának Alapító Okiratát.
Az Alapítvány célja az Erdélyben, a Székelyföldön élő, az egyetemes magyarság értékeinek megőrzését és gyarapítását elősegítő tevékenységet folytató kutatók, írók, művészek alkotásainak magyarországi megismertetése, a székelyföldi kulturális egyesületek, népi együttesek bemutatásának előmozdítása, diákok magyarországi nyári táboroztatásának segítése, valamint a KÖR kulturális és közművelődési rendezvényeinek biztosítása-támogatása.
A fotóra kattintva megtekinthetitek a tábor plakátjának nagyobb felbontását.
Az én hazámról a www.fevidek.ma portálon
Az én hazám címmel nemrégiben jelent meg a Harmadik évezred sorozat 2009-es kötete, amely a Hetvenhét Kárpát-medencei magyar fiatal érzelmei, gondolatai nemzetről, hazáról, jelképeinkről alcímet viseli.
Mészáros László és Szőcs Géza szerkesztésének köszönhetően igazán sokszínű kötetről van szó, felvidéki, erdélyi, délvidéki és magyarországi fiatalok írásai és illusztrációi fejezik ki, milyen is a harmadik évezred magyarságképe a Kárpát-medencében. A kötetbe szlovákiai magyar diákok munkái is bekerültek, akiknek írásai portálunkon, a Fiatalok szemével rovatban is olvashatóak, így Janiga Szabolcs és Sipula Péter cikkei.
A könyv bevezetője, amelyet Zombor Gábor jegyez, jellemzi a kötetet: Mióta a világ világ, azóta rettegnek a szülők, hogy utódaik nehogy másfélének bizonyuljanak. Másmilyennek, mint amilyenek ők, gyermekeik és unokáik életét saját maguk időbeli meghosszabbításaként elképzelő, eltervező és előkészítő ősök. Hogy a számunkra - a ma aktív magyar korosztályok számára - legfontosabb identitásbeli értékeknek, a nemzeti értékrendnek a készletéből mit tekintenek magukénak az ifjú generációk, hogy miként gondolkodnak történelemről, nemzetről és hazáról - erre nézve nem képzelhető el izgalmasabb és tanulságosabb olvasmány ennél, amit kezében tart az olvasó. Hadd ne előlegezzük meg véleményét, úgyhogy csak annyit szögezzünk le: szociológusoknak, kollektív lélektannal foglalkozó pszichológusoknak, történészeknek, irodalmároknak és tanároknak, no meg politikusainknak, de bárkinek aligha ajánlható egyéb mű, ha arra a kérdésre keresnek választ: merre tart a magyar nemzet. Külön elégtételünkre szolgál, hogy Kecskemét e nemzeti önismerettel kapcsolatos tisztázó műhelymunka, a többféle nézet között párbeszédet kezdeményező higgadt analízis fontos helyszínévé lett, immár a negyedik olyan kiadvánnyal, amely szellemi hagyományainkhoz hűen járul hozzá ahhoz, hogy utódaink ne a "valahol utat tévesztettünk" frusztrációját, hanem az önmagukra s a történelem helyes útvonalára rátalált nemzetek bizakodását és örömét élhessék meg.
A könyv utószavát Duray Miklós írta, amelyből néhány gondolatot ragadunk ki: „ Egyre kevesebb olyan fiatalemberrel találkozhatunk, aki tizenhat vagy tizennyolc évesen tudná, hogy mi akar lenni. Folytatni akarja-e apja ácsmesterségét, akár úgy is, hogy ő legyen a tervezője és a kivitelezője is a szerkezetnek, vagy a pedagógus szülő hagyományait követné szívesen, mert látta gyermekkorában, hogy a felnőtt diákok milyen tisztelettel adóznak volt tanáruknak. Az előttes időben szokás volt követni a szülők szakmáját, legtöbbször azzal a titkos belső vággyal, hogy én azt majd másként, eredményesebben, tökéletesebben folytatom. (…) a Felvidéken az elmúlt húsz évben nem volt szerencsém találkozni egy fiatalemberrel sem, aki amiatt választotta volna a jogász szakmát, mert a magyarokat ért jogsérelmek orvoslását szerette volna elérni, vagy azért tanult volna ki közgazdásznak, mert szívén viselte volna az évtizedek óta gazdasági árnyékban élő magyar vidék fellendítését. Sorolhatnám.
