Márai Sándor - Mennyből az angyal

Mindenek előtt hallgassanak meg egy karácsonyi verset, ami a jelen pillanatban is aktualitással bír és amelynek fontosságát bár sokan nem akarják megérteni, de a Jó Isten úgyis elrendezi azt.

Kell a testnek a nyugalom, ugyanúgy ahogy a léleknek is szüksége van reá. Mert a test nyugalma a lélek nyugalmával összhangban az életünknek egy olyan tökéletes harmóniát kölcsönöz, amelyet nem kapunk meg sehol máshol csak a nyugalomba. A nyugalomhoz természetesen szükség van a test és a lélek tisztaságának megteremtéséhez is.

A szeretet ünnepe teljében volt időm lecsendesedni és megismerni a bennünket körülvevő lehetőségeket. Megismerni azt az utat, amely egy a megváltás fele vezető út kezdete, és amely mindennapi életünk keserűségében is teret teremt a kilátás lehetőségének.

Volt időm lecsendesedni és elgondolkodni. Talán egy kissé filozofikus irányba is elmentem Isten atyám és Isten anyám számomra kiszabott gondolati útján. Gondolatok tömkelege kering bennem és ebben a nagyvilági zűrzavarban valahol a lelkem mélyén: érzem (mert közel vagyok a röghöz) ősi egyházunk, a pálos rend mindenek fölötti igazságosságának szellemi és erkölcsi üzenetét. A nemzet szeretete, Isten szeretete.

Érzem ezt egy olyan világban, ahol mindenki többnek hiszi magát másnál, és azt hiszi, hogy ő kakilta a spanyolviaszt, na meg az egyetemes és műszaki tudományok téziseinek jelentős hányadát. Ez autodidakta képzés az élet-egyetemen, a messziről érkezett (vándor) ember számára, „persona non grata” (nem kívánatos személy) belépőkártyát juttat csupán.
Ilyenkor mindig mosoly ül az ember arcára, mert a Ráth Végh-i „Emberi butaság kultúrtörténete” tárul a szem elé ezen a kietlen rónaságon, ahol azt hiszik magukról az emberek, hogy mindenkinél többet tudnak. Tisztelet a kivételnek…

Én a kis filozofikus énemmel és a Karácsony Üzenetével lelkemben utólagosan Kívánok Áldott, Békés, Boldog Karácsonyt minden olvasómnak.

Olvass tovább…

Mélyen szeretett olvasóim. Karácsony Áldott szent ünnepén hadd kedveskedjek önöknek egy olyn verssel, aminek hallatára bizony-bizony a könnyektől elhomályosodott a szemem. Remélem, hogy mindannyiuké el fog.

Olvass tovább…

December 5-én a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazásra emlékeztünk Nagyváradon ahol az Erdélyi Magyar Ifjak meghívására alkalmam volt megtartani második verseskötetem első könyvbemutatóját.

A Mikulásvásár lázától függetlenül közel 150 ember jelent meg a Partiumi Keresztény Egyetem előadótermében, ahol többek között Ulveczky Lajosné – a Bárándi Általános Iskola igazgatónője, Váradiné Katona Irénke – a Bárándi Népfőiskola igazgatónője és Kiss Sándor polgármester is beszédet mondott.

Mindnyájan a szoros együttműködés témáját feszegetve arra próbáltunk rávilágítani, hogy a jelenlegi politikai cselekvések egyáltalán nem a nemzet érdekeit szolgálják. De ugyanakkor létezik, és léteznie kell, egy a gúnyhatáron átnyúló nemzeti összefogásnak.

Szó esett az eddigi történésekről és arról, hogy az első sorokban említett népszavazást követően egymásnak ugrasztották a Csonkamagyarország és az elszakított nemzetrészeket. Azóta lett a Csonkaországi tápos és az amúgy is románnak nevezett erdélyi 100 százalékosan románnak titulált, földjén hazátlannak (bozgornak) nevezett csemete.

Ha visszagondolunk a 2004. decemberi népszavazásra, rájövünk, hogy mennyire megtévesztették az amúgy is labilis, Mónika és Balázs showon csámcsogó, Barátok köztös víziókban szenvedő agymosott embereket.

Mert el kell árulnom, hogy keskeny e hazában elég sok az elsötétült agyú, a világról és környezetéről semmit nem tudó és semmit föl nem fogó ember. Az a szegmens, aki csak él, mint penész a mindennapi kenyérben és azt hiszi magáról, hogy hasznára van ennek a társadalomnak.