Nincs társadalmi ívünk, életpálya-elhatározottságunk, hiányoznak családi és társadalmi példaképeink. És akiben ez az elszántság véletlenül felüti a fejét, azt visszarántjuk (…) a szlovák közélet idegenkedik a tudatos magyartól, attól, aki tudja, mit kell tennie, mert ez nem illeszthető be az ő képletükbe. Ha sikeres magyar akarsz lenni, ne akarj tenni semmit közösséged javára! (…) Végig olvasva ezt a könyvet, bizonyára nem csak nekem tűnt fel, milyen sokat kérdeznek a fiatalok. Őszinte rácsodálkozással tesznek fel olyan kérdéseket a hazáról, a nemzetről, melyekre a válasz az idősebb korosztályok számára kézenfekvő. De nekik egyáltalán nem az. (…) Örömmel tapasztaltam, hogy többen is kifejtik, mennyire fontos a kollektív emlékezet. Akiben nem él a történelem, kiszolgáltatott lesz vagy kiszolgáló, ne adj Isten, bűnöző. Csak az emlékezet védhet meg a szenvedések megismétlődésétől.
Felejteni nem szabad.”
A könyv bevezetője, amelyet Zombor Gábor jegyez, jellemzi a kötetet: Mióta a világ világ, azóta rettegnek a szülők, hogy utódaik nehogy másfélének bizonyuljanak. Másmilyennek, mint amilyenek ők, gyermekeik és unokáik életét saját maguk időbeli meghosszabbításaként elképzelő, eltervező és előkészítő ősök. Hogy a számunkra - a ma aktív magyar korosztályok számára - legfontosabb identitásbeli értékeknek, a nemzeti értékrendnek a készletéből mit tekintenek magukénak az ifjú generációk, hogy miként gondolkodnak történelemről, nemzetről és hazáról - erre nézve nem képzelhető el izgalmasabb és tanulságosabb olvasmány ennél, amit kezében tart az olvasó. Hadd ne előlegezzük meg véleményét, úgyhogy csak annyit szögezzünk le: szociológusoknak, kollektív lélektannal foglalkozó pszichológusoknak, történészeknek, irodalmároknak és tanároknak, no meg politikusainknak, de bárkinek aligha ajánlható egyéb mű, ha arra a kérdésre keresnek választ: merre tart a magyar nemzet. Külön elégtételünkre szolgál, hogy Kecskemét e nemzeti önismerettel kapcsolatos tisztázó műhelymunka, a többféle nézet között párbeszédet kezdeményező higgadt analízis fontos helyszínévé lett, immár a negyedik olyan kiadvánnyal, amely szellemi hagyományainkhoz hűen járul hozzá ahhoz, hogy utódaink ne a "valahol utat tévesztettünk" frusztrációját, hanem az önmagukra s a történelem helyes útvonalára rátalált nemzetek bizakodását és örömét élhessék meg.
A könyv utószavát Duray Miklós írta, amelyből néhány gondolatot ragadunk ki: „ Egyre kevesebb olyan fiatalemberrel találkozhatunk, aki tizenhat vagy tizennyolc évesen tudná, hogy mi akar lenni. Folytatni akarja-e apja ácsmesterségét, akár úgy is, hogy ő legyen a tervezője és a kivitelezője is a szerkezetnek, vagy a pedagógus szülő hagyományait követné szívesen, mert látta gyermekkorában, hogy a felnőtt diákok milyen tisztelettel adóznak volt tanáruknak. Az előttes időben szokás volt követni a szülők szakmáját, legtöbbször azzal a titkos belső vággyal, hogy én azt majd másként, eredményesebben, tökéletesebben folytatom. (…) a Felvidéken az elmúlt húsz évben nem volt szerencsém találkozni egy fiatalemberrel sem, aki amiatt választotta volna a jogász szakmát, mert a magyarokat ért jogsérelmek orvoslását szerette volna elérni, vagy azért tanult volna ki közgazdásznak, mert szívén viselte volna az évtizedek óta gazdasági árnyékban élő magyar vidék fellendítését. Sorolhatnám.