Ezeket az embereket, nem szabad bántani, mert nem tudják, mit cselekszenek. Csupán azon politikai szervezeteket, sajtóorgánumokat kell felelősségre vonni, akik nemet mondtak ama bizonyos gyászos napon.
És üzenem minden újságírónak, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket és ne a magyarság agymosott részét tegye felelőssé, hanem a bűnösöket, az agymosókat. És tegye ezt azért, mert „bűnösök közt cinkos, aki néma”. És ne essenek abba a tévedésbe, hogy egy politikai játszmát utólag nem érdemes firtatni. A nemzet, a magyarság, a magyar emberek, a keresztényi hit és az erkölcs nem lehet a politikai színterek játékszere. Aki így gondolja az a magyarsággal, a magyar emberekkel és Istennel húz újat, Sátáni pályafutása útvesztőiben.
Mi magyarok pedig nyújtsunk segítő kezet egymásnak és bocsássunk meg az oktalanságnak, a agymosott többségi magyar társadalomnak, mert különben az ellenségeink (úgy külső mint belső) elérték céljukat. A Nagyváradi fórum témája az egymás felé történő kéznyújtás és az összefogás első lépéseiről szóltak.
Az előadások között a Bárándi Nyitnikék Citerazenekar odaadó játékával teremtett felfokozott hangulatot. Ezért köszönetemet szeretném kifejezni úgy a gyerekeknek, mint az őket szülőknek és tanároknak. Őszinte elismerésem nekik.

Megemlékeztek a szégyen napjáról

A Magyarországon négy évvel ezelőtt, december 5-én lezajlott, kettős állampolgárságról szóló népszavazás csúfos eredményére emlékeztek pénteken délután a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának dísztermében az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének tagjai.
A rendezvényre a magyarországi Báránd község elöljáróit és néhány polgárát hívták meg a szervezők. A megjelenteket Nagy József Barna, az EMI partiumi elnöke köszöntötte, majd Lovassy Cseh Tamás, az ifjúsági szervezet nagyváradi elnöke mondott beszédet, hangsúlyozva: 2004. december 5-e egyértelművé tette számunkra, ki van velünk és ki ellenünk. A gyalázatos eredményért nemcsak azok a vétkesek, akik direkt módon elkövették azt, hanem azok is, akik a háttérben hallgattak, és nem tettek semmit. Jövőnket dicsőséges történelmünkre alapozva tudjuk felépíteni. Tudják ezt ellenségeink is. Ezért van az, hogy Budapesten mindent elkövetnek a turul-szobor eltüntetéséért, hogy folyamatosan gyalázzák lobogóinkat, hogy a földdel teszik egyenlővé temetőinket, és ezért történhet az meg, hogy Nagyváradon – a tolerancia fellegvárának tartott városban – nem lehet méltó módon megemlékezni a háborúban elesett magyar hőseinkről, s ha valaki egy keresztet állít a harcban elesettekért, a kereszt másnapra eltűnik. Ez történelmi múltunk arculcsapása – fogalmazott az ifjú elnök.
A szónoklatok szüneteiben a bárándi Nyitnikék citerazenekar csodálatos előadásait hallgathatta meg a közönség. A gyermekciterások már nyolc éve muzsikálnak együtt. Péntek este megyeszékhelyünkön az általuk készített népviseletekben népdalokat játszottak és énekeltek, nagy sikert aratva a közönség körében.
Ulveczki Lajosné, a Bárándi Általános Iskola igazgatója beszédében kifejtette, hogy négy évvel ezelőtt, a népszavazás napján döbbent csend telepedett a Kárpát-medencére. Négy évvel ezelőtt szellemi, lelki katasztrófa áldozata lett nemzetünk. 2004. december 5-én volt egy esélyünk lezárni a nyolcvanéves rémálmot, de elszalasztottuk. Mégis sokan voltak azok – igaz, nem elegen –, akik igenis megvallották az elszakított magyar testvéreiknek, hogy velük szeretetközösségben vannak, s e szövetségük szent. Az igenlő honfitársak azt üzenik, ha e kölcsönös hűségben tovább erősítjük egymást, lesznek közös ünnepeink, találkozásaink, újjászületik nemzetünk.
Váradiné Katona Irénke, a Bárándi Népfőiskola igazgatója a mozgalom történetét mesélte el, és annak célkitűzéseiről ejtett néhány szót. Őt követte Bencze Attila költő, aki a jelenlévőknek bemutatta A lélek-inga-járata című verseskötetét, melyet a helyszínen meg lehetett vásárolni. A székelyudvarhelyi származású poéta 14 éves kora óta ír verseket, majd 2003-ban, rádöbbenve, hogy az irodalom eltávolodott az olvasóktól, néhány egyetemi tanárral és szerzővel karöltve létrehozta a Neotranszszilvanista Irodalmi Páholyt. Önmagát élő és fájó lelkiismeretnek tartja.
Legvégül Kiss Sándor, Báránd község polgármestere szólt az egybegyűltekhez: a jelenlegi magyarországi politikai elitet bírálta, amiért tönkretették az országot.
Nagy összefogásra van szükségünk, hogy a magyar nemzet pusztulását megállítsuk – mondta az elöljáró, majd jelképesen egy hatalmas házikenyeret adott át az EMI vezetőségének.
A rendezvény végén a bárándi Bánáthy Dániel szavalta el a Szózatot, majd a Székely himnusz közös eléneklésével zárult a műsor.