Nincs társadalmi ívünk, életpálya-elhatározottságunk, hiányoznak családi és társadalmi példaképeink. És akiben ez az elszántság véletlenül felüti a fejét, azt visszarántjuk (…) a szlovák közélet idegenkedik a tudatos magyartól, attól, aki tudja, mit kell tennie, mert ez nem illeszthető be az ő képletükbe. Ha sikeres magyar akarsz lenni, ne akarj tenni semmit közösséged javára! (…) Végig olvasva ezt a könyvet, bizonyára nem csak nekem tűnt fel, milyen sokat kérdeznek a fiatalok. Őszinte rácsodálkozással tesznek fel olyan kérdéseket a hazáról, a nemzetről, melyekre a válasz az idősebb korosztályok számára kézenfekvő. De nekik egyáltalán nem az. (…) Örömmel tapasztaltam, hogy többen is kifejtik, mennyire fontos a kollektív emlékezet. Akiben nem él a történelem, kiszolgáltatott lesz vagy kiszolgáló, ne adj Isten, bűnöző. Csak az emlékezet védhet meg a szenvedések megismétlődésétől.
Felejteni nem szabad.”
www.felvidek.ma
Verőce, Putnok, Püspökladány, Kökényesd és a Tusványos után Balatongyörökön szabadon!
A Keresztény Magyar Értékrend jegyében és nemzettudati elkötelezettségből az elkövetkező időszakokban több olyan jeles rendezvényen megtekinthetik könyvbemutatómat, ami a nemzeti és nemzetünk szellemi összefogásáról szól. Sok szeretettel várok minden sorsgyötört lelkében megalázott és sorsában tönkretett magyar nemzettársat, hogy együtt lehessünk egy olyan könyvbemutatón, ami a magyarságunk jövőjét tükrözve felcsillantja azokat a remények, hogy lesz még egyszer NAGYMAGYARORSZÁG!
Legyenek ott a magyar nemzettudat 10 parancsolatának szellemében:
1. Magyar! Szeresd a te Istenedet teljes szívedből, minden erődből. Ne felejtsd el, hogy az Isten szavunk jelentése Őslélek, öröktől fogva a világmindenséget teremtő lélek, melynek fogalmát egyedül csak a magyar nyelv tudja ilyen pontosan kifejezni, ragaszkodj hozzá minden körülmények között.
2. Merjél újból minden igyekezeteddel a magyar nemzet szemléletében élni, gondolkodni, alkotni, minden cselekedeted nemzeti érdekünket szolgálja.
3. Tartsd szem előtt, hogy legyen a magyar jövőben minden magyar igaz testvére és minden más népnek, elsősorban itt a Kárpát-medencében felebarátja.
4. Becsüld meg mindazt, ami a miénk, ami magyar, múltunkkal, történelmünkkel, kultúránkkal kapcsolatos. Ennek ismerete nemzeti tudatunkhoz hozzátartozik, enélkül nem lehetsz jó magyar.
5. Boldogulni, alkotni csak közösségben tudsz, elsősorban a családi közösségben, mely minden közösségnek, a nemzetközöségnek is alapja, magva, ezért fontos, hogy a családi közösség szilárd alapokon nyugodjon, mert ha azok felbomlanak, az veszélyezteti egész nemzetközösségünket is. Vigyázz és óvd, mert felelős vagy a családodért.
6. Tanuljad, hogy minden nemzet támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megdől, nemzetünk kerül veszélybe. Ennek elkerülése érdekében gyakorold a tiszta erkölcsöt, szeresd a munkát, követve őseink példáját, mely egyúttal magyar testvéreink megbecsülését is jelenti.