Létai Tibor
Reggeli Újság

Összefogásra buzdított az EMI

Nagyvárad- Pénteken 2004. december 5-re, a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra emlékezett az Erdélyi Magyar Ifjak váradi szervezete. Báránd község (Magyarország) lakói voltak a vendégek.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának a dísztermét körülbelül félig megtöltő érdeklődőket Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének az elnökségi tagja köszöntötte. Kifejtette: a rendezvényükkel az Egy a haza-egy a nemzet gondolatát szeretnék erősíteni. Beszédében keményen bírálta a balliberális oldal képviselőit, "politikusféléknek" nevezve őket, és annak a meggyőződésének adva hangot, hogy tizenöt-húsz év múlva már senki sem fog emlékezni rájuk. Ezzel a véleménnyel teljes mértékben egyetértett Lovassy Cseh Tamás, a váradi EMI nemrégiben megválasztott új elnöke, aki többek közt azt állította a magyarországi szocialistákról és szabadelvűekről, hogy idegen szívűek és lelkűek, külföldi érdekeket szolgálnak, hazaárulók stb. Felszólalásában magyar összefogásra buzdított, és úgy vélte, hogy a dícső múltra támaszkodva folytatni kell a nemzetépítést.

Bárándi vendégek

Ulveczki Lajosné, a Bárándi Általános Iskola igazgatónője szerint 2004. december 5-i népszavazáskor a "Sátán tombolt". Megitélésében a "nem" voksok ellenére bízni kell abban, hogy a magyarságra szebb jövő vár. Váradiné Katona Irénke az általa vezetett Bárándi Népfőiskola történetéről és küldetéséről beszélt, a székely származású, jelenleg Bárándon élő BenczeAttila költő pedig aktuálpolitikai kérdésekről szólt. Kissé csapongó, személyes élményekkel fűszerezett előadásában Kiss Sándor fideszes bárándi polgármester élesen kritizálta az MSZP-t és az SZDSZ-t. A felszólalást követő taps arra engedett következtetni, hogy a jelenlevők helyeselték az elhangzottakat, sőt egy férfi azt is bekiabálta, hogy éljen Orbán Viktor. A rendezvényen a bárándi Nyitnikék citerazenekar is fellépett, egy községbeli fiatalember pedig felolvasta a Szózatot. Az összejövetel a Székely himnusz eléneklésével zárult.

Ciucur L. Antonius (ERDON)

Olvass tovább…

Olvass tovább…

Ne gyertek haza! Itt nem kelletek!
Itt a fél ország lop, csal. Beteg.
Itt már nem kellenek a gyermekek.
Itt Horn, Pető, Gyurcsány az úr,
Itt mindenki angolul tanul,
Ne gyertek haza! Itt nem kelletek!

Ne gyertek haza! Ez itt csonka ország,
Emléketek is gyáván elhazudták,
Itt útlevél nem jár, csak idegennek,
Ha kampányt vezet vagy bölcsn befektet.
Ne gyertek haza! Ez itt csonka ország!

Ne gyertek haza! Krisztusnak sincs helye,
Vígan él Kun Béla, Kádár szelleme,
Itt nem álhat szobra gróf Telekinek,
Pázmánynak, Wassnak, Mindszentinek.
Ne gyertek haza! Krisztusnak sincs helye.

Ne gyertek haza! Ünneplik Trianont,
Itt zászlót a nép Károlyiért bont,
Koccintanak Erdély gyászünnepén,
Itt nincs már magyar hit, munkás remény,
Ne gyertak haza! Ünneplik Trianont.

Ne gyertek haza! Itt nincsen munkahely,
Magyar szív, ész , kéz itt senkinek se kell,
Nincs itt magyar gyár, talpalatnyi föld,
A reklám és hazugság minden tért betölt.
Ne gyertek haza! Itt nincs munkahely.

Ne gyertek haza! Ki itt rátok szavazna,
Az mind szélsőséges, sovén és irredenta,
Populista, demagóg, ellenforradalmár-
Jaj, emlékeztek? Sok ilyesmi volt már.
Ne gyertek haza! Nincs ki rátok szavazna.

Vagy gyertek mindannyian!
Velünk szavazzatok!
Élők és holtak, látók és vakok,
Ki járni bír, ki élni mer,
Tenger tömegben jöjjön el!
Szavazzatok helyettünk üvöltő igennel,
Gyertek zászlóval, fáklyával kereszttel,
Gyertek mindannyian, velünk szavazzatok!

S amit nem tudtunk megtenni ötven éve,
Kergessük őket együtt, örökre, végre!

Olvass tovább…

Nézz a térképre! Tudtál róla?
Tanítottak vagy csak titokban?
Akik tudták és megértették,
mint ítélkeztek Trianonban?

Döntöttek, vagyis ítélkeztek
Kilencszázhúszban Trianonban.
Ítélkeztek? Kit kell büntetni
s kik részesülnek jutalomban?

Vérre szomjaztak a hiénák,
harangok sírtak a toronyban,
hogy mit tesznek: ne tudták volna?
Nagyon is tudták Trianonban.

Egyezkedtek és alkudoztak,
a tolvaj szabta meg az árát
kinek mi jár. Kupec módjára,
aztán hazudva magyarozták.

Kereszthalálra számítottak:
„Pusztuljon ország és népe nyomban”!
Így osztották az „igazságot”
könnyű lélekkel Trianonban.

Hiába keresztre feszítés,
hiába szabták meg a sorsát,
immár nyolc évtizednél is több
és létezik még Magyarország!

Nem lett néphalál, szenvedés és gyász!
De nincs béke, hol fájdalom van!
Azóta beteg Európa,
mert megmérgezték Trianonban.

Ezt a verset a Bárándi Trianoni megemlékezésen mondott beszédem után nyomták a kezembe. Bár irodalmi alkotásnak nem igen tekinthető, de a benne, mögötte rejlő szándék és lélek csakis egy jó emberre vall.

Olvass tovább…

Olvass tovább…

Szeretett olvasóim!

Az utóbbi időben amint láttátok egyre többet utazok, hogy a lélek szentséges voltát, a magyarság összefogásának gondolatát és a Keresztényi értékrendet vigyem el hozzátok. Hozzátok, akik magyar emberként lehettek egy egységes és tiszta Magyarország megteremtői, határon innen és túl.

Olyan magyarokhoz megyek könyvet bemutatni, akiknek fontos a család, Isten és haza fogalma. Akiknek fontos a magyar feltámadás magjában élő csíra, és akiknek fontos a test és a lélek melegágyának biztonsága. A test és a lélek biztonsága pedig az, hogy magyar emberekként megfogjuk egymás kezét, és együtt megyünk végig az Uniós szörnyekkel kikövezett úton.

Második verseskötetem Nagyváradi bemutatóján 150 ember előtt sikerült beszélnem arról, hogy mennyire fontos a nemzet összefogása, összetartása. Mert ha ez nem történik meg, akkor a magyar nemzet kiirtására fogukat fenő förtelmes vadállatok elérték céljukat.

Ne az árulóknak, a hazugoknak, a tolvajoknak és a gazembereknek higgyünk. Ne az olyan írószövetségeknek, amiknek tagjai hatalmasat tudnak köpni Wass Albert nevének hallatára, hanem azon íróknak, költőknek és embereknek, akik odaadásukkal és kitartásukkal tesznek tanúbizonyságot a magyar nemzet előtt.