7. Ha a közigazgatásban vagy egyéb területen tisztséget vállaltál, akár az államvezetésben, kötelességed a nemzet javára cselekedned, minden idegen vagy önös érdek félretételével.
8. Kötelességed neked és minden magyarnak ősi magyar nyelvünk tisztaságának megőrzése, a felesleges idegen szavak kerülése. Amely nép elveszti nyelvét, az elvész.
9. Becsüld meg ősi magyar rovásírásunkat, mert népünk olyan ősi kulturális öröksége, amely ma már egyetlen európai népnek sincs. Tudd meg, hogy mai latin nagybetűs írásunknak is egyik alapja a székely-magyar rovásírás.
10. Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar! Nemzettudatod adjon erőt, hogy Isten akaratából a nagyvilág bármely részén, a hazában vagy idegenben, emelt fővel, magyarként élhess.
Legyenek ott a magyar nemzettudat 10 parancsolatának szellemében:
1. Magyar! Szeresd a te Istenedet teljes szívedből, minden erődből. Ne felejtsd el, hogy az Isten szavunk jelentése Őslélek, öröktől fogva a világmindenséget teremtő lélek, melynek fogalmát egyedül csak a magyar nyelv tudja ilyen pontosan kifejezni, ragaszkodj hozzá minden körülmények között.
2. Merjél újból minden igyekezeteddel a magyar nemzet szemléletében élni, gondolkodni, alkotni, minden cselekedeted nemzeti érdekünket szolgálja.
3. Tartsd szem előtt, hogy legyen a magyar jövőben minden magyar igaz testvére és minden más népnek, elsősorban itt a Kárpát-medencében felebarátja.
4. Becsüld meg mindazt, ami a miénk, ami magyar, múltunkkal, történelmünkkel, kultúránkkal kapcsolatos. Ennek ismerete nemzeti tudatunkhoz hozzátartozik, enélkül nem lehetsz jó magyar.
5. Boldogulni, alkotni csak közösségben tudsz, elsősorban a családi közösségben, mely minden közösségnek, a nemzetközöségnek is alapja, magva, ezért fontos, hogy a családi közösség szilárd alapokon nyugodjon, mert ha azok felbomlanak, az veszélyezteti egész nemzetközösségünket is. Vigyázz és óvd, mert felelős vagy a családodért.
6. Tanuljad, hogy minden nemzet támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megdől, nemzetünk kerül veszélybe. Ennek elkerülése érdekében gyakorold a tiszta erkölcsöt, szeresd a munkát, követve őseink példáját, mely egyúttal magyar testvéreink megbecsülését is jelenti.
7. Ha a közigazgatásban vagy egyéb területen tisztséget vállaltál, akár az államvezetésben, kötelességed a nemzet javára cselekedned, minden idegen vagy önös érdek félretételével.
8. Kötelességed neked és minden magyarnak ősi magyar nyelvünk tisztaságának megőrzése, a felesleges idegen szavak kerülése. Amely nép elveszti nyelvét, az elvész.
9. Becsüld meg ősi magyar rovásírásunkat, mert népünk olyan ősi kulturális öröksége, amely ma már egyetlen európai népnek sincs. Tudd meg, hogy mai latin nagybetűs írásunknak is egyik alapja a székely-magyar rovásírás.
10. Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar! Nemzettudatod adjon erőt, hogy Isten akaratából a nagyvilág bármely részén, a hazában vagy idegenben, emelt fővel, magyarként élhess.
Az én hazám - válogatáskötet
A megrendelést a benczeattila@yahoo.com email címre kell küldeni.
A könyv árát a következő bankszámlára várjuk:
Bencze Attila, CIB Bank
10700141-65990988-51100005
Telefonszám: 0630/406-8169
Nyereményjátékos könyv!
Akciós ár: 2000 Forint
Akciós ár: 2000 Forint
Vezető hírek