Elég nehéz ezt eldönteni, mert hatalmas az ellenállás. Mindenképpen meg akarják fojtani azokat az embereket, akik a magyarságért tesznek és kiállnak mellette. Azokat az embereket, akik magyarul gondolkodnak és magyarként élnek. Engem és titeket kedves barátaim.

Ígéretet teszek nektek, hogy ez után sűrűbben írok az oldalra, hogy legalább itt összefogjam ezt az amúgy is szétvert nemzetet. Ha összefogunk és egységesíteni tudjuk erőinket, akkor már elkergethetjük „ezt az ősi portán tobzódó sok száz idegent”.

Tegnap írtam Nagy József Barna barátomnak, hogy küldje el a Nagyváradi könyvbemutatón készült fotókat. A mai, Debreceni kószálásom után csak azért ültem le, hogy megkukkantsam érkeztek-e a képek. De még nem. Ha megkapom őket, akkor majd a könyvbemutató beszámolójával felkerülnek az oldalra is.

Olvass tovább…

A Dalai Láma – polgári nevén: Tenzin Gyatso –, Tibet indiai száműzetésben élő vallási és politikai vezetője 2008. december 3–4. napjain látogatást tesz Brüsszelben, az Európai Parlamentben.

Rendkívüli érdeklődés által kísért látogatásának első napján – egyebek mellett – szűk körű találkozón vett részt az EP Tibeti Frakcióközi Bizottságának szervezésében. A meghitt hangulatú megbeszélésre elkísérte őt Samdong Rinpoche professzor, az emigráns tibeti kormány vezetője.

A Dalai Láma megnyitó tájékoztató beszédében beszámolt a márciusi zavargások véres elfojtását, valamint az idei pekingi nyári olimpiát követően kialakult tibeti helyzetről.

Mélységes csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az olimpiát megelőző és az azt követő kétoldalú tárgyalások nyolcfordulós sorozata eredménytelenül végződött, és ezzel együtt Kína tovább fokozta az elnyomást és a terror uralmát országában. Az ilyenképpen kialakult, jelenlegi helyzet szinte reménytelen – mondotta a vallási vezető, aki ugyanakkor őszinte köszönetét fejezte ki támogatóinak, köztük is kiemelt módon az Európai Parlamentnek, illetve a fogadására egybegyülekezett EP-tibeti bizottság tagjainak.

Samdung Rinpoche az emigrációban élő tibetiek 2008. november 17-én tartott, dharamszalai tanácskozásáról nyújtott tájékoztatást, melyen a világ 19 országából összesen 560 küldött vett részt. A bámulatos összetartásról, kitartásról és önszervező erőről bizonyságot tevő tibeti „parlament” „a száműzött ország” függetlenedésének alternatívájával szemben, továbbra is a tibeti területi autonómia kivívása mellett foglalt állást, és ennek képviseletére – további – teljes felhatalmazásáról biztosította a Dalai Lámát, valamint saját – választott – emigráns kormányát. A képviseleti testület továbbá „száz százalékosan egyetértett az erőszakmentesség elvét illetően” a folytatódó küzdelemben.

A világszerte rendkívül népszerű Dalai Lámát az egybegyűltek nevében Thomas Mann EP-képviselő, az európai tibeti bizottság elnöke üdvözölte. Tájékoztatta a vendégeket arról, hogy december 3-án és 4-én az Európai Parlament mintegy négyszáz képviselője és munkatársa rendkívüli böjttel és imádsággal, valamint fehér sál jelképes viselésével juttatja kifejezésre a tibeti nép iránti elkötelezett támogatását.

Hozzászólásában Astrid Lulling luxemburgi EP-képviselőasszony az európai országok és az uniós intézmények „gyengeségét és gyávaságát” bírálta Tibet ügyében, példának okáért a pekingi nyári olimpia összefüggésében. Ugyanakkor egy tibeti EU-képviselet felállítását javasolta – támogatásképpen.

Tőkés László európai képviselő erdélyi egyházi emberként és az erdélyi magyarság képviselőjeként üdvözölte a Dalai Lámát. „Erdélyből jövök, arról a földről, ahol Kőrösi Csoma Sándor, a tibeti tudományosság megalapítója, az első tibeti-angol szótár megalkotója született. Szülőföldjéről, Székelyföldről, Románia „»Tibetjéből« érkezem, amely éppen úgy területi autonómiájáért küzd, miként Őszentséged országa” – mondotta. A püspök, a jelen lévő dél-tiroli, illetve olaszországi EP-képviselők támogatói szerepét is méltatva, Dél-Tirol modell-értékű autonómiáját állította a tibetivel párhuzamba. Befejezésképpen európai képviselőnk erdélyi magyarságunk szolidaritásáról biztosította a Dalai Lámát, és Remény és Valóság című könyvének angol nyelvű kiadását, valamint egy erdélyi látogatásra szóló meghívást is tartalmazó levelét nyújtotta át neki.

Zárószavaiban a tibeti emigráns kormány vezetője a Dalai Láma vezetésével folytatott szabadságküzdelem időszerű célkitűzéseit foglalta össze. Miként előbb a láma is, Samdong Rinpoche kiemelten szólt a tibeti ügy nemzetközi támogatóiról, akiknek részvételével jövőre egy világgyűlést terveznek, Európában.

Holnap délben a Dalai Láma az Európai Parlament plénumán fog beszédet mondani.

Brüsszel, 2008. december 3.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

Olvass tovább…

Szeretettel várjuk barátainkat, támogatóinkat a szokásos karácsonyváró ünnepi programunkra a Parajdi Sóbányába 2008. december 13-án.

A Szent Ferenc Alapítvány nagy családja nevében

Böjte Csaba ofm

Olvass tovább…

A Bihar vármegyei Báránd község (Magyarország) elöljárói, lakosai lesznek a vendégeink december 5-én, pénteken 17 órától a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházának dísztermében, Városháza (Primăriei) u. 27. szám.

Négy éve annak, hogy Csonka-Magyarországon népszavazást tartottak arról, megadják-e az elszakított országrészeken élő magyaroknak a magyar állampolgárságot. A kommunista utódpárt és a rólunk már régen lemondott liberális párt nemet mondatott a választókkal a kettős állampolgárságra.

Mindezek ellenére, vagy éppen ezért is, mi tudjuk, és minden velünk érző magyar testvérünkkel együtt valljuk, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság egy nemzethez tartozik, és ez a hazája. Eme gondolat jegyében emlékezünk december 5-én a népszavazásra, ami nem elválasztotta, de összekötötte az együtt érző és gondolkodó magyarokat.

Beszédet mond Kiss Sándor, Báránd község polgármestere, Váradiné Katona Irénke, a Bárándi Népfőiskola igazgatója, Ulveczki Lajosné a Bárándi Általános iskola igazgatója. Az est során szavalatokkal, énekekkel kedveskednek a bárándi fiatalok. Zenél a Bárándi Csillagvirág Alapítvány citerazenekara. A műsorban nem utolsósorban Bencze Attila székelyudvarhelyi költő második verseskötetének bemutatójára kerül sor.

Az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete szeretettel vár minden érdeklődőt a rendezvényre. A belépés díjtalan, adományokat a szervezők elfogadnak.

Időpont: december 5-én, pénteken 17 órától

Helyszín: Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházának díszterme, Városháza (Primăriei) u. 27. szám.

Olvass tovább…

Fókuszban a Téli Sportok!
Ez a mottója a december 14-én, vasárnap 8.00 órától megrendezésre kerülő Téli Sportfelszerelések Vásárának, amelyet Székelyudvarhelyen, a Városi Sportcsarnokban a TűzGolyó Programszervező Iroda szervez. Idén is összegyűlnek a téli sportok kedvelői, és az erre kialakított helyen elcserélik a megunt vagy kinőtt felszereléseket. A kereskedők évről évre minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy jobban bemutatkozhassanak, így idén nagy választék tárul a vásárlók elé. Ez a vásár kiváló alkalom arra, hogy felmérjük, milyen kínálat van sílécekből, korcsolyákból Udvarhelyen, és megtaláljuk a számunkra megfelelőt. Az idén nemcsak sportfelszereléseket, hanem a téli sportokhoz szükséges öltözeteket, kellékeket is vehetnek az odalátogatók, a 945 négyzetméteren elterülő vásáron.
Olyan cégek jelentkezését várjuk még, akik téli sportfelszereléseket forgalmaznak, árulnak és természetesen a turisztikai irodák, szállodák, panziók képviselőire is számítunk. Minimálisan 6 négyzetméter bérelhető!

Bővebb info:
office@tuzgolyo.com
0745/624.366, 0724/007.077
Köszönettel Dézsy Károly - Golyó szervező

Olvass tovább…